Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-30 / 222. szám
Ä?a 6 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre <500 K. — Egy hóra 140 K, POLITIKAI NAPILAP* reieló*szerkesztő; BREZNIY iMBE, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Gondoskodás a hadirokkantakról. Eger, 1922. szeptember 29. A népjóléti miniszter, szept. 21-én kiadott rendeletével összefoglalta és egyse gesítette az eddig kiadott rendeleteket és azt akarja, hogy végre ez év végével a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügye rendezve legyen. A fenti rendeletet a következőkben ismertetjük : 1. Kiket tekint a rendelet rokkantaknak? Azokat, akik a hadiszolgálatban, hadifogságban, ellenséges internálásban, a vörösek ellen való fegyveres ellenforradalomban lettek rokkantak. Akik a vörös hadseregben lettek rokkantak, csak akkor tekinti az állam őket rokkantaknak, ha nem önként álltak be a vörös hadse regbe, ha rokkantságuk 1 galább 50°/o os és ha semmi büntetendő cselekményt nem követtek el. Azokat, akist hadigyárakban, üzemekben, mint fölmentettek dolgoztak és esetleg rokkantak lettek, az állam nem tekinti rokkantaknak. 2. A rokkantjáradék. 25°/o-on aluli rokkant nem kap járadékot; 25% — 50% ig évi 1200 K, 50%—75°/o-ig évi 2400 K, 75°/o —100% ig évi 4200 K, 100°/o-os rokkant évi 4800 K t kap. A fenti összegen felül, még falét kapja pótlókul az a rokkant, . kinek 50% nál magasabb rokkantsága van és a polgári életben szakképzett foglalkozást űzött, önálló gazda, iparos, vagy kereskedő volt, vagy a katonaságnál tizedestől kezdődő rangfokozata volt. A volt önkéntesek, havidíjasjelöltek és havidíjasok a fenti ösz- szegek kétszeresét kapják. A magával tehetetlen és ápolásra szoruló rokkant ápolási pótlékot kérhet a népjóléti minisztertől a községi elöljáróság útján. Az ápolási pótlék az évi járadék összegéig terjedhet. A gyermekes rokkant minden (még 16. évét be nem töltött) gyermeke után évi járadékának egytizedrészét kapja nevelési pótlékül, az ápolási pótlékot kapó rokkant évi járadékának egyötödét kapja. Ezt a nevelési pótlékot — ha a gyermek tovább jár iskolába — a népjóléti miniszter a gyermek 24 éves koráig meghosz szabbíthatja. 3. Rokkantjáradékot nem kap, aki magyar állampolgárságát elveszti, aki idegen állam szolgálatába lép, aki közaiegbot- ránkoztatást okozó, erkölcstelen életet él. 4. A rokkantsegély megszűnik, ha róla a rokkant lemond, ha börtönre, fogságra, hivatalvesztésre Ítélik, ha idegenben tartózkodik, ha rokkantiskolába, rokkantházba helyezik, ha rokkantsága 25 %- nál kisebb lesz, ezért a rokkantakat min den három évben felülvizsgálják ; végül, ha a rokkant meghal. 5. Egyéb segélyek. A 75%-on felüli, vagy elöregedett rokkant a népjóléti minisztertől, az elöljáróság útján kérheti rokkantházba való fölvételét; ugyancsak a rokkantságból folyó ingyen gyógy keze lését kérheti az elöljáróság útján; mesterséges testrész pótló eszközöket az erre rászoruló rokkant az elöljáróság útján a Hadigondozó Hivataltól kérhet; rokkantiskolába való felvételért is folyamodhat; végül halála ecetén a hátramaradottak temetési segélyt kérhetnek az elöljáróság útján, amely segély a rokkantjáradók há rom havi összege, de legalább 500 K lehet. 6. Kivétel. Azok a rokkantak, akiknek évi keresete a 48.000 koronát meghaladja, beleértve a feleség és a gyermekek keresetét is, továbbra is a régi rendelke zések alatt állanak és egyenest a népjóléti miniszter felügyelete alá tartoznak, a fenti fölemelt segélyekben nem részesülnek. 7. Hadiözvegyeknek tekinthetők azok, akiknek férje háborúban, fogságban, katonai szolgálat folytáig szerzett betegség következtében halt m9g, akiknek férje 50°/o-nál magasabb fokú rokkant volt, a- kiknek férje a háborúban eltűnt. Az özvegyi járadék évi 2400 korona; szakképzettséggel bíró férjnek, vagy önálló gazdának, iparodnak, kereskedőnek, katonai altisztnek özvegye 3600 koronát kap évente ; önkéntes havidíjasjelölt és havidíjas özvegye 4800 korona évi segélyben ré szesül. Ha az özvegy magával tehetetlen beteg, ápolási pótlékot is kérhet, özvegyi járadékának fele összegéig; ha 16 éven aluli gyermekei vannak, neveltetési pótlékul kapja özvegyi járadékának egyötödét. Az özvegyi járadék megszűnik, ha újra férjhez megy, da ekkor az előző házasságból született gyermekek hadiárváknak tekintetnek. Ha rokkanttal láp házasságra, akikor a miniszter, méltányosságból, özvegyi járadékának felét továbbra is kiutalhatja. 8. Hadiárváknak azokat tekinti a rendelet, akiknek anyjuk nincs. A hadiárvák évi segélye 960 korona, önkéntesek, havidíjas-jelöltek és havidíjasok árváinak segélye évi 1800 korona. Ez a segély megszűnik, ha a hadiárva meghal, 16 éves elmúlt, fórjhezmegy vagy árvaházban nevelik. 9. Ha a háborúban elhalt, árva testvéreit, szüleit vsgy nagyszüleit tartotta: az elöljáróság útján ezek is kérhetik a minisztertől a segélyt, amely segély sze- mélyenkint ugyanannyi lehet, mint a*hadi- árvák segélye. 10. Az igény meg állapító bizottságok. A hadirokkantak, hadiözvegyek ás hadiárvák igényének megállapítására minden városban a polgármester és minden járásban a főszolgabíró igény meg állapító bizottságot szervez. Ennek tagjai városokban a polgármester, az általa kijelölt hatósági hadviselt orvos, a népgondoző ki- rendeltség vezetője, és a polgármester által kijelölt 5 hadirokkant; a járásokban pedig a főszolgabíró, a járásorvos, a járási népgondozó vezetője és a járásból 5 hadirokkant. A igánymegállapító bizottság meg- alakúlása után a polgármester (a járás községeiben a főszolgabíró) kihirdeti, hogy a rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák igényeiket mikor és hol tartoznak bejelenteni. A bejelentést november 30 ig kötelesek megtenni városban a polgármesternél, falun a jegyzőnél, ha ezt elmulasztják, az illetők minden igényüket elveszítik. Az igénymegállapító bizottság minden községről külön összeírást készít és minden rokkantnak, hadiözvegynek, árvának szigorú föl ül vizsgálat és mérlegelés alapján áílapíija meg az igényét. Aki a bizottság határozatával nincs megelégedve, 15 napon belül a bizottság elnökénél írásban, vagy élőszóval fölebbezhet. A bizottság által elkészített összeírást és igénymegállapítást a bizottság a nyilvántartó hatóságnak (polgármester, főszolgabíró) megküldi; ez felülvizsgálat végett haladéktalanul átteszi az alispánhoz; ez három nap múlva az illetékes pénzügy- igazgatósághoz, mely utalványozza a megállapított járadékot, amelyre azután az elöljáróság a járadékfizetési ívet kézbesíti az illető félnek, aki ennek ellenében a községi pénztárból, vagy városi pénztár ból veheti fel illetményét havonkint. A ki- kifizetésnél az illető a járadókfizetósi ív megfelelő rovatában aláírja a nevét; ha nem tud írni, keresztvonását két tanú írja alá. Ha az igényjogosult véglegesen más más községbe költözik, köteles ezt bejelenteni az előjárőságnál, mert különben járadékát új lakóhelyén nem kapja meg. Ha az igényjogosult meghal, hozzátartozói a járadókfizetési ívet kötelesek az elöljáróságnál átadni. Ha valaki járadékfizetési ívét elveszti, jelentse az előjárőságnál és számára másolatot állítanak ki. 11. Megjegyzések. A fent leírt segélyek 1922. ápril 1-től kezdve járnak. Az igénymegállapító bizottságok az egész országban november 30-ig kötelesek a névsort összeállítani, az igényt megállapítani, a felülvizsgálatot megtartani. Azt az összegei, amit a rokkant, özvegy, árva ápril 1-től
