Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-20 / 213. szám
mam EGRI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 20. fakadjon a hősök által megszentelt haza földjéből. Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek bennünket hazafiúi kötelességeinkre ! A közönség soraiból felhangzó zo kogás, elfojtott sóhajok között olvasta föl aztán a márványba vésett katona-neveket. Majd percnyi csendben gondoltak a jelenlevők az elhunyt magyar zsidó katonákra. Dél elmúlt, mire véget ért a szép, kegyelete« ünnep. Francia vendégek Budapesten. Budapest. A Szent Gellért-szállóba tegnap este három francia vendég érkezett, akik közül legérdekesebb Jack Millerand, a francia miniszterelnök fia, aki 28 éves és párisi egyetemi hallgató. Egy fővárosi lap munkatársának ezeket mondotta : Nem vagyok politikus, nem nyilatkozhatom a nyilvánosság számára; mit is mondhatnék én? Egyetemi hallgató vagyok, azért jöttem Budapestre, hogy lássak és tapasztaljak. Velem van Nobl Gerald 18 éves egyetemi hallgató. A két fiatal ember kíséretében van Carles Nubius ezredes, polgári ruhában ó sem mondott mást, csak annyit: A fiatal Millerand tanulmányúton van Európában. Az apja elhatározása folytán meglátogatja a legyőzött államokat és az újonnan alakúit európai államokat. Könyvből sohasem tanulhat annyit, amennyit személyes tapasztalás útján okúihat. Még nem tudjuk, hogy tovább megyünk-e Budapestről ; azt sem, hogy meddig maradunk itt, hiszen alig egy-két órája érkeztünk csak ide; de amit láttunk a városban, nagyon tetszik. Mondhatom, semmi külső jele annak, hogy Magyarország éveken át háborút viselt. Ä dohány. Eger, 1922. szeptember 19. Hevesvármegye dohánytermelésével elsőrangú helyen állott. Sajnos, újabban e téren nagy a visszaesés. M'íg a nagytermelők a szokásos területüket megtartották, vagy megnövelték: a kistermelők egyre kisebb számban jelentkeznek engedélyért. A kápolnai kir. dohánybeváltó területén — a mostani évet az 1919. évhez viszonyítva — 60% kai kevesebb a termelő, a beültetett terület pedig 40%-kai kisebb. A termelőket az alacsony dohányárak riasztják vissza a dohánnyal való foglalkozástól. A gazda számítása ez: a dohány jövedelme megoszlik a gazda és a dohány-kertész között. A jövedelem fele a gazdát, a másik fele a kertészt illeti. A tulajdonos a kertésznek ezenfelül dohánypalánta nevelésért 100 liter rozsot, 600 négyszögöl földet ad, fenntartja a dohány- pajtákat, a szántóföldet háromszor meg- szántatja, a palántához vizet hordát, a dohányt beszállítja (valamint a dohányosok termését if*j, a simításhoz ő adja a tüzelőt, a világítás felét viseli, a dohány bebálozásához szükséges szalma, bálfa szinten őt terheli. A hozam pedig hogyan alakúi? Egy magyar holdon 4—5 q dohány terem. En nek egységára ma, átalányban számítva, 7000 korona, végösszegben 55 ezer korona, melynek fele a gazdáé. Ellenben, ha búzával, árpával, krumplival, vagy takar- mányfólével veti be, négyszer annyi a jövedelme és kevesebb a baja. Hazafias szolgálatot teljesít tehát a gazda, aki ma dohányt termel a kir. kincstárnak. A kincstár a dohányt igen jól értékesíti, tetemes jövedelemhez jut, javítja az amúgy is rossz valutát. Jóllehet az állam ővröl-évre emeli a dohány beváltási árát, még sem tart lé pést a termelési költséggel. A kápolnai kir. dohánybeváltónál a statisztika így fest: 1919-ben beszolgáltattak 3 ezer q do hányt, ezért az állam fizetett 3 millió ko rónát, 1920 ban beadtak 4‘5 ezer q dohányt, azt a kincstár 6 millió koronán váltotta be, 1921-ben átvett 6 ezer q dohányt és kifizetett érte 12 millió koronát. Az 1922 ik évben, mikor a dohány- termés silány, a beváltó 4 ezer q ra számít és erre 30 millió korona előleget, il letve fedezetet kórt. A beváltó kincstárnak keresnie kell és meg kell találnia a módot, hogy a gaz dákat a dohánytermeléstől el ne riassza. Különben félő, hogy sokan felhagynak e művelési ággal. Más, hasznothajtőbb növények termelésére fognak átmenni, az ország nem kis kárára. A cseh, a német gyárak igen keresik dohányunkat. Évente több száz vaggontételt számol el az országos doháhyhivatali központ; sok száz miliőt jelent tehát az az összeg, mely a dohány bevételei között szerepel. A tizenkettedik óra ilt van. A pénzügyminisztérium, reméljük, megtalálja a módját annak, hogy a nyugtalankodó gazdák aggodalmait eloszlassa s őket a to vábbi, sós intenzívebb termelésre serkentse. (Dr. Cs. L.) Frankért és szokolért vásárolják a marhát Borsodban, Eger, 1922. szeptember 19. Miskolczról írják, hogy szombaton a mezőkövesdi hentesek népes küldöttsége jelent meg Miskolczon Bakó Lajos árvizs- gálő bizottsági elnök előtt s követelődzés- be hajló hangon kérte az irányárak fölemelését, vagy ami rájuk még kedvezőbb lenne, eltörlését. A hentesek fölvonulására jellemző, hogy még életbe sem léptek az új irányárak és máris küldöttségeznek ellene. Szükségük van az irányárak fölemelésére, mert a falvakon a kupecek idegen valutáért, frankért, szokolért vásárolják össze a marhákat s a jó üzleti szellemmel megáldott kisgazdák ezek után szóba sem akarnak velük állani. Döghalál Szmirnában. Becs. M. T. I. A Neues Wiener Journal szolimái jelentése szerint az ottani elégtelen közegészségügyi intézkedések következtében bubó pestis tört ki, amelynek máris az emberek százai estek áldozatul. A hajó és szárazföld között megszakították az összeköttetést. Szmirna városában már semmiféle élelmiszer nem kapható. Eger társadalma a szegényekért. A városi Horthy-bizottság -ankétje. Eger, 1922. szeptember 19. A polgármesteri hivatalban ma dél után, a városi Horthy bizottság megalakítása céljából, ankét volt Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt. Megjelentek: Alföldi Mőrné, Balkay Béla, Isaák Gyu- láné, Károly János, Lípcsey Péter dr., Mértonffy Lajosné, malom-útcai Nagy János, Puchlin Lajosné, Rotschild Árminnó, Schweiger Lázár dr. izr. lelkész, Setét Sándor, Tóth István református lelkész, Tóth Ferenc és Simonyi Nándor dr. városi ta nácsos. ‘Trak Géza h. polgármester üdvözölte a megjelenteket és ismertette az akciót. Setét Sándor dr. kifejtette, hogy a munkaalkalmak, illetve a közmunkák során ne a közjótékonysági összegből fizessék a munkásokat, hanem fizesse az, akinek a közmunkákat végzik. Ha a város csináltat valamit, fizesse a város és az adományokat teljes egészében osszák szét a rászorúltak között. — Trak Gáza h. polgármester kijelentette, hogy közmunkáéi a patakmeder szabályozása kínálkozik. Ezt a város csak nagy kölcsönnel tudná elvégeztetni, a maga erejéből a mai vi szonyok között aehogysem Egyébként a Kormányzó Úr is munka-alkalmakról kíván gondoskodni, nehogy henye életre szoktassa a társadalom segítő karja azokat, akik dolgozni tudnak, tehát a társadalom útján befolyt pénzekből fedezik a közmunkák költségeit. Az értekezlet elhatározta, hogy egy közigazgatási és egy jótékonysági bizottságot szervez, a klubokat, mint pl. a Polgári Kaszinót, Katolikus Kört, a Keresztény Iparoskört a Kereskedők Klubját, hogy a kártyapénzek bizonyos százalékát adják át a Horthy-akciőra; megkeresik az Uránia R. T ot, a Műkedvelők Körét, a Move-Esót, hogy rendezzenek előadásokat, illetve sportdélutánokat az akció javára, ugyancsak átírnak a Ciszt. főgimnáziumhoz, az Angolkisasszonyok intézetéhez, a főreálhoz, Kér. Iparoskörhöz, Kát. Legényegylethez, hogy a kultúr délutánok jövedelmét adják erre $ célra. Fölhívás megy a szőlőbirtokosokhoz is, hogy termésük arányában megfelelő mennyiségű borral járúljanak a jótékonysági akcióhoz. A széleskörű mozgalomba bevonják a negyedmestereket is. A permanens ügyvezetési bizottság, melynek külön előadója lesz, elkészíti a segélyre szoruló munkaképtelenek és munkanélküliek kataszterét. Általában az a nézet alakúit ki, hogy minden vállalat, vagy magánember, vagyona arányában áldozzák e nemzet- és társadalom-mentő célra. Kossuth születésének évfordulója. Budapest. Kossuth Lajos születésének mai évfordulóján a függetlenségi 48-as Kossuth párt küldöttsége megjelent a Ke repasi-temetőben Kossuth sírjánál. A kül döttséget Ábrahám Dezső vezette, aki a párt nevében rövid beszedet mondott a függetlenségi eszme nagy harcosának sírjánál. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz.
