Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-12 / 155. szám
Az igazi politika. Eger, 1922. július 11. Tessék elhinni, hogy amit nálunk az egész ország csinál: az nem valódi politika. Az se politika, amit a nemzetgyűlésen látunk. Nem politika, mikor folyton a közjogi kérdéseket emlegetik ; mikor a választási «atrocitásokat» hánytorgatják ; mikor az internáló táborokról zengedeznek bús panaszokat; mikor Bacsó és Somogyi mellett tetemrehívást csinálhak ... Ez nem politika, vagy legalább is nem az a politika, amire nekünk, szegény elgyötört nemzetnek, szükségünk van. Sajnos, ezt nem akarják belátni a pártok és a politikusok, akik a világért sem szállnának le vesszőparipájukról, hanem feledve csapot-papot: tovább fújják a maguk unalmas és a közre oly veszedelmes nótáját. Fújják pedig ezt a nótát mindig, minden hangnemben és minden alkalommal. Mert bár a lakásrendeletnek semmi köze nincs a dohány-utcai bombamerénylettel: mégis kapcsolatba hozzák vele. Az indemni- tás vitája például igen alkalmas arra, hogy Bacsóról és Somogyiról beszéljenek. Az sem utólső, hogy mikor az ország nyomorúságos helyzetéről van sző, akkor a kormányzói jogkörre terelődik a beszéd. És így tovább. Mindenről beszélnek minálunk, csak arról nem, amiről legjobban kellene: az ország, a nemzet talpraállításáról. A közgazdasági életet kellene újra alapoznunk; a termelő munkát kellene megindítanunk az egész vonalon. Csak ezen az úton terelődhetünk a boldogúlás felé; csak így állhatunk talpra. Lám, az amerikai ember nem politizál. Legfeljebb a világpolitika érdekli, de az is csak abból a szempontból, hogy milyen vonatkozásban van az üzleti élettel. Az amerikai a maga, szűkebb és tágabb hazájában törődik a csatornázással, a köz- tisztasággal, a közlekedésüggyel, a közművelődési intézményekkel stb. Ezeknek javítása érdekében latba veti minden tu dását, minden erejét. Politizálni pedig — a szó magyar értelmében — csak akkor szokott, mikor választások vannak. Mikor azután lezajlik a választási küzdelem: elül a harci zaj s az amerikai visszatér napi munkájához, melyet vas-szorgalommal végez a maga és hazája boldogúlásáért. Ez a valódi, ez a helyes politika. Nekünk is így kellene cselekednünk s a nemzetgyűlésnek is. Nem a királykérdéstől, nem a kormányzói jogkörtől függ ugyanis a mi boldogúlásunk. A Bacsó—Somogyi-ügy, meg a dohány-utcai bombamerénylet is a rendőrségre tartozik, valamint az orgoványi eset a bíróság elé. i2S£**tési 4»iak P'ttai tsáiiittM'i POLITIKAI NAPILAP. *£“*• * Feleli.szerkesztit BREZNAY IttRE. «vrc 200 K. — Egs faéra 70 X. — Sscrkftsstösio i Egei, Llecaza. Siatlébivttal i Líceum! agomá«' TtUfos ssám 11. Nekünk életrevaló közgazdaság kell. Az segít rajtunk, nem a közjogi kérdések hánytorgatása. Ez gazdaggá tehet, ez megerősíthet bennünket s azután hozzáfoghatunk a — politikához. Szóval: kövessük Széchenyit! S ha az ő szellemében mindent megtettünk már, akkor gondolhatunk egyebekre is. Ez lesz az igazi; ez lesz a helyes politika. A lakáskérdés rendezése. A lakdskérdés fontosabb intézkedései. — A szabadforgalom felé. — Mentesítés az igénybevétel alól. — Lehet emelni a lakásbéreket. Eger, 1922. július 10. Szabadforgalom van lakások tekintetében a 2000 lélekszámot meg nem haladó községekben. Ennél nagyobb községekben és városokban és a lakásépítés előmozdításáról szóló 1921. évi 60. t.-c. ben megjelölt épületekből és épületrészeken fölül mindazokra az épületekre és épületrészekre, amelyekre a lakhatási engedélyt 1921. április 10-e után adták vagy adják meg. Szabad bérbeadási jog illeti meg a tulajdonost az iroda, üzlet, raktár céljaira használt helyiségekre vonatkozóan. A bérbeadási jog megállapítása azonban a hatóság feladata. A háztulajdonosnak kijelölési joga van. Ha a háztulajdonos föl vagy lemenő rokona, testvére kíván beköltözni: a lakásigazolványt ez kapja meg. Az albérleteknél a bérlő jelöli meg, hogy kit akar a lakásába fogadni. Lakáscsere meg van en gedve, ha arra a lakásra a szabad bérbeadási jog nincs megállapítva. Engedély azonban akkor is kell. Általában igazolvány nélkül lakást elfoglalni nem szabad, sem saját, sem másnak a házában. A lakáshivatal igénybe veheti az üresen álló, vagy megüresedett lakásokat és azokat a helyiségeket, melyekre a ház- tulajdonos kijelölési jogát nem gyakorolhatja s a nyári lakásokat, amelyeket bérbe szoktak adni. A lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy minden önálló felnőtt részére 2, minden 15 évet betöltött személy részére 1 szoba jár. Akinek élethivatása külön szobát kivan, egy külön szoba az említett mértéken felül is érintetlen marad. Ügyvéd, közjegyző mérnök, orvos, művész, újságíró és más, akinek élethivatása a szobával kapcsolatos, e címen jogot tarthat még egy külön szobára. Közszolgálati alkalmazottak lakásairól soron kívül köteles gondoskodni a lakásügyi hatóság. Mentesítés az igénybevétel alól. 5. Mentesíthető minden lakás az igény- bevétel alól, ha a tulajdonos a lakásépítés céljaira meghatározott összeget lefizetett. 2. Ha kötelezi magát, hogy meghatározott időn belül házat épít, amelyből annyi helyiséget bocsájt mások rendelkezésére, a- mennyinek mentesítését kéri. Ha az egész lakás igénybevehető lenne, az első szoba után 10 ezer, a második után 20 ezer koronát s minden további szoba után 50%-kai többet kell fizetni. Ha a lakásnak csak egy része mentesíthető, az első szoba után 5 ezer, a többi után 10 ezer K t kell fizetni. A lakásbérek. A lakások bőrét a tulajdonos akár a jelenlegi, akár az űj bérlővel szemben a mostani rendelet szerint emelheti. Kislakás az, amely 1920. május elsején a 4000, — középlakás, amely a 6000, — nagylakás, amely a 8000 korona évi bért nem haladta meg. Kislakás vidéken az, amely a mellékhelyiségeket nem számítva, négy, vagy ennél kevesebb szobából áll. Fényűző lakás az, amelyért 1920. május elsején 8000 koronánál nagyobb tiszta évi bért fizettek. Kislakásokért az 1917. november elsejei názbér négyszeres, középlakásokőrt nyolcszoros, nagylakásokért tizenkétszeres bért kérhet a háztulajdonos. Fényűző lakásoknál a bér szabad megállapítása ellen bírói megállapítást nem lehet kérni, 1923. május 1-ig azonban a bért az 1917. november 1-én érvényben volt bérösszeg húszszorosánál nagyobbra nem lehet e- melni. Nem lakás céljaira használt helyiségek bérének magállapítása. Ilyen helyiségek (iroda, üzlet, raktár) bérét a háztulajdonos szabadon emelheti. Ha ezt a bérlő megokolatlanul magasnak találja, tizenöt nap alatt a birőságtől a bér méltányos megállapítását kérheti. Ha a helyiség tiszta évi bére 1920. május 1-én 2000 korona volt, vagy ennél kevesebb, akkor a tulajdonos az 1917. novemberi bér tizenötszörösét meghaladó összégre nem emelheti Azokért az üzlethelyiségekért, amelyek a 6000 koronás bérösszeget a jelzett időpontban nem naladták meg, húszszoros, melyek a 12 ezret nein haladták meg, harmincszoros bőr kérhető. Ebben az esetben kifogásnak helye nincs. Olyan helyiségek bérét, amelyek bérösz- szege meghaladta a 12,000 koronát, 1923. május 1-ig a négyszeresnél magasabbra nem lehet emelni.
