Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-09-28 / 220. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 28. Interjú a hollandi viszonyokról, A paradicsom szigete. — Beszélgetés dr. Hetényi Gyulával. Eger, 1922. szeptember 27. Hetényi Gyula dr. teológiai tanár, a keresztény szociálfilozófiai író a múlt héten jött haza Hollandiából, ahol a valláseíno lőgiai kongresszuson vett részt. A napok ban meglátogattam dr. Hetényi Gyulát és érdeklődtem a hollandiai viszonyokról. Hetényi dr. kedves meglepetést tar­togatott a számomra. Megkínált egy való­di holland cigarettával. Mielőtt rágyújtot­tam volna, megnéztem a cigaretta már káját. — Talán azt is megírja, hogy mit szívott? — kérdezte Hetényi dr. nevetve. — Magának különben ez a szokása. — VITTORIAS HURLINGHAM VIR GINIA, — betűztem a holland cigaretta piros betűs fölírását. — Persze, hogy meg írom. Ez adja meg az interjúnak a leve­gőt, a kedvességet. Rágyújtottunk. Hetényi dr. is. (ószin­tén szólva, én azt hittem, hogy nem do­hányos.) — Mit szól a cigarettához ? kérdezte kíváncsian. — Könnyű, zamatos. Nagyon hasonlít a mi egyiptomi cigarettáinkhoz, — feleltem. Ezután leültem az íróasztal mellé és megkockáztattam az első kérdést: — Méltóztassék nyilatkozni utazása céljáról. — Utazásom célja a Vallás-etnologiai Kongresszuson való részvétel volt. S itt kedves kötelességemnek tartom megje­gyezni, hogy Szmrecsányi Lajos dr. őex­cellenciája és Ambrus István dr. kanonok úr őnagynága segítségével utazhattam Hol landiába. A kongresszuson a világ min­den részéből megjelent tudósok és pro­fesszorok társasága fölemelő képét mu tatta annak az egyetemes szolidaritásnak, melyet a keresztény és a keresztény szel lemben ápolt tudomány képvisel. Azt hi­szem, hogy a világkongresszus nagyon is hozzájárult a nemzetközi megértéshez. Az érzések és célok közössége és a személyes érintkezés a világ; különböző nemzeteivel, némileg lerontotta azt a válaszfalat, mely a háború után a nemzetek közé állt. Ma­gyarul nagyon kevesen tudtak. Ezért min­den alkalmat felhasználtunk, hogy megis­mertessük a magyar nemzet igazi törek­véseit. Különösen a hollandok, a belgák, lengyelek és bajorok mutattak irántunk nagy érdeklődést. A franciák magas lo­von ültek. Nagyon érzik, hogy ők a hely­zet pillanatnyi urai. Hogy a kongresszus Trilburg váro­sában volt, annak oka: a hely semleges vol­tától eltekintve, a hollandok, kiváltképen Trilburg közismert vendégszeretete. Ha a német városokban csodáltam a nagy német nemzet kultúráját és nagy teknikai erejét, valamint a német földrní velós csodálatos belterjességét, a rendet és fegyelmet az egész vonalon; ha csodá­lattal szemléltem a Rajna-vidóki p -Ígérők összetartását és öntudatát, mélyen keresz­tény meggyőződését: akkor ezek az impresz- sziők képzeletemet is felülmúló erővel lép­tek föl Hollandiában, melyet mi, háborút vesztett magyarok, a paradicsom szigeté­nek hívunk. Első feledhetetlen impresszióm a hol landi táj tavaszi színeivel. Az egész egy nagy liget, melyen vígan legelésznek a gyönyörű hoilandi tehenek. Minden hol­landi falusi ház fala recézett. A holland falu, csipkés pirostéglás házaival, tiszta udvaraival, piros pozsgás gyermekeivel, portól mentes levegőjével, valóságos fürdő telep. A falvakét összekötő utak simák és tiszták, mint a parkett. Természetes tehát, hogy a gépkocsik és biciklik ezrei minden akadály nélkül szágúldoznak rajtuk. A holland családi élet. Hollandiai tartózkodásom emlékei leg­inkább Trilburghoz fűződnek. A vendég- szerető nép kegyéből valamennyiünket úricsaládokhoz helyeztek el s így alkalmam volt bepillantani a családi életbe. A ház földszintjén, ahol én laktam, két szalon és egy ebédlő volt, egyszerű, de nemes, elő­kelő stílusban. A falakat hollandi tájképek díszítik, a padlót perzsaszőnyegek födik, még a padlásfeljáróí is. Minder ragyog a tisztaságtól. Itt megvalósítva láttam az elvet: «Mein Haus, mein Heim.» (Az én házam az én otthonom) Triiburgban a kávéházi életet nem ismerik. Az otthon falai között telik el az ő gondtalan és bá­josan intim életük. A köznapok munkában telnek el. A férfi egész nap dolgozik. Ehhez képest étrendjük is egyszerű és könnyű. A család este találkozik s ilyenkor bon­takozik ki a családi élet egész bensősége és melege. A nevelés szigorúan vallás- erkölcsi. Fiúk, leányok szentáldozással kezdik a napot. Vasárnap az egész család együtt megy templomba s legalább 2 misét hallgatnak. Utána bő étkezés, gondtalan szórakozás. Zongoráznak, énekelnek. A dekoltált ruhák Hollandiában is­meretlenek. A nők nyilvános fürdőbe nem járnak. Ezt a család hagyományos erköl­cse tiltja. A nők legalább minden héten egyszer meglátogatják a számukra kije­lölt utcákat és jelentést tesznek a városi hatóságnak a szegényekről. Háziasszonyom boldogan mondotta, hogy náluk szegény nincsen. A hollandok étrendje jó, de nem ma gyárnak való. • A reggeli tea, vaj, hideg felvágott. Sajnos, délre ugyanez az ebéd. A jő ma­gyar gulyás, rostélyos csak a vendéglők étlapján szerepel, de ott sem kapható. Az igazi étkezés este van, de kenyér és víz nélkül. A jobb családoknál kevés bort is szervíroznak. Vacsora után teát szolgál­nak föl és teáznak a késő éjtszakáig. Minden étkezés előtt és után áhíta- tosan imádkoznak s a gyermekek boldo­gan csókolgatják szüleiket. Az aknaszlatinai sóbányákat megszállotta a csendőrség. Eger, 1922. szeptember 27. A Kassai Újság írja: Szlovenszkő hatalmas gyártelepeinek és bányáinak üzembeszüntetese után, most, úgy látszik, Ruszinkó.ra is rákerült a sor. A munkáselbocsátások, a munkanélküliek tízezreinek panaszai, teljes elkeseredést váltottak ki a még dolgozók között is. Teljesen érthető az a nyugtalan hangúlat és izgatottság, melyek a még üzemben lévő gyártelepek és bányák munkásai kö zött uralkodik. Mindenütt a tömeges elbo­csátásoktól félnek, amely számukra meg­élhetésük lehetőségét semmisíti meg. Ez az izgatottság magyarázza meg azokat az újabb zavargásokról szóló hí­reket, melyek Aknaszlatináról érkeznek. Értesüléseink szerint az aknaszlatinai só­bányákban ismét zavargásoktól lehet tar tani. Eddig nem tudjuk, milyen nyomós okokból, a bányaigazgatóság 26 kommu­nista munkást elbocsátott,újabb 40 nekelbo­csátása pedig a mai napon történik meg. Az elbocsátások elkeseredést és iz­galmat okoztak, úgy, hogy a bányaigaz- gatőság csendőrséget kért, az esetleges munkás-zavargások elfojtására. Nagy csendőrsőgi készültség szállta meg az egész bányatelepet. Megszüntetik a nagyobb körjegyzőségeket és a kisközségeket nagyközségekké alakítják át. Eger, 1922. szeptember 27. A nagyobb körjegyzőségek megszün­tetése és a fejlettebb kisközségeknek nagyközségekké alakítása elsőrendű köz- igazgatási fe’adat; azonban úgy ennek, mint az új járási székhely létes ítésének a lakáskérdés áll útjában s amíg az építke­zések meg nem indúlnak, a kérdés meg oldása kivihetetlen. A tavaszi vármegyei közgyűlésen már. több kisközség önállósí­tásának szükségességéről tett említést az alispán. A törvényhatóság mostani közgyűlésén külön kiemelte Pétervására kisközségnek nagyközséggé alakúlázát. Nemcsak járási székhelyénél, hanem lakosságának számá­nál és fejlődésénél fogva is elodázhatat- lannak tartja mát- most az átalakúlást és reméli, hogy az ottani körök is ezen az állásponton vannak és a megindítandó el­járást nem akadályozzák. Az átalakúláe folytán a körjegyző­ségekhez csoportosított községeket is job­ban meg Ieh<-t osztani akként, hogy csak 2—2 köz ég fog tartozni a környékbeli meglévő és alakítandó új körjegyzőségek­hez és pedig Váraszó ós Istenmezeje, Er­dőkövesd és Ivád (új), Terpss és Bükk szók, Szajla ós Kisfüzes (új) csoportosít­tatnak négy körjegyzőségbe, tehát két új körjegyzőséget állítanak fel. kis hírek a nagy világból. Külföld: György herceget, állítőan, ki­rállyá kiáltották ki Belgrádban. — Elke­rülhetett, n a békeszerződések revíziója. — Megbukott a konstantinápolyi kormány. — Németország átadta a kincstári váltó­kat a jóvátétel törlesztésére. — Francia könyv jelent meg Oroszország felosztása ról, amely még azt is indítványozza, hogy Magyarországnak vissza kell adni az el­szakított részeket. — Forradalmi hírek jönnek Bulgáriából. - A görögöknek ki kell üríteniök Tráciát, ha Komái elfogadja a konferenciára való meghívást. Magyarország: Földrengés volt Budi pesten. - Beszterczsbányán havazott. — Valkó Lajos ós Korányi báró ma Párisba utaztak, a jővátsteli bizottság tárgyalásá­ra. — A Duna-menti államok gazdasági konföderációba tömörülnek, Magyarország nélkül. — Bíróság eiő került a moszkvai szovjet egyik átutazó titkára. — Megszűnt a Szegedi Napló. — Sztrájkolnak a buda pesti fuvarosok. — Budapesten 80 koro náv.'.l drágúlt a marhahús, mire a közön­ség kimondta a bojkottot a mészárosok ellen. — Már folynak a tárgyalások a kül­földi búza behozatalára.

Next

/
Thumbnails
Contents