Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-14 / 208. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 14 Ä pénzügyigazgató búcsúja. Eger, 1922. szeptember 13. Köztudomású, hogy az ország kormányzója közigazgatási bíróvá nevezte ki Lipovniezky István dr. min. tanácsost, egri pénzügyigazgatót. Az érdemes és általánosan tisztelt, puritán köztisztviselő, ki egy évtizednél tovább vezette vármegyénk pénzügyi igazgatását, a következő levéllel búcsúzott He vesvármegye közigazgatási bizottságától: Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A m. kir. közigazgatási bírósághoz ítélő bíróvá történt kineveztetásem folytán, az egri m. kir. pénzügyigazgatóság j vezetésétől 10 és fél évi működés után megválók s ezzel megszűnik a Közigaz- ! gatási Bizottságban való tagságom is. Fájdalmasan esik nekem a megválás, mert hiszen e hosszú idő alatt minden kor megértéssel és jóindúiattal támogatott engem működésemben a tekintetes Közigazgatási Bizottság s mindig méltá- j nyolta és — ha arra szükség volt — el- ! hárította azokat a nehézségeket, melyek- j kel a legsúlyosabb és legválságosabb J időkben a pénzügyi igazgatás terén kel- í lett megküzdenem. Amidőn ezért az önzetlen, hazafias támogatásért s jóindulatért, melyet soha elfeledni nem fogok, a Közigazgatási Bizottság mélyen tisztelt Elnökének, tagjainak s a közigazgatási hatóságok Eger, 1922. szeptember 13. F. hó 10 én és 11 én tartották mag Budapesten az országos iparos nagygyű lést, amelyen-Egerből Nagy Ferenc ipar- testületi titkár képviselte az egri iparosságot. Nagy Ferenc munkatársunknak a gyűlésről a következőket mondotta: — A Magyarország és több fővárosi lap az országos iparos nagygyűlésről ferde beállítású cikket közölt. Azt állították, hogy nagy felfordűlás, zavar és fejetlenség uralta a gyűlést, különösen nagy vita volt a búzavaluta körül. Ez nem igaz, mert a gyűlés, melyen Pálffy Dániel elnökölt, rendben folyt le. Valkó Lajos m. kir. keresk. miniszter a tárgysorozat fontosabb pontjaira megtette észrevételeit és megígérte, hogy az iparosság érdekeit szem előtt tartva, tesz eleget jogos kéréseinek. E három pont volt: 1. a kézműves kamara felállításának szükségessége, 2. az ipartestületek reformja, 3. az ipartörvény végrehajtásának kérdése. A miniszter kijelentette, hogy az új ipartörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás rövid időn belül megjelenik: Hogy eddig késett, annak az oka abban rejlik, hogy a szakvélemények nein érkeztek be. De tovább már nem várnak. Az ipartestületek reformja, mint az ipartörvény folytatása, nemsokára a nemzetgyűlés elé kerül. A kézműves-kamara ügyét a Házban már előhozta ős csak rövid idő kérdése, hogy erre vonatkozóan kész tervvel álljon elő. Javasolta, hogy az országos iparos nagygyűlés ennek kidolgozására egy bizottságot jelöljön ki, amellyel ő állandóan összeköttetésben állna. A nagygyűlés e bizottságot meg is | vezetőinek egyenként és összesen — ! Isten áldását kérve reájuk — hálás köszönetét mondok, egyben kérem, hogy engem szives jóemlékezetükben tovább ra is megtartani méltóztassanak. Eger, 1922. szeptember 5 Dr. Lipovniczky István s. k., a m. kir. közig, bíróság ítélő bírája. Ehhez a levélhez az alispáni jelenté# a következő meleghangú, de egyszersmind igaz sorokat fűzte: * A távozó pénzügyigazgató úr hosz- szú időn át betöltött állásában szerencsésen tudta összeegyeztetni az állam érdekeit a közönség jog03 kívánságai val ős hivatalának mintaszerű vezetése mellett úgy bizottságunknak, mint a társas életnek közkedvelt és általános köz- beesülésnek örvendő tagja volt. Távozása tehát alig betölthető űrt hagy közöttünk, viszont a legmagasabb birói székbe történt meghívalása és kitüntetése örömünkre szolgál. Javaslom, hogy hosszú, ügybuzgó működéséért a bizottság elismeréséi és kinevezése feletti örömét méltőztassék jegyzőkönyvbe iktatni is erről őt értesíteni.» A közigazgatási bizottság teljes egészében elfogadta az alispán indítványát, mely egyébként hű kifejezője az egész vármegye vélekedésének: sajnálatának és örömének egyaránt. választotta, melyben a vidék arányosan képviselve van. Fontosabb pontja volt a tárgysorozatnak a búzavalutára való áttérés. Tekintettel arra, hogy e javaslat kidolgozása nagyobb koriiltekimést igényel, az elnökséghez utalták megszerkesztés végett s az elnökség a kidolgozott javaslatot egyenesen a pénzügyminiszterneknyútja át. Elitélték, hogy a forgalmiadő-eílen- őröket nem díjazzák eléggé s tekintve azt, hogy a büntetés-összegek 60°/o-át ők kapják, megélhetésük biztosítása végett kényszerülve vannak arra, hogy minél több iparost büntessenek meg. Sérelmesnek tartotta a nagygyűlés, hogy a forgalmi adő-könyvek vezetésében az iparosság kellő módon kioktatva nincsen. Célszerű lenne, ha az ellenőrök az ipartestületekkel karöltve, a könyvek helyes vezetésére megtanítanák az iparosságot, mert ezzel elejét lehetne venni a nem rosszakaratból eredő szabálytalanságoknak. A nagygyűlés követelte, hogy az árvizsgáló bizottságokba és az árdrágító tárgyalásokra szakembereket delegáljanak. Miskolcion például az Arvizsgáló Bizottság a pékek által kért irányárak megállapítását egy hétig halasztotta. Közben egy pék 86 koronáért adta a kenyér kilóját. Ezt árdrágításnak minősítették. Mivel raktárában 82 zsák lisztet találtak, ellenére annak, hogy napi 24 zsák lisztszükségletét igazolta, ezt árúfelhalmozásnak minősítették és azonnal letartóztatták, holott ezen a jogtalan alapon az összes miskol czi pékeket letartóztathatták volna, mert a kenyér-árak egységesek voltak s minden péküzletnek legalább egy hétre való liszttel kell ellátnia magát. Az iparos nyugdíj-kérdést, tekintve, hogy ez állami támogatás nélkül csaknem kérész tül vihetetlen, egyelőre ad akta tették. A munkaközvetítés államosítása érdekében állást foglalt a nagygyűlés, tekintettel arra, hogy a magánvállalkozások először nern megbizhatők, másodszor uzsora-díjakat szednek munkásköz vetítés címén. Szó volt még az ipari munkásoknak és a segéd nélkül dolgozó négy, vagy többgyermekes iparosoknak az ellátatlanok kataszterébe való fölvétele tárgyában. Az iparos nagygyűlés ilyen értelemben föliratot intéz a népjóléti miniszterhez, hogy úgy az ipari munkásokat, mint a segéd nélkül dolgozó négy, vagy több- gyermekes iparosokat is vegyék föl az ellátatlanok kataszterébe. kis hírek a nagyvilágból. Külföld: Súlyos véleményeltérés támadt az angol és francia kormány között a tengerszorosok ügyében. — A belgák 18 hónapos haladékot javasoltak a német kincstári jegyek beváltására. — Szeptember 19-én kezdődik a Rathenau pör. — Genfben olagz magyar-oszírák-bajor koalícióról tárgyalnak. —©Cseh fehér könyv jelent meg a Habsburgok ellen. Hír szerint 15-én Ausztria bejelenti az állam csődöt. — A francia kommunisták a moszkvai internaciouaie ellen fordultak. — Meg találták Amundsen társainak holttestét. — A Síinnes szerződés alapján revízió alá vehetik a jóvátétel kérdését. — Délamerikai bankárok bérbeveszik a rossz valutájú országok munkáját. — Az orosz propaganda miatt elhalasztották a távol ke let konferenciáját. — Felsősziléziában őh- ségzavargástól tartanak. — A sztrájkoló bécsi nyomdászok megjelentetik a szociá- listák lapját. — Lengyel román szövetségről tárgyalnak. — Anglia bejelentette a sővresi békeszerződés megváltoztatását. — Lloyd George a jövő héten Genfba utazik. Magyarország: Megint feléled a közmunkatanács. — Héjjas Iván megnyerte a lakáspörét. — A budapesti piacon megállt a drágasági hullám, mert nem vásárol a közönség. — Murger Imre szigorló orvos három óven át lopkodott apró tárgyakat idegen lakásokból. — Á mészárosok hűsínséggel fenyegetik a fővárost. — A főváros 10 milliót adott a kisiparosok támogatására. — Megérkeztek Svájcból a magyar gyermekek. — Vacsora volt az angol diákok tiszteletére. — Herkuiesfür- dő svájci bérlők kezére került. — A román kormány nem tudja kiadni az állítólagos magyar merénylők névsorát. — A románok József főherceg kisjenői birtokát részvénytársaságnak adták bérbe. Színház és Művészet* Műsor: Csütörtök, szept. 14 én, este 8 órakor: Magdolna. (A. bérlet, 36. szelvény.) Péntek, szeptember 15 én, este 8 órakor : Kék mazur, először (Bérletszünet.) Szombat, szept. 16-án, este 8 órakor: Kék mazur, (B bérlet, 38. szelvény.) Vasárnap, szept.,. 17-én, délután 5 órakor, esti világítással, mérsékelt helyárakkal: A cigány. — Este 7*9 kor: Kék mazur. (Bórletezünet.) Gül-Baba. A Városi Színházban kedden este telt ház előtt adták elő Martos— Huszka bű bájos daljátékát, a Gül-Babát. A darab főszerepét, Gábor diákot, Papp Manci ala kította a tőle már megszokott; kedvesség gél párosult, művészettel. Kedves jelenség volt a fiatal szerelmes török leány szerepében (Leila) Beődy Annus. Komikus figurát nyújtott Orbán Viola (Zulejka)egy idősebb hárem hölgy szerepében. A címAz új ipartörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás rövid időn belül megjelenik. Rövid idő kérdése a Kézműves Kamara fölállítása is. — Ki kell oktatni az iparosságot a forgami adókönyvek vezetésére.
