Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-01 / 223. szám
♦ / 2 * EGRI NÉPÚJSÁG Eger, 1922. szeptember 30. Füzesi Dávid egyszerű csizmadia volt Egerben. Kevés vagyonnal, de annál több gyerekkel áldotta meg az Isten. Nem baj — legyintett kezével a jó Füzesi Dávid majd ád a jő Isten ke nyeret is hozzá. És dolgozott szorgalmasan, hogy tisütességesen eltarthassa a nagyszámú családot. Odafenn azonban másként volt megírva. Beteg lett nagyon Füzesi Dávid. Összenyomorodott keze, lába és két hosz- szú esztendőn át nyomta az ágyat. . . A kenyérkereset nehéz munkája feleségére hárult, az dolgozott serényen a megszakadásig, hogy orvosság legyen a beteg apának s panasztalan kenyér a sok apró gyereknek. Bármennyit dolgozott azonban, nem volt elég. Egymásután ment el a drága patikára, meg a még drágább kenyérkére mindaz, amit házaséletük adott még a jó békevilágban. így történt, hogy ezelőtt három nappal, mikor jó Füzesi Dávidot megszabadította hosszú, kétesztendős szenvedésétől a halál, úgy állott a család, mint a szedett fa s annyija sem volt; hogy koporsóra jusson elköltözött szegény, jó apjuknak és eltakaríttassák kegyeletes tisztességgel. Az árvák Gondviselő Atyja azonban lepillantott a borús égből. Jócselekedetre hangolta a szíveket ; és lett koporsó. Aztán angyalkáival hírt adott az egri «Dobó cserkészeknek,» hogy Füzesi Dávidnak nincs halotti kocsija. És ezek a derék fiúk már tudták kö telességüket. Tisztjeik vezetésével kivonultak a temetésre, s mikor Fábry Béla beszentelte a halottat, katonásan, szépen megfogták <a koporsót és kivitték a temetőbe Füzesi Dávidot, akit soha nem is láttak életükben, akiről azt sem tudták, éle a világon. A megindító, nemes cselekedet láttán könny szökött az emberek szemébe. . . Özvegy Füzesi Dávidné arra kért bennünket, tolmácsoljuk a nemes cserkész tiszteknek és a kis cserkészeknek soha el nem múló háláját a nemes cselekedetért. Örömmel teszünk eleget kérésének. De mi, akik Eger krónikáját nap nap után hűségesen rőjjuk, még nagyobb örömmel ési büszkeséggel jegyeztük föl ezt az ese menyi: Le a kalappal az egri «Dobó 1st ván cserkészcsapat» cserkészei előtt! Le a kalappal, mert ők az irgalmasság derék katonái. Mi van az egri közpincével? Eger, 1922. szeptember 30. Mindenki ezt kérdezi most, amikor látja, hogy csendes a mustszüret Eger ben; mikor olvassa egyes újságokból, hogy a borkereskedelem le akarja, a minimális ra szorítani a bor árát. Ezért nem látunk most üres hordókat a vasút raktáraiban és egyebütt, amelyek megtöltésre várnak az egri hegyek leikéből. Elmondták, nem jöttek az idegen kereskedők sam s olyan csendes a város, mintha még hónapok választanának el bennünket a szóló betakarításától. Taktika az egész Az ország borkereskedői egyszerűen nem vesznek mustot drágán, hogy a nagy kínálat folytán az árak lemorzsolódjanak. Az egyes pesti uj ságok persze ezek malmára hajtják a vi zet. Az egyik a napokban 30 koronás mustról beszélt! És teszi ezt szemérmet lenül akkor, amikor 10 ezren felül vaa a búza, amikor megfizethetetlen a zsír, amikor az idén óriási pénzébe került minden gazdának a szőlő megművelése! Csak természetes, hogy védekezniük kell a szőlősgazdáknak a kiszipolyozási Bzándé-k ellen. Két mód lesz erre hatásos. Az első az, hogy mindenki halassza minői később re a szüretjér, hogy erős szesztartalmú bora. legyen, mert — amint régebbi cik keinkben rámutattunk -- ezt fogják leginkább keresni a külföldiek. A második védekezés az, hogy ne adjunk fel egy liter mustot sem, ha nem okvetotlenül szükséges. A kölcsönhordo díja, a takarékpénz tárból fölvett pénz kamata busásan megtérül, s ami még marad, a mi zsebünkbe kerül, nem a máséba! Nagy baj azonban, hogy sok gazdá nak nincs pincéje és nem tud szerezni elegendő kölcsönhordót sem. Ennek bizony túl kell adnia a borán... Ezek kér dezik aztán elkeseredve: Mi van az egri közpincével ? Milyen jő lenne, ha már ebben he lyezhetnők el az új botunkat. . . Az ország összes bortermelő helyein szervezik, építik már a közpincéket. Szégyen Egerre, erre a nagy bortermelő vá rosra, hogy még éppen csak ábrándozunk róla . . . És mióta ábrándoznak!... Tudomásunk szerint Nagy János dr. nemzetgy. képv. már meg akarta csinálni, de förekvése nem járt sikerrel a gazdák Közönyössége és bizalmatlansága miatt. A gyöngyösi szt. Bertalan templomba vitt az első útja Horthy Miklós kormányzónak f. hónap 28 án. A gyöngyösi lelkészek élén dr. Bozsik Pál plébános üdvözölte, hálás köszönetének adva kifejezést, hogy a kormányzót első útja Gyöngyö sön templomba hozta. A gyöngyösi lelkészek nevében, a gyöngyösi néplélek ismeretében, biztosította a kormányzót, hogy a gyöngyösi nép amint az ősi alkotmányunkhoz való hűségeit vallásos kötelességnek tekinti, éppen úgy a mai helyzetben Magyarország kormányzóját, nemzetünk jö vőj én ele megmentésére irányuló önzetlen munkájában, mindig a vallásossága által nyújtott őszinteséggel és kitartással »fogja támogatni. A kormányzó ezután megtekintette a nagytemplomot, melynek freskóiból, a vallásos elem mellett, visszatük rözödik a gyöngyösiek hazaszeretete, királyhűsége is. Végül a plébános bemutatta a kormányzónak a Gyöngyösön időző Dudits Andor, Bárdos-Krenner Viktor és Márton Ferenc festőművészeket, Jándy Gyula és Wälder Gyula műegyetemi tanárokat, a restauráló munka vezetőit. A gyöngyösi nagytemplomot, mely művészettörténeti szempontból is nagyér tékű emlék, most újították meg 12 millió költséggel. Üsszeomíás veszélye előtt áll a Felvidék kereskedő- és iparos-osztálya. Prága. M. T. I. A pozsonyi s a felvidéki nagy iparosok, kereskedők és kisiparosok is az uralkodó válsággal szemben nagyszabású teljes gyűlés keretében elhatározták, hogy a felvidéki miniszternek emlékiratot nyújtanak át és ezt az emlékiratot megküldik a kereskedelmi és a pénzügyminiszternek is. Az emlók-irat- bao többek között ezeket fejtik ki: Az egész felvidék, különösen Pozsony kereskedő és iparos-osztálya az összeomlás veszélye előtt áll. A pozsonyi és felvidéki kereskedelmet és ipart elő kell mozdítani, még pedig a kormány aktiv kiviteli politikájának megváltoztatása útján és az által, hogy részesítik a kereskedelmet és kisipart az állami szállításokban. Sürgős volna a határok megnyitása, a kereskedelem teljes szabadsága, az útlevél-kényszer megszüntetése, óvó intézkedések a csempészet ellen, szigorított határ-ellenőrzés és a posta-, táviró és távbeszélő-, valamint a teheráru- és személy-szállítási tarifa és vámtételek leszállítása. 1922. október 1 Dél-Baranyából betöréssel fenyegetik a szerbek a demarkációs vonal menti községeket. Pécs, szeptember 30. Az illetékes hatóságokhoz nap-nap után fordűlnak a demarkációmenti községek lakói fegyvertartási engedélyért. Kérelmüket azzal indokolják, hogy mindun tálán fenyegetik őket a fegyveres rácbandák. Ilyen híreket kaptak a demarká- ciőn túl lakó .ismerőseiktől is. Néhány nappal ezelőtt a mohácsiak is kaptak ilyen hírt. E szerint 600 főből álló komitácsi banda készülődik Mohácsot megtámadni Illetékes helyen a hírre vonatkozóan azt a felvilágosítást adták, hogy hivatalos helyről is kaptak ilyen jelentéseket. Ám nem hiszik, hogy a szerbek meg mernének kockáztatni ilyen vállalkozást. Különben Mohácson résen állanak. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld: Románia mozgósított és a magyarokból kiegészített 27. hadosztályt akarja a bolgárok ellen küldeni. — Görögország 250 ezer embert küld Trácia védelmére. — A török szultán állítólag lemondott. — Haditörvényszék elé akarják állítani Konstantint — Tröszt alakul az orosz petróieuravidék kihasználására. — A francia politikusok húzódoznak a jóvátétel! tagságtól. Magyarország: Oroszországból 80 ezer hadifogoly jóit eddig haza. — Elutaztak a német c»erediákok. — Debreczen 20 milliót adott a Horthy-akciőra. — Új közegészségügyi törvény készül. — A pesti siberek összevásárolják a dunántúli há zakat. — Több milliárd értékű va*hidat és malomfelszerelési; szállítunk Bulgáriának. — Megállt a hús ára a kivitel megszüntetésének hírére — Október közepén feloszlik a katonai ellenőrző bizottság. — A honvéd utászcsapat hidat vert tegnap a Dunán. — Befejezték a Horthy-akció megszervezését. — Össze akarják hivatni a külügyi bizottságot. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Színház és Művészet,, Utolsó háti műsor. Hétfőn, október 2 án, este 8 órakor (Szelvények érvénytelenek) Czakó Pál búcsú felléptével Qthello. Kedden, október 3-án, este 8 órakor (Szelvények érvényesek) Papp Manci, Tihanyi, Solymossy és Latabár felléptével János vitéz. Szerdán, október 4 ón, este 8 órakor (Szelvények érvényesek) Papp Manci, Tihanyi, Solymossy és Latabár felléptével János vitéz. Csütörtökön,október 5 ón, este 8 órakor (Szelvény--k érvényesek) Marcinka Vica búcsúja. Hamburgi menyasszony. Pénteken, október 6-án, este 8 órakor Ünnepi díszelőadás (Szelvények érvénye sek) U. Dinyéssy Juliska búcsúfellépóse : Trianon. Szombaton, október 7 én, este 8 órakor (Szelvények érvénytelenek) Papp Manci és Latabár Kálmán búcsúfelléptőüi Sybill. Vasárnap, okt. 8-án, délután 5 órakor mérsékelt helyárakkal, utolsó délutáni előadás Papp Manci, Solymossy, Latabár és Tihanyi felléptével János vitéz. Este 81li órakor, rendes helyárakkal (Szelvények érvénytelenek) ifj. Latabár Kálmán javára 20°lo al felemelt hely árakkal Papp Manci és Latabár Kálmán búcsúfelléptéül: Sybill. Az egri cserkészek — az irgalmasság katonái.
