Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-10 / 205. szám
A*a 5 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NAPILAP, felelősrrnrkeMs BRSZNSY I1RB, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Egy méltóságos asszony, egy magas származású állami tisztviselő özvegye öngyilkos lett, mert nem tudta tovább vonszolni az élet terhét. Az ezer korona körüli nyugdíj havon- kint, a 80 deka zsír, az ugyanannyi cukor, az 1—2 kilo liszt állami támogatás, a sokak által annyira fölpanaszolt és irigyelt «kedvezményes ellátás» nem volt neki elég arra, hogy táplálja és ruházza nélkülözések által meggyöngült, törékeny testét. Leszámolt tehát mindennel s eldobta magától azt az életet, amit az emberi kapzsiság, gonoszság, pokoli aljasság immár tűrhetetlenné tett számára. A szerencséden méltóságos asszony esete élő és kiáltó példája a magyar tisz- viselő sorsának. A temérdekből egy, aki nem kovácsolt tőkét magas állásából, hanem esztendőről esztendőre, napról napra az Íróasztalnál görnyedve rótta az aktákat zúgolódás és panasz nélkül azért a szerény bérért, amit államgazdájától kapott s ami éppen csak arra volt elég még békeidőben is, hogy tisztességesen megélhessen belőle . . . Félretenni való azonban már nem akadt; vagy ha akadt is, mivé olvadt ez már le a takarékpénztár ládájáb in ? A szerencsétlen méltóságos asszony esete csak újabb fájó érzést vált ki a társadalom páriáinak, a tisztviselőknek, leikéből. Eddig még idejük sem volt gondolni arra, mi lesz feleségükkel, gyermekeikkel, ha egy szép napon búcsú-, kell mondaniok ennek a nehéz, keserves életnek. íme, ez az eset beszédesen mutatja meg a kilátásokat, a tisztviselői özvegyek és árvák szomorú sorsát. Az állam nem adhat többet, mert nincs miből. A gazdasági blokád, ameiy- lyel köröskörüi vagyunk véve, megakadályoz minden jószándékot, minden törekvést, mely a gazdasági konszolidáció hoz vezetne bennünket. A fojtogató levegő egyre sűrűbb lesz körülöttünk 8 nincs erős kéz, mely megóvna bennünket a biztos megfulladástól. Mert a várva-várt erős kezet folyton gyöngítik, bénítják es zsibbaszíják azok, akik a fojtogató levegőben megedzeti tüdővel, kaján arccal tudnak vigyorogni a szenvedő szegény emberekre. &>• Daílos parancsnok ezután Alföldi Béla alparancsnoki működését méltatta. Több mint egy évtizede áll már az egyesület szolgálatában s mióta a háború elmúlt, minden igyekezete oda irányult, hogy az egyesületet a régi színvonalra emelje. Javasolja, hogy a közgyűlés érdemeinek elismeréséül Alföldi Bélát örökös címzetes parancsnokául válassza meg. A közgyűlés az indítványt látható örömmel fogadta el. Alföldi Béla c. parancsnok pár szóval megköszönte az Öt ért kitüntetést és megjegyezte, hogy a- mennyira gyönge erejétől telik, előbbre viszi az egyesület dolgait és megkezdett útjáról nem fog letérni. Mlinkó István elnök emlékezett meg ezután a távozó Braun Jácintról, akit az egyesület mindm tagja szeretve becsült s aki mindig ugyanezzel a becsüléssel és szeretettel látta el tisztét. Javasolta, hogy kapcsolja őt szorosan magához az egye sütet és válassza meg örökös tiszteletbeli lelkészének. A közgyűlés az indítványt kitörő lelkesedéssel tette magáévá. Ezután a közgyűlés gróf Széchenyi Viktort, az Országos Tűzoltó Szövetség elnökét, Ilosvay Bálint dr. balügyi államtitkárt, Marinovich Imre államtitkárt, az Országos Tűzoltó Szövetség elnökét, Breuer A pálosok felnómeti temploma. — Nagyértékű középkori lelet. — A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának kiadásában megjelent Rupp Jakabtól egy nagy munka: Magyarország Helyrajzi Története. Ennek II. kötete az egri érseki egyházi ártom ínyről szól. A 31. lapján így ír az »/. remete sz Pál szerzetesei boldog Mária Magdolnáról címzett zárdája« fejezetében: »Ezen, az Egerrel határos Fel-Némethi felől létezett, zárda alapítója Monoszlai Miklós egri püspök*) később esztergomi érsek volt 1347-ben és Ghanády Kelerhen egri kanonok, ki e zárda temploma díszes hajóját építtette.« Majd tovább ezeket mondja: »•. . . Ezen Eger melletti pálos zárda valószínűleg 1580 ig állott; mert az Eger várat 1552 ben eredménytelenül ostromlott Mahumet török császár visszaveretvén, . . . sanneki báró Ungnad Kristóf,**) Kálvin tana buzgó terjesztője, a pálosoktól elrabolta felriémeti malmukat; 1571-bsn azonban visszaadta nekik, tehát, minthogy e zárda egyik 1584 ik évi okmányban az elhagyott zárdák köze soroztaúk, alkalmasint 1580. körül távoztak el belőle a szerzetesek.« *) 1331 —1360-ban volt : ger püspöke. *•) Eger várának kapitánya. Hol volt ez a zárda: eddig9lé nem lehetett tudni. Mindössze a felnémeti nép [ emlékében maradt fenn az a hagyomány, hogy a községtől északnyugatra. A falu legörrgebbjei emlegették, hogy sz Eger és az Aimár patak találkozásának háromszö gében, kísebbszerű emelkedett síkon. Évszázadok szájhagyománya tartotta fenn hitüket, — hogy ott valamikor templom és kolostor állott. Az utóbbi vélekedés mel lett bizonyított egy nagyobb pincének be omlott, süppedekes része, amely most is látható. így tartották fenn, szinte tökéletes helyrajzi pontosságú adatokkal, Felnémet öregjei a pálos kolostor emlékét. Az is va lószínű, hogy valamikor, réges régen segített ebben a romok hasznosítása. Bizonyára hordták onnét a köveket, mint ahogy most is építő anyag nyerése miatt túrták fői a kicsiny fensíkot. Az Érseki Bánya, r. t. tiszti- és munkáslakásokat építtet az Eger-putnoki vonal mellett ott, ahol a felnémeti völgy kezd összeszorulni. A munkálatokat a Nagy- Testvérek egri építő cég vállalta, míg az AI- mar-vöigyön végig, csatlakozással az Eger- putuoki vonalhoz, Máté Ferenc budapesti mérnök-vállalkozó építteti a vasutat. Itt, ebben a mozgalmas, hangysboly- szerfl világban, dolgoztak a csákányok és irtó kapák, hogy a már említett fennsík földjét a vasút töltéséhez, köveit pedig a i bánya építkezéseihez aknázzák ki. Sok j kisebb-nagyobb riolit-tuffás homokkövet, riolit tuffát s karbon-agyagpalát fordított már ki a csákány, mikor faragott köveket találtak, majd később szabályos falakat fedeztek fői. Szerencse, hogy a munkálatok vezetőinek s a vállalkozóknak van tudásuk és érzékük az ilyen értékek megbecsüléséhez, így gondosan kezeltették a csákányt, figyelmesen ösr-zerakatták a napfényre ke rüh értékeket. Kiss Károly, a bányák főfelügyelője s Nagy József építő vállalkozó, mikor megbizonyosodtak, hogy itt értékes történelmi leletről van szó, tudomására hozták Szmrecsányi Miklós nyug. miniszteri tanácsosnak, aki mindjárt csütörtökön a hely színére sietett. Országosan ismert műtör- ténászünk, akinek Eger históriája már eddig is oly sokat köszönhet, kétségtelenül és lelkesedő örömmel állapította meg, hogy a késői, érett gótika emlékéről van sző. Az Anjouk- és még inkább Zsigmond korabeli építkezésről. így a talált maradvá- nyokigazolják a felnémetipaulinusokra vo natkoző s fent idézett források hiteles voltát. » A romok közűi eddig számos kisebbAz Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesület rendkívüli közgyűlése. Széchenyi Viktor grófot, Ilosvay Bálint, Marinovich Imre államtitkárokat és Breuer Szilárdot, Budapest tűzoltó főparancsnokát, örökös tiszteletbeli elnökké választották. Eger, 1922. szeptember 9. F. hó 8-án, pénteken délelőtt volt az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő Egyesü let rendkívüli közgyűlése, Mlinkó István, vármegyei tűzrendészed felügyelő elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Dallos Iván dr. parancsnok referált az alapszabályokról, melyeket módosítás végett visszaküldött n belügyminiszter. A belügyminiszteri rendelet értelmében módosított alapszabályok fölterjesztését a közgyűlés jővahagyóan tudomásul vatte. Dallos Iván dr. parancsnok jelenti ezután, hogy főtisztelendő Braun Jácint ciszt. rendi főgimn. tanárt, az egyesület lelkészét, Pécsre helyezték. Indítványozza, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg s a jegyzőkönyvi kivonatot Braun Jácintnak küldjék el. A közgyűiés ehhez egyhangú lelkesedéssel hozzájárult. A megüresedett lelkészi tisztséget az egyesület Kronberger József c kanonoknak ajánlotta föl nagy szeretettel, aki a megtiszteltetést elfogadta és Dallos Iván di\ parancsnok üdvözlő szavaira vála szólva kijelentette, hogy kötelességének tartja e tisztséget elfogadni s azt a nagy szeretetet és bizalmat, mely irányában megnyilvánult, még csak ezután fogja kiérdemelni.
