Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-09 / 153. szám
2 EGRI KÉPÚJSÁG 1922. július 9. Vigasztalan helyzet Becsben. Ismét IOO°/o kai drágább minden. — Eger, 1922. július 8. Ismét 100°/«-kal emelkedett az ára Becsben úgyszólván miudennek. Egy villamos út 150 K, a borbélyok pedig 350 K t kérnek egy borotválkozásért, Egy kilo cukor 4500 K, de sorba kell állani érte és mindenkinek csupán 1 kilót adnak. Egy zefir-férfiing 25—35 ezer koro nába Kerül, egy szép selyemnyakkendőért pedig 40 ezer koronát is elkérnek. Egy kilo kenyér 1500 K. A bécsi vendéglősök, a múlt péntek óta, nagy áremeléssel gazdagítják a bécsi drágaság krónikáját és a — saját zsebüket. Megjelent ugyanis az első ötszámjegyű ételár. Nem az Imperial, nem a Bristol, Grand Hotel, Astória, Meissl és Schadn, Mozart stb. vendéglőkről van szó, ahol már régóta megvannak az ötszámjegyű ételárak, hanem a polgári vendéglőkről, ahova — azt hitte eddig az ember, — az egyszerű halandó is bemehet. Mutatóul közöljük a «Votivkirche» melletti Pilsenetzi Sörház étlapját, de megjegyezzük, hogy ez a vendéglő az ű. n. Messziről jött levél. — Amerikai magyar véreink az egriekhez. — Eger, 1922. július 8. Az egri szt. Dőnátról nevezett kápolna, melyet b. e. Ludányi Antal, Egernek első kanonok plébánosa építtetett, romladozik. A hívek segíteni akarnak rajta s gyűjtést indítottak, melyet lelkes buzgósággal folytatnak ma is. Egy gyiijtőívet Amerikába is küldtek Gábriel Krupának Clevelandba. A jóleikű egri magyar már vissza is küldte az áprilisban hozzá indított gyüjtőívet Petrovits Gyula apát kanonok, egri plébánoshoz hu- szonkétezer koronával, ehhez 2—2 dollárral járultak : Krupa Gábor, M. Kajdácsi László, Görömbölyi András, Tőthpál Mihály és Csapek B'erenc. 1—1 dollárt adtak: László Elek, Balogh József, György Rozália, Hell István, Pók József. Koncz András, Szilágyi János, D-:maszky József, Bukuli Bernát, jellegöket híven megőrizték — Nürnberg, Rothenburg, Münster stb. — «Heimat- sclmtzverein» szervezésével védekeznek az ellen, hogy az ízléstelenség, az üzleti érdek el ne rontsa ódon városukban az átöröklött összhatás harmóniáját. S ha nálunk valahol, akkor Egerben mindenesetre nagyon jogosúlt lenne az ilyen szervezett védekezés. Hazánkban alig van olyan város, mely változatosabb és amellett oly magas művészeti színvonalú alkotásokat foglalna egybe a nálunk meghonosult barokk-rococo építkezések teljesen megérett, valamint a klasszicizmusba hajló korszakából. Egernek az volt a szerencséje, hogy amikor romjaiból úgyszólván egészen újra épült, a XVIII. század folyamán, kiváló egyházfejedelmek, Telekessy, Erd'ódy, Bar- kóczy és mindenekfölött a halhatatlan Esz- terházy Károly, intézték a városnak új életre keltét, még a barokk-korszak általános építkezési kedvteléseiben is szokatlan hévvel és nagystílű képességgel. Az ő nagyszerű alkotásaik megadták a mértéket arra, hogy a megtelepült szerzetes rendek az ő támogatásukkal rend- házaikat és templomaikat szintén az előkelő püspöki székhely keretéhez méltóan létesítsék. A püspöki maecenások által idetelepitett kiváló művészek és kézművesek Ötszámjegyü árak a bécsi étlapokon. polgári vendéglők között, aránylag még az olcsóbbakhoz tartozik. A leves ára 150—500 K közt váltakozik. Az előételek közül egy egyszerű felvágott 4000, egy adag sonka 40Ö0, hideg Roastbeef 3700, hideg borjúsült (melléklet nélkül) 3200, egy hering 500, egy szardínia 250 K. A főzelékek közül zöldborsó körítés 1200 K, idei burgonya 500, céklakörítés 600, uborkasaláía 800 K. A húsételek közül egy adag rántott csirke 5000, borjúszelet 5000, sertéskotlett 5000, marhasült 5000, Chateaubriand 8000, borjűsült 8000, füstölthűs 3000, Eszterházy- rostélyos 4000, marhafiié 3000, hamburgisült 5500 K. Kis adag cseresznye 800, egy emen tháli sajt 1000 K. Ezek az árak már jóval túl vannak a világparitási árakon. Bécs piszkos, elhanyagolt utcáin 10 — 20 koronás bankókat fűjdogal a szél az utca porában. Nem kell már a gyerekeknek sem. így megérthetjük, hogy miért vannak immár az étlapokon az ötszámje- gyű számok. Erős István, Demetzky István, Tóth Miklós, Ben Dorkő (Dorkő fia), id. Holló István, Rose Sass, Mrs Markovim és Nagy Gáspár, 50—50 centtel szerepelnek a gyüjtőíven: Lakata György, Jamriskó József, Tóth Peták Imre, Dorkő János, Molnár József, Ur- bán Ferenc, Joe Zsigrsy és Graves. 25—25 centet adtak: Bartók István és Max Waack. Amint látjuk, elenyészően csekély ki vétellel, ez is mind magyar pénz. Hiszen azért, hogy Gabriel Krupá-nak, Ben Dór- kő-nak, Joe Zsigray-nak, Rose Sass nak írja a nevét idegenbe szakadt testvéi’ünk: színmagyar az moss is, aki velünk érez, velünk gondolkozik. Mutatja a 22 ezer korona kísérő levele, amelyben így ír Krupa Gábor: « . . Az Isten áldását kérem szegény, csonka magyar hazánkra. Bízok az Istenben, hegy még visszakapja az elvesztett területét . . » A gyűjtés egri vezetői: Kocsis János, Besznyák Ignác, Jósvay Ferenc, Tóth Bírja a kanonoki házakon és a magánházakon is a jobb ízlésnek és a városi kép egyöntetű kifejlődésének voltak hasznára. így lett a Ferencrendieknek kéttor- nyos barokk-temploma is egyik kimagasló és szerves alkotórésze annak a városi képnek, mely Egernek — a XVIII. század folyamán keletkezett s a nagy tűzvészek és «tatarozások» után is — javarészében megmaradt előkelő szépségét korhűen magán viseli; A műemlék csak addig az, míg eredeti jellegét el nem veszíti. A külső falak díszítő alakzatai, az oszlopok, pillérek, párkányok, melyekkel a művész az adott falteret tagolja és élénkíti, a barokk művészetben — gyakran minden szerkezeti jelentőség nélkül — a plasztikai kidomborítások és bemélyítések, melyek a fény és árny megoszlásával az épület jellemző vonásait megrajzolják: elvesztik a korhűségben, a stílus formanyelvében rejlő értékűket, ha a meg nem értő tatarozás bevakolással, elsimítással és bemázolással lefokozza, vagy eltűnteti azokat. Különösen a most Egerben annyira divatos befecskendezést kellene a régi épületeken mellőzni, mert az durva, szemcsés réteggel fedi el és eltorzítja a plasztikai díszítés rajzának tiszta vonalait, — nem is szólva arról, hogy mivé lesznek a termésJózsef és Szilvágy József — akiket a clevelandi gyűjtő meleg szívvel köszönt — nagy örömmel vették amerikai testvérük buzgóságát. Krupa Gábor földink ugyan restelkedik. « , . Nem dicsekedhetek, — mondja levelében — hogy valami szép összeget hoztam össze, de megvan az ok rá: a gyárak állanak. A nép ki van fogyva a pénzből s az adománynak nagyobb részét egriek adták össze . . » Annál jobban esik nekünk ez az adomány. Éppen a szent Dőnát búcsú napján kívánjuk a mi, idegenbe szakadt egri véreinknek, hogy mielőbb hozza vissza őket a magyarok Istene — boldog, nagy Magyarországba. Meleg kézgzorítással küldjük ezt az üzenetet Clevelandba, Krupa Gábornak, adakozó társainak ős minden magyarnak. A diadalmas államokból. Érettségiző' miniszteri tanácsosok. Kassa, 1922. július 8. A «Cech» című prágai újság jelenti, hogy a mostani tanév végén az egyik prágai gimnáziumban 5 miniszteri tanácsos jelentkezett — érettségi vizsgálatra. Vájjon sikerrel tették e le a cseh mél- tóságos urak az érettségit, arról hallgat a derék cseh újság. Pasics és a fia. Baja, 1922. július 8. A «Videlo» c. belgrádi újságban György szerb királyfi nyílt levelet intéz Pasics- hoz, amelyben szokatlanul erős szemre hányásokkal illeti a «nagyszerű* diplomatát. «. . . Eszembe sem jut — így szól a levél — és nem is vágyom, hogy uralkod jam az országban, amelyben Ön és Jia azt tehetik, amit akarnak. Számomra Ön nem jelent semmit és a fjia sem. Én, mint atyám törvényes fia, követelem örökségem az ő magánvagyonából, Ön és sajtója pedig azt bizonyítgatják, hogy én a trónra való jogomat követelem. Lojális ez Öntől? Követelem, hogy nekem adjanak számot arról, hová lett atyámnak az a kazettája, melyben sok fontos dokumentum volt, a többek között a felszabadító Nagy Péter utolsó akarata is. Hogy ne tűnjenek kőből faragott bájos rococo vázák és kis géniuszok. Es ez mindannyiszor Egert egy-egy szépségétől fosztja meg, néha helyrehozhatatlanul. A Ferenc-rendiek templomát a jó sors megóvta az ilyen megrontástól. A javítási munkák megkezdésekor volt ok az aggó-, dalomra. De néhány nap óta itt időzik a minoriták templomán szükséges javítás intézése végett Csányi Károly, az Orsz. Iparművészeti Múzeum igazgatója, a Műemlékek Orsz. Bizottságának műépítész tagja. Szíves készséggel karolta fel a Fe- rencrendiek templomának helyreállítását is. Minden részletre kiterjedő megszemlélés után az összes munkákra megadta a kellő utasítást és meggyőződött arról, hogy az építő mesterek, a pallér, a kőfaragó és kőműves mesterek lelkiismeretesen és ügybuzgó igyekezettel követik az ő jóakaró tanácsait. ük magok mondják, hogy mennyire kedvök szerint való az ilyen munka és milyen örömük telik abban, hogy Eger legszebb templomkapujáról ők kaparhatják le a rákent hamis réteget és ez a kapu visszanyeri a terméskőből való eredeti szépségét. Olyan lesz, mint a szakasztott párja, mely Éger egyik legszebb pontján, az északi végén, magas terraszon álló ráctemplomnak déli homlokzatát díszíti s
