Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-09-23 / 216. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 23. Csonkamagyarország évi tüzelő szükséglete 150.000 vaggon fa. Erdőiből csak 50.000 vaggont termel. — Romániából 50 000 vaggon fát várunk. — Miért drága a fa?! Eger, 1922. szeptember 22. A közeledő tél egyre súlyosabb gondokkal megrakva küldi elöfutárjait a városokba. A napnak már «foga» van s a hideg őszi esőzések idején már nagyon sok helyen fellobog a tűz a kályhákban. De még nagyon sokan vannak, akik ta- nácstalanűl néznek a tél elé, mert szűkös anyagi viszonyaik között eddig még nem tudták a tüzelőt beszerezni. így éppen jókor maximálta meg a fa árát a Drágasági Bizottság. Munkatársunk ebben az ügyben be szélgetett Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselővel, aki a Drágasági Bizottság legutóbbi üléséről a következőkben nyi latkozott: — Az ülésen, melyen a fanagykeres­kedők is képviselve voltak, a faügyek kormánybiztosa kimerítő jelentést adott a tűzifáról a bizottságnak. Csonkamagyarországnak 150,000 vag­gon tűzifára van szüksége, de csak 50,000 vaggonnal termel. A 100,000 vaggon fát cseh és román megszállott területekről kell beszereznünk. Sajnos azonban, a csehek által megszállott területekről a cseh korona mai magas árfolyama miatt, fát nem tu­dunk importálni, mert nem tudjuk — meg­fizetni. így részint Erdélyből, részint Ro­mániából szállíthatunk fát. Az idén Er­délyből 42,000 vaggon fát hoztunk ki, míg cseh megszállott területről 533 vaggont. (A szokol akkor még olcsóbb volt.) A még hiányzó 50,000 vaggon fát Romániából szállíthatjuk, ha a román vasutasod költ­ségeit mi viseljük. így egy vaggon fa körülbelül 60,000 koronába kerül. A termelők és a fakeres­kedők a magyar fa értékét ehhez ará- nyítva igyekeznek fölemelni. Ennek az igazságtalanságát azonban belátta a bi­zottság, bár a fakitermelők*^titkára a kö­vetkező számadatokkal bizonyította, hogy nekik a fa 60,000 koronába kerül vaggo- nockéni. Szerintük egy méter fa tő-ára 400 K, forgalmi adó 15 K, munkások szerzése és utazási köllsége 25 K. vágatási díj 100 K, közelítési díj 75 K, iparvasútnál berakás, kirakás 45 K, iparvasút szállítási díja 600 K, iparvasúti amortizáció 150 E, iparvas­úti műhelyköhségek 100 K, pályafenntar tás 150 K, munkások élelme 200 K, telep­bér 60 K, üzemfelügyelati költség 150 K, munkásbiztosítás 60 K, központi személy­zet díja 60 K, tűzbiztosítás 25 K, berakás a vaggonba 30 K, fa-értékesítő hivatal­noknak 1 K, a befektetett tőke utáni ka­mat 362 K, előre nem látható kiadások 30 K, l0°/»-os haszon 372 K, összesen 2947 korona. Egy méter fánál tehát összesen 2947 K a költség, egy vaggon eszerint 60,400 koronába kerülne A bizottság azonban belátta, hogy a számokat önkényesen állapították meg, mert olyan helyeken, ahol iparvasút nin­csen, a költségek közül sok elesik. Meg állapítást nyert, hogy a hazai fa nem akar alul maradni az imporífa alatt és ez az oka a fadrágaságnak, azért azt a ha­tározatot hozta a faügyek kormánybizto­ságak és az Árvizsgáló Bizottságnak az ajánlatára, hogy a fa irány-ára 25—35,000 korona között lehet vaggononként, vagyis mázsája 250—350 korona között ingadoz- hatik. Egy normálvaggon kemény hasáb­fa ára 29,500, kemény vegyes fáé 29,000, kemény dorongé 28.100 korona. Egyszersmind a bizottság elhatároz­ta, hogy a vidéki árvizsgáló bizottságok figyelmét a Központi Árvizsgáló Bizott­ság hívja fel arra, hogy az ármegállapí­tásoknál intenzívebbek legyenek és a Köz­ponti Árvizsgáló Bizottság utasításainak szellemében járjanak el. Ha Románia nem szállít fát, akkor a télen fainség lesz. A szállításokra a magyar vasutak- nak kell kölcsön adni a vasúti kocsikat. A kölcsön adott kocsik 30%-a fölött Ro­mánia rendelkezik. Mivel tudjuk, hogy Romániában ^Pénz beszél, szerződés hall­gat•, el lehetünk rá készülve, hogy a ko­csikat Románia annak utalja ki, aki job­ban megfizeti. Természetes, ez is hozzá- járűl ahhoz, hogy a kocsik megszerzése nagyobb nehézségekbe ütközik és a fa — drágább lesz. Ez egyáltalán nem vigasztaló. KiS HÍREK a nagyvilágból. Külföld: Az orosz nép teljesen a si- berek kezében van. — Elkerülhetetlen a hatalmi viszonyok eltolódása a Balkánon és Középeuröpiban. — Kéméi Konstanti­nápolyi és Traciát követeli. — Oroszország megcáfolja az orosz francia szövetség hí­rét. — A Népszövetség megsürgette az osztrák kölcsön folyósítását. — Az angol korona gyarmatok London megkerülésével közvetítésre kérték a Népszövetséget a keleti kérdésben. — Oroszország az idő szerű kérések ügyében konferencia össze­hívását ajánlja. — Három mostoha fia lesz Vilmos császárnak. — Becsben ismét pin- córszvrájk van. — Japán Angliával és Amerikával szemben megvédi Ázsiát. — 14 milliárdba került eddig a németeknek a francia megszállás. — Lenin szülőházá­ban múzeumot rendeztek be. Magyarország: Szón- és farakások kö zül előkerült Pálffy újabb 10 milliója. — Singer Ernőt,'Moszkva budapesti főmeg- bizottját elfogták. — Több százezerholdon hajtják végre egy év alatt a föidbirtok- reformot. — 6200 magyar gyermeket látott vendégül az idén Hollandia. — Peidl sze­mélyesen hivta haza Garamit. — Újabb kommunista-tüntetések voltak Pozsonyban. — Hűason egy kétfejű gyermek született. — Győzelmi istentiszteletet tartottak a bu­dapesti mohamedánok. — Országos Szent Geilért ünnep lesz. — Üzembe helyezik a győri ágyúgyárat. — Borzalmas tűzka- tasztrófa volt Aradon. — Landler és Lu­kács szervezte meg a budapesti összees küvást. — A miniszterelnök tárgyalt Ro manoaessel. — Farkas alezredest elítélték. — 20 millió (dolláros csalás miatt letartóz­tattak egy budapesti gyógyszerészt. — Az állatkert nagy boa-kigyója a végét járja. — Az Akadémia elfogadta az iskolai he­lyesírást. Minden magyart úgy áld meg a ma­gyarok Istene, ahogyan az ország- és nemzet­mentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törek- i vésre — vagyona arányában — áldoz. Benes bukott ember. A cseh lapok hírül adják, hogy Be­nes véglegesen bukott embernek tekint­hető s már nem is fogadja el az új kor­mányban a külügyminiszteri tárcát. Igazolni látszik ezt a föltevést az a körülmény, hogy mint ismeretes, a köz­társaság elnöke Benest egyetemi tanárrá nevezte ki. A «Slovák», a Hlinka-párt lapja különben a kormányválságról a kö­vetkezőket írja: «Mi a prágai kormánytól nem várunk semmit, csak azt látjuk, hogy felelőtlen elemek fényes nappal kirabolnak bennün­ket szerkesztőségünkben és kiadóhivata­lunkban, a kormány pedig nem tesz sem­mit megvédésünk és kártérítésünk érde­kében, som a bűnösök megbüntetéséért. Ha az új kormány nem nyújt bizto­sítékot arra, hogy megszüntesse ezeket az állapotokat, életünk és vagyonunk védel­mére közös frontot alkotunk a prágai kormány ellen és ellene a legélesebb har­cot indítjuk meg.» A szabadkai összeesküvők pőre. Szeged. M. T. I. Ezelőtt 10 hónappal Szabadkán vizsgálati fogságba helyezték Varga György dr. t 13 társával, valamint Völgyi János dr.-t, a Bácskai Napló volt szerkesztőjét. A vádak szerint eg.y politi­kai szervezetet alkottak, mely összekötte­tésben állott volna a Magyarországon mű­ködő, Délvidéki Liga elnevezést viselő szervezettel abból a célból, hogy a Vaj­daság egész területét elszakítsák a SHS. államtól és visszacsatolják Magyarország hoz. Az első főtárgyalási napon, szeptem­ber 14-én, dr. Varga György a vád tör vényességőt kótségbevonta és kérte a vád törvényszerűségének megállapítását. Kije lentett«, hogy a Ligával nem állott össze­köttetésben. Két és fél évvel ezelőtt Bu­dapesten beszólt Huszár akkori miniszter­elnökkel és kérte, hogy ha a Szabadka kerületi területeket visszacsatolnák Ma­gyarországhoz, kommunista garázdálko­dás esetén biztosítsák a rendet és közbiz­tonságot. A másnapi tárgyaláson az elnök figyelmeztette a vádlottat, hogy már egy­szer beismerte a vádat, mire kijelentette, hogy kényszerítették a vallomásra. Vu- kics rendőrkapitány arcúi verte, ököllel neki esett és bottal végigverte. Hogy nyo­morékká ne váljon, reggel 8 óráig foly­ton vallott. Ignác nevű társát is borzal­masan összevertek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen» Egy majális következményei. Nyitra, 1922 szept. 22. Az elmúlt iskolai évben az érsek- újvári gimnázisták majálist tartottak, mely alkalommal állítólag izgató dalokat (értsd : magyar nótákat,!) énekeltek. E miatt 15 diáktól megtagadták az érettségi bizonyítványt. Azóta 8 diák tisz­tázta magát, a többi ügyében nem tartották meg a főtárgyalást. A törvényszék a főtárgyalást azon­ban elhalasztotta, mert a két detektívet, akik hallották a nótákat és akik a föl­jelentést tették, különböző bűncselekmények miatt körözik és így azok egyelőre ki nem hallgathatók.

Next

/
Thumbnails
Contents