Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-10 / 230. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Eger, 1922. október 9. Az ország háztartása hasonló egy családnak a háztartásához. Egy család akkor vagyonosodig ha bevétele mindig több, mint a kiadása. Annak a családnak tönkre kell mennie, melynek a kiadását nem födözi a bevétele és évről évre hiány- nyál — deficittel — dolgozik. A nemzet gazdasági ereje ős pénzének értéke akkor szilárd, ha többet termel, mint amennyire szüksége van és így a többletet a külföldre viheti; viszont a külföldre nem igen szőrül, vagyis többet j visz ki külföldre, mint amennyit behoz, j Ha ennek az ellenkezője áll be, vagyis > többet kénytelen behozni, mint amennyit kivihet; ha az ország gazdasági élete evrőlévre hiánnyal — deficittel — jár: akkor az az ország eladósodik, folyton szegényedik, pénze folyton romlik. Nézzük csak, hogyan állunk mi a kivitel ős behozatal dolgában? Behoztunk a műit félévben: korona értékben Pamutszövatet — — — 6,358,400,000 Gyapjúszövetet — — 3,659,800,000 Kőszenet — — — — 3,540.400,000 Pamutfonalat — — — 1,722,400,000 Épületfát (kidolgozva) 1,622,400,000 Papírt — — — .......... 1 ,120,000,000 Kész bőrt — — — — 1,103,800,000 Víígyészeti árúkat — — 999,400,000 Vasárát.. — — — — 925,100,000 Ásványolajat (petróleum).... 905,600,000 Nyers fémeket — — — 905,300,000 Gépeket.. — — — — 861,400,000 Kötött pamutárút- — — 591,000,000 Műfát (nyersen).— — 536.900,000 Tűzifát-. — . 512,600,000 Cipőt — — —. — — 408,200,000 Nyers vasat—. — — — 452,700,000 Villamos gépet — — — 433,700,000 Vas félgyártmányt — — 205,900 000 i Összesen: 35,400,000 000 | Ezzel szemben kivittünk ez év első felében: korona értékben, Lisztet — — —- — — 5,958600,000 Bort — .......... — — 2 ,467,100,000 Szarvasmarhát — — _ 1.972,900,000 Gépeket ........_.............— 1 ,556,100,000 Villamos gépeket ~~ 1,294,000,000 Hús és kolbászáról — .... 930,400,000 Lovat — — — — — 898,400,000 Sertést— — — —........ 7 99,400,000 Ágytollat — — — — 627,800,000 Vasárűkat — — — — 622,700.000 Vasúti járművet— .......... 5 59,100,000 Selyemfonalat —. — — 431,900,000 Kőszenet — — —........ 4 00,500,000 Nyersbőrt — — — — 356,100,000 Tojást — — — — 350,000,000 Nyersdohányt .... — — 344,500,000 Napraforgó- s egyéb olajat 342,300,000 Összegen: 27,600,000,000 Tehát fél éves kereskedelmi mérle günkben a behozatal hét milliárd cs 760 millió koronával több, mint a kivitelünk, vagyis egy fél év liatt majdnem nyolc milliárddül többet adtunk ki, mint amennyit bavettüníi. Hogyan segíthetünk ezen ? Először is, ha a behozatalból törli az állam mindazt, amit csak nélkülözni tudunk; másodszor, ha mi is segítünk az áliamon azzal, hogy igényeinket lefokozzuk. Még jobban, mini ahogy eddig kénytelenek voltunk és meg■ elégszünk a hazai termékekkel, a hazai készítményekkel és nem zúgunk, ha a nem szükséges fényűzési árúk hiányzanak a kereskedésekből; Bőt bojkottot indítunk minden nem életszükséglati cikk ellen. Egyszerűen nem vásároljuk, hiába van a kirakatban. így az állam és a polgárok összefogva, kevesbbítjük a behozatalt. Ez azonban még csak fölmunka, a tulajdonképsni és a legfőbb munka még csak ezután következik, melyet mindjárt a kommün bukása után meg kellett volna kezdeni. Ez a munka a birtokosokra, a nagypénzű emberekre, a részvénytársaságokra, a bankokra hárul. Az ő hazafias kötelességük ez! Nem ismétlem szajkőmődra a több termelést, hanem rámutatok a főbb dolgokra. A mezőgazdasági nyers terményeket itthon kell feldolgozni, tehát mezőgazda- sági gyárakat kell létesíteni. Nem visszük ki a nyersbőrt, hanem itthon készítjük ki. És ekkor nem keli behozni a kész bőrt, a behozatalból így elesik egy milliárd. Nem visszük ki a gyapjút, hanem itthon dolgozzuk fel, akkor nem kell behozni gyapjúszövetet s így a behozatalból elesik 4 vagy G milliárd. Kereskedelmi mérlegünk javul, a lakosok pedig keresethez jutnak. A pénz jobban szétoszlik, az emberek megélhetése könnyebb lesz. A kender-, lentermelőst, az állattenyésztést fokozni kell. Földünk veszendőbe kitett, sokszor értéktelen termékeit fel kell dolgozni szesz- és konzervgyárakban, földünk kincseit ki kell aknázni. Hogyan? Honnan veszik a pénzt rá? Először is onnan, ha azok, akiknek pénzük van, pénzüket nem export , importvállalatokba, nem valutaspekulációba fektetik, hanem a nemzet vagyonosodását előidéző vállalatokba. Á nagybirtokosok pedig adják el birtokaik egyharmadát, felét — úgyis zörgetik a földigénylők: az ajtójukat — és az eladott földek árán létesítsenek mezőgazdasági gyárakat, intenzív gazdálkodást valósítsanak meg. Ezzel nekik is több lesz a jövedelmük; a környékükben lakó nép is több keresethez jut; a nemzet is va- gyonoíodik s így kereskedelmi mérlegünkből eltűnik a hiány — a deficit; gazdasági életünk ez által szilárdul, pénzűnk javul. Most gazdasági háborúban vagyunk, csak gazdasági erők és eszközök feláldozásával — befektetésével — győzhetünk. n. KIS HÍREK A N AGY VILÁGBÓL. Külföld: Anglia Franciaországot kétszínűséggel vádolja a török kérdésben. — Angliára nézve a tengerszorosak fontosabbak, mint a német kérdés. — Az amerikai hadsereg minden hetedik tisztjét elbocsátja. — Trácia a keleti helyzet kulcsa. — Újabb 3000 renitens újoncot Ítéltek el a csehek. — 4 milliárd aranymárkába került a német megszállás április végéig. — Ontario államban 7 nagy falu porrá égett. — Gasstein fürdőhelyet hegycsuszam- lás fenyegeti. — Becsben egyre szaporodnak az aranykoronában kiállított számlák. — Olaszország 30 millió lírát adott Ausztriának. - Elhalasztották a Rathe- nau por tárgyalását. — Kemál csapatai újból bevonultak a semleges zónába. — Alagúttal kötik össze Olasz- és Francia- országot a- Montblankon keresztül. 1922. október 10. Magyarország: Herczeg Ferenc színdarabot ír a Nemzeti Színház Petőfi ceu- tennáriumára. — A minisztertanács meg- rendszabályozza az izgató sajtót. — Az ébredők rágalmazásért bepörölték az Estet. — Meggyilkolták a nagymarosi iskola igazgatóját. — Az amerikai magyarság segítségével akarják fölépíteni a Nemzeti Színházat és a Néprajzi Múzeumot. — Seypel kancellár nem jön Budapestre. — Megszigorítják a textilcikkek behozatalát. Színház és Művészet. Trianon. Dráma 3 felvonásban. Irta Walter Ernő. Rendezte Bihari László. A drámáról nincsen sok mondavalőnk. Dilettáns író munkája. Irodalmi értéke nincs, de arra jő, hogy komolyabb súlyú darabok hiányában, műkedvelő színpadokon szolgálja az irredenta Magyarországot. U. Dinnyéssy Juliska mo3t is finoman, a legapróbb részletekig kidolgozta ezerepét. Ungváry Ferenc (Kudelka Tóni) az idegeivel játszott. S a kegyetlen vadság ott sötétlett az arcán. — Bihari László a nyakas, hazájához halálig ragaszkodó földesurai nagyon szépen játszotta meg. — Vadnay a cseh rendőr kém szerepébe nagyon sok természetes humort vitt. — Veszély Pál a lőlek őazinte hangjain játszott — Szilágyi Marosa és Orbán Viola nagyon kedves volt kis szerepében. Sybili. Jacobi Viktor kedves operettjét szombaton és vasárnap zsúfolt ház előtt játszották, úgy annyira, hogy a vasárnap esti előadásra már a színügyi bi zottság páholyát is eladták. Papp Manczi (Sybil!) most i* sok kedvességgel játszott és énekelt. Orbán Violának megérdemelt sikere volt. Tihanyi László »zép énekszámairól és komoly játékáról csak az elismerés hangján nyilatkozhatunk. A fürge kis Latyi a legteljesebb odaadással ját szőtt, táncolt és mókázott. Solymossy is ügyesen alakított és táncolt. Wessely Pál csinos Petrow volt, de indiszponáltsággal küzdött. Kár, bogy ezt a fiatal színészt, akinek értékes hanganyaga van, nem foglalkoztatják eléggé operettekben — a társulat egyenes kárára. S így a fejlődés lehetőségét is megvonják tőle. Eger, 1922. október 10. Műsoros délután az Angolkisasszonyok intézetében. Az iskolások Mária-Kongregációja és Őrangyal-Társulata vasárnap a szegények karácsonya javára színvonalas műsoros délutánt rendezett az Angolkisasszonyok intézetében. A díszterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Ezeket a fehér előadásokat mindig örömmel látogatja a közönség, mert bájosak naivitásukban, ide áliasak ártatlan szinészkedésükben és nap- sugarasak idillikus hangulatukban. M. Jávorszky és M. Neszvadba kedves műsort állítottak össze és az ő érdemük volt a szórakoztató s ez anyagias világban üdítő műsoros délután megrendezésé. Neveket nem említünk. A szerep, ők mindannyian tudásuk legjavát nyújtották Ő3 nemes igyekezettel azon voltak, hogy minél élvezetesebbé tegyék az ottaríözkodést. Nagy sikere volt a Nyitánynak, a «Paraszt és költő» c. műdalból, «A gyermek» c. költemény kis szavaiéi sok tapsot kaptak (Da meg is érdemelték!). A kongregáció énekkara áhítattal énekelt.«A 12 esztendős Jézus» c. színjáték szereplőiről külön is meg kell emlékezni. Végtelenül légies, át szelleműit volt Mária és a kis Jézu3 sze mély esi tője. A kis színjátékot M. Turkovics írta, a leányok kedves «Mari néni» írónője. Az élőképek úgy művészi összeállításuk ban, a gondolat kifejezésében, mint színKivitelünk és behozatalunk.
