Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-26 / 218. szám
mm népújság 1922. szeptember 26 tu II—■Iliim ■mu miiiiiii MilliiiiimuiIfc—m i ■!! mu I IM Ii lm az állami menhelyeken. — A ezénbányák október 1 én új áremelésre készülnek. — Párbajvétség miatt eljárás indul Héjjas Iván és Eötvös Bálint dr. ellen. — Doh- nányi nem fogadja el Szendy Árpád örökét. Eger, 1922. szeptember 25. Megírtuk, hogy a csehek nemrégiben tartották első nagy hadgyakorlatukat. Mint értesültünk, a vágvölgyi hadgyakor lat világraszóló botránnyal végződön. A «felszabadított» tót és németajkú katonák a papirostölíőny helyett élestöitőásel lö völrtöztek, aminek 20 halott és 27 sebesült leu a következménye. Az esetet nagy titokban tartották, mégis kipattant az, úgy, hogy azt többé nem lehetett eltussolni. Egy felvidéki lap tudósítója az esettel kapcsolatban meginterjúvolt egy századost, aki jelenleg a nagyszombati kórházban fekszik s1 aki a véres hadgyakorla tokról a következőképen nyilatkozott: — Augusztus 25. ás 28 között nagy katonai hadgyakorlat tartását rendelte el a hadvezetőeég. A hadgyakorlat színhelye Galgőcz és Vágűjhely között, a Vág völ— Szünetel a cseh vizűm kiadás. — A malmok le akarják szorítani a búza árát s külföldi gabonát hoznak be. — Dr. Nagy Vincer, a Berinkey kormány volt belügyminisztere, ügyvédi irodát nyit Budapesten. gyében volt. Augusztus 25 én meg is kezdődött a hadgyakorlat. Már javában folyt a «játék», mikor egyszerre éies lövések sivítoltsk, utána itt is, ott is cseh katonák, köztük tisztek is hörögve buktak el. Nagy pánik támadt. Húsznál több halottat számoltak meg. Huszonhét sebesülés történt. Egy alezredes tüdőlövést, egy őrnagy kar- lövést kapott, egy főhadnagynak a fülét sodorta o' a golyó. — Természetesen a nagy hadgyakor latot azonnal lefújták. A megindított vizsgálat megállapította, hogy tőt és németajkú katonák lőttek éles töltéssel. A tót katonákat azonnal szabadságolták. — A nagyszombati kórház most valóságos bűcsújáró’nelye a cseh kincstári asszonyoknak, akik a «harcban» megsebesült férjeik látogatására mennek Nagyszombatba. MWBBME.-a'aaEaE. Színház és Művészet. Műsor: Kedden, szept. 26-án, este 8 órakor: Szerencsetánc. B) bérlet 40. sz. Szelvények érvényesek. Szerdán, szept. 27-én, este 8 órakor: A cigány. A) bérlet 40. sz. Csütörtökön, szept. 28-án, délután 6 órakor, fölemelt helyárakkal, Horthy Miklós úr őfőméltósága, Magyarország kormányzója tiszteletére, a Horíhy-ínségakciő javára, díszelőadás. — Este 8 órakor, rendes helyárakkal: Kék mazúr. Szelvények érvényesek. Pénteken, szeptember 29 én, este 8 órakor: Gróf Rinaldó. Szombaton, szeptember 29-én, este 8 órakor: Gróf Rinaldó. Szelvények érvényesek. Vasárnap, okt. 1 ón, délután 5 órakor, mérsékelt helyárakkal: Szerencsetánc. — Este 8 órakor, rendes helyárakkal: Hamburgi menyasszony. Szelvények érvénytelenek. Szerencsetánc. Operett három felvonásban. Szövegét irta Bodánszki és Hardt- Warten. Fordította Bródi Miksa. Zenéjét szerzetté Stolz Róbert. Végre egy kedves meséjű , ötletes operett! Víg operett, melynek szálai egy főidőn heverő, kék szalagos monokliból futnak jókedvűen széjjel. Gróf Bibersbach találkozóra indúl az Al- hambra-varietéba. Iemertetőjele: monokli kék szalaggal. A varieté divája azonban, akit gyengéd szálak fűznek a grófhoz, megakadályozza a találkozót. A monoklit leszakítja a gróf kabátjáról, eldobja és a gróf urat alaposan megtépi, aki így kénytelen lemondani a bájos ismeretlennel vaiő találkozásról. Ezt az eldobott monoklit ía lálja meg Wondelin Fritzi, a borbély legény, akit e perctől kezdve a mindent tudó páholynyiíogató gróf úrnak titulál. Tetszik a helyzet a Figarónak. Felcsap grófnak, a páholynyiíogató pedig inasának. így indúl m8g a cselekmény, amely végtelenül kedves és szórakoztató. A muzsika is könnyű, naiv melódiák láncolata, melyet sok helyen színesítenek fürge ütemek, játékos haagfűzések. A «Szerencse- táncnak» lármás sikere volt, amihez a szereplők játékán kívül első sorban Solymossy Sándor bravúros rendezése és Szántó Mi háiy karnagy ambiciózus orchsstere járúit hozzá. Solymossy Sándornak (a páholynyi- togatő) mesteri alakítását dörgő nyiltszini tapsok jutalmazták. A kedves Marczinka Vica, akit mindig tapssal fogadnak, bájosan kisleányos naivitással játszott és finoman táncolt. Orbán Violának a diva szerepében szép és megérdemelt sikere volt. Ifj. Latabár Kálmán (a borbély) egy újabb értékes alakításával, táncával szerzett derűs és víg perceket a közönségnek. We szely Pál egyszerű közvetlen játéka is tetszett és ügye3 táncát megismételtették. Vadnai Andor (Mutzenbacher) humoros alakítása most is sok derűt keltett. Szilágyi Marosát a konfidens kis inas szerepeben láttuk. — Bájos volt a négy kis barátnő: Tarnay Margit, Beödy Annus, Lányi Ilona, Ligeti Mariska. A kisebb szereplők, mint Bodroghy Margit, Zágon, Vámos, Bihary etb. is jók voltak. December 3í ig nem adnak engedélyt kö- nyöradományok gyűjtésére. Tekintettel a minden irányban megindúlt inségakeiő eredményének sikeresebbé tételére, a minisz tórium közölte a hatóságokkal, hogy dec. 31 ig senkinek sem adhatnak engedélyt könyöradomátiyoií gyűjtésére. Ugyanis a már nagyon is igénybe vett adózókat nem akarják túlterhelni, nehogy esetleg azok, az insségakcióra való gyűjtés tartatna alatt más, kevésbbé fontos colokra adakozzanak. Könyöradomány-gyűjtésre december 31-ig csupán a miniszter adhat engedélyt. Azonban, mint a leiratból kitűnik, zt csak nagyon kivételes és jól megindokolt esetekben fogja megadni. Az S.H.S. csak akkor hajlandó csapatokat küldeni Konstantinápoly és Trácia védelmére, ha Magyarországot teljesen lefegyverzik. Matin I e hír hitelességében, mert ha Budapest Uj Nemzedék: A belgrádi jelentése szerint a belgrádi minisztertanács Angliának arra a felszólítására, hogy Jugoszlávia csapatokat küldjön Konstantinápoly és Trácia védelmére, úgy határozott, hogy erre csak az esetben hajlandó, ha Bulgária és Magyarország lefegyverzését teljesen végrehajtják. Ha pedig a két kormány ezt megtagadná, úgy hogy Jugoszlávia a magyar és bulgár határon stratégiai határkiigszíiást kapjon, illetékes helyen a Matin belgrádi jelentésében foglaltakat nem tartják valószinü rak. Első sorban azért, mert a minisztertanácsról near szoktak kommünikét közzé tenni, másodsorban azért kell kételkedni igaz volna, akkor ez azt jelenteje, hogy Jugoszlávia körömszakadtáig ragaszkodik a trianoni békeszerződés) szószerinti értelmezéséhez és sérthetetlenségéhez, vegy maga tenné meg az első lépést arra, hogy a szerződés komolyságát vitássá tegye. Hivatalos körökben a legvalószínűbbnek tart jak, hogy ez a hír csak arra való, hogy a népszövetségi tárgyalásokon hangulatot keltsen jugoszláv érdekek mellett, ha Magyarországot teljesen lefegyverzik. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene, ahogyan az ország- és nemzet- mentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Kamatmentes kölcsönnel akarják fölépíteni az ipartestületi, székházat. A kamatmentes kölcsönt 500 K-ás rész-jegyek útján az egri iparosság adná. — Balkay Béla ipartestületi elnök javaslata. Eger, 1922. szeptember 25. Vasárnap, f. hő 24-én,.délelőtt 10 órakor tartották meg népes értekezletüket az egri iparosok Balkay Béla elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után, mely összetartásra hívta fel az iparosokat, Nagy Ferenc referált az Országos Iparos Nagygyűlésről, melyet annak idején egy interjú keretében ismertettünk lapunk olvasőközönsé-* gével. Nagy Ferenc ezután foglalkozott a rokonszakmák szakosztályba való beolvasztásával. Elszomorodva tapasztalta a nagy-gyűlésen, hogy valamennyi vidéki ipartestület megalakította szakosztályait, melyeknek felállítását Egerben a hagyományos kenyéririgység késlelteti. A szakosztályok megalakulásáról, személyes tapasztalatai alapján kidolgozott tervezetét, az értekezlet elé terjesztette, amelyet egyhangúan elfogadtak. A szak osztályok megalakúlása 2—3 hét múlva lesz az iparos gyűlés keretében, amelyen Páltfy Dániel is részt vesz. Ezután Balkay Béla elnök az ipartestületi székház fölépítését tette szóvá. Minden városban szép székházat építettek az iparosok a maguk erejéből. Eger iparossága nem maradhat e városok mögött. Az építést kamatmentes kölcsönnel lehetne megkezdeni. Javaslata értelmében az Ipar- tesíületöOOkoronás rész-jegyeket bocsátana ki. Vagyona arányában mindenki kellő számú rész-jegyet vásárolna. A székház fölépítése után a rész jegyekből évről-évre sorsolást rendeznének 3 a kisorsolt részjegyek pénzértékét kifizetnék jogos tulajdonosaiknak. A rész jegyek útján befizetett tőkét tehát bizonyos idő múlva hiány nélkül kapná vissza a rész jegyek tulajdonosa. Ez lenne az a kamatmentes kölcsön, amelynek segítségével az egri Ipariestület szőkháza felépülne. Vérbe fúlt a cseh hadgyakorlat.
