Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-13 / 207. szám
Ä^a 5 korona Eger, 1922. szeptember 13. szerda XXXIX. évf. 207. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K, POLITIKAI NAPILAP. Faielő*szerkesztőj BREZKÄYIMRE KÍM Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Megalakult a Hevesvármegyei Horthy-bizottság. Eger, 1922. szeptember 13. A katasztrofálisan kedvezőtlen gazdasági óv, — amely egyébként is súlyos közgazdasági állapotaink közepett újabb csapásként nehezedik mindnyájunk lelkére, — tette szükségessé annak az ínségakciónak megindítását, amelynek élén Horthy Miklós, Magyarország kormányzója áll. ínséget szenvedő honfitársaink megsegítése, minden arra hivatott tényező hazafias és lelkiismeretbeli kötelessége. Azonban a szervezés és az akció eredményes lebonyolítása nagy körültekintést és munkát igényel, melynek végrehajtása a társadalom vezető-egyéniségeinek közreműködése nélkül meg sem kísérelhető. Erre való tekintettel az intéző körök minden vármegyében központi bizottság szervezését határozták el, melynek hivatalos címe Horthy-bizottság. Ez a bizottság nálunk ma délután alakúit meg Hevesvármegyei Horthy bizottság néven. Székhelye Eger, főispáni hivatal. A bizottság megalakulásáról a következőkben számol be az Egri Népújság tudósítója. Délután 4 órakor nyitotta meg az alakuló értekezletet Isaák Gyula alispán a távollevő főispán helyett. Egyszerű, keresetlen szavakkal ismertette a kormányzó által kezdeményezett nemzet- és országmentő mozgalom fontosságát, szervezési módozatait és a gyűjtési munka mikéntjét. Erre a jelenvoltak kimondották, hogy szükségesnek tartják a középponti hiÁ nemzetgyűlés mai ülését 10 óra előtt néhány perccel nyitotta meg Huszár Károly alelnöü. Napirend szerint folytatják az adőjavaslatok feletti vitát. Kállay pénzügyminiszter szólal föl elsőnek. — Az adőjavasíaíok tárgyalása során fölszólalók mindegyike rámutatott arra, hogy mily súlyos megterheltetéseket jelentenek ezek az adók. Nem kíván szembe szállni ezzel a megállapítással és az adó- javaslatok indokolásánál csak arra mutat rá, hogy mindezekre az adókra az országnak szüksége van. Nem azt jelentik ezek az adőjavasiatok, hogy befelé nagy kedvezményeket tehetünk a jövőben és különösen kijelenti azt, hogy megnövekedik teijesítő képességünk a külfölddel szemben. Ami a befelé való helyzetet illeti, csupán a megélhetés biztosításáról van sző, úgy, hogy az adőjavasiatok nem jezottság megalakulását. S miután a megalakulást kimondották, elnöklő alispán indítványára megalakult a 1. Propaganda bizottság (előadója: Breznay Imre, az Egri. Népújság szerkesztője) ; 2. az elszámoló és kiutaló bizottság (előadó: Zemancsik Endre dr., főispáni titkár) és 3. munkaalkalmakat intéző bizottság (előadó: Hevesi Gusztáv várna, másodfőjegyző). A végrehajtó bizottság, mely állandó működésben intézi az egész mozgalom ügyeit, Bobory György dr. főispán elnöklése mellett, a most említett három előadóból s a következő tagokból áll: Isaák Gyuláné, Alföldi Mőrné, Mártonffy Lajos- né, Puchlin Lajosné, özv. Rotschild Árminná, Dutkay Pál, Kriston Endre, Lipcsey Péter dr., Okolicsányi Imre, Plósz István, Setét Sándor dr., Szilassy István, Tóbiás József és Trak Géza. A végrehajtó bizottság jegyzője Búzás Endre dr. Miután elnök megköszönte az érdeklődést, lelkes éí kitartó munkára kérte a jelenvoltakat a nemzet és az ország érdekében, berekesztette a gyűlést. A gyűjtést a mai nappal megkezdi. * Szives készséggel állva az ügy szolgálatába, ezennel jelentjük, hogy az Egri Népújság is köszönettel fogad, nyugtáz ős továbbít minden e célra hozzánk érkező adományt. lentenek egyebet, mint az élethez való ragaszkodás kifejezését. Mi a magunk részéről élni akarunk és így áldozatot kell hozni magunknak is. A legközelebbi időkben előterjeszti az 1922—23. évre szóló állami költségvetést. (Helyeslés.) — Ennek a tárgyalása során lesz alkalom foglalkozni az állam különféle szükségleteivel. Mindenesetre szükség lesz rá, hogy külön takarékossági bizottságot alakítsunk, amely hivatva lesz megállapítani, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem egyeztethetők össze az állam pénzügyi helyzetével. Erre nézve kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagjának támogatását, hogy törüljünk minden olyan tételt, melyek az adott viszonyoknak nem föleinek meg. (Helyeslés.) Bizonyos, hogy a kiadások nagyrésze megmarad. Nekünk tehát a bevételeket kell fokozni. Eiőször is az egyenes adórendszerek kiépítéséhez j kell nyúlnunk. Én erre a feladatra vállalkoztam. Az ősz folyamán javaslatot fogok , benyújtani a jövedelmi adó módosításáról, továbbá az államháztartás rendezésére, mert ezt a kérdést eddig elég mosto- hán kezelték. A harmadik javaslat lesz az adók kezeléséről szóló törvényjavaslat. Mindnyájan megegyezünk abban, hogy az adótörvényeknek egyszerűeknek és köny- nyen végrehajthatőknak kell lenniök. A jövedelmi adótörvényben lefektethetjük a progressziót. Nem operálunk azonban ezzel a fogalommal ott, ahol csak zavart okoznak. A magam részéről megfelelek az elhangzott kívánságokra. Bizonyos kedvezményeket engedményeztünk azoknak a kisgazdáknak, akik előre fizetik adójukat; ezek kedvezménye 50 katksztráiis hold tiszta jövedelméig 30°/o os, a 200 ka tasztrális hold tiszta jövedelméig 20%-os. — Védelmébe veszi a nagybirtokot, amelyek nagy áldozatokat hoztak a va- gyonváltság során. Hogy a javaslat nem biztosítja a létminimumot, erre nézve megjegyzi, hogy olyan törvénybe nehéz ma belemenni, mely a jövedelem ás koreset kiszakított részével foglalkozik. Kifogás hangzott el a kataszter elien is. Szerinte ez nem rossz. De hajlandó biztosítani, hogy minden egyes gazdálkodó élhessen megfelelő garanciák mellett a maga kataszterének kiigazítási jogával. Az adóteher nagyságáról kiván még szólani. Mikor búzavalutában állapították meg a föld adóját, akkor megszűnt a betegápolási adó ős az általános jövedelmi pótadó. Szükséges volt ezeket megszüntetni, mert túlságos megterhelést jelentett volna a gazdaságra. Általában minden javaslatnál azt tartja szem előtt, hogy a magyar állam egész területe a Szent Koronáé, mely tehát méltán kívánhatja, hogy a tulajdonjogért minimális bért fizessenek. A pénz értékét befolyásoló körülményekről beszél még s az a törekvése, hogy teljesen kiküszöbölje a spekulációt. A külföldi spekulánsokhoz azonban nem ér el a kezünk. Korlátozni kell az importot és növelni az exportot. Ezekkel az intézkedésekkel lehet eredményt elérni. Szünet után Huszár Károly alelnök először Gaal Gaszton halasztó indítványát bocsájtja szavazás elá. A Ház elveti. A földadó kivetésére és az ezekkel kapcsolatos kérdésekre 20 képviselő névszerinti szavazást kép. Az elnök elrendeli. A szavazás eredménye: 108 mellette, 13 elleűe, 92 en távol vannak. A Ház- igy a földadójavaslatot általánosságban elfogadja. Egyben pedig elveti a Ház Dénes István, Szijj Bálint és Várnai Dániel határozati javaslatait. (Az ülés tart.) Az új adójavaslatok az élethez való ragaszkodás kifejezését jelentik. Kállay pénzügyminiszter beszéde a nemzetgyűlés mai ülésén.
