Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-09-06 / 202. szám

Bam népújság

1922. szeptember 6.

„Legyen magának jobb lelke..

Negyven korona a tej literje az egri piacon. — <Még drágább lesz/» — mondják a falusiak!

Eger, 1922. szeptember 5.

Rég6n nem volt olyan elkeseredés a tejpiacon, mint tegnap. Szegény, tejvá- sárlő asszonyok sopánkodtak a falusiak tejeskanrsája mellett. Az történt ugyanis, hogy a «jó esőre» a falusi tejárúsok 40 koronára emelték a tejes víz árát.

Mindegyik árűshoz odamentek a vevők, de mindenütt egyforma feleletet kaptak:

— 20 forint literje !

— Adja olcsóbban, adja tizennyolcért. . .

— Nem adom én ! Drága a takarmány.

— Lesz még ez 25 forint is !

— Nem adom én, inkább hazaviszem, úgy adja a többi is, minek adnám én olcsóbban !

— De legyen magának jobb lelke és adja 18-ért, — könyörgött egy feketeruhás asszony.

De nem volt jobb lelke, nem adta tizennyolcért.

Arra sétált éppen egy rendőr és mondom neki, hogy negyven korona a tej.

Mordul egyet s ő is velem együtt sopánkodik, aztán halad tovább. . .

Végre is a tejesek győznek s a tejre szorult szegény anyák nehéz lélekkel méretik ki a méregdrága kotyvalékot. Kis gyerek van otthon, így szükség van a tejre, akármilyen uzsoraára is vagyon. ..

De vájjon az Árvizsgáló Bizottság miért éppen a tököt, zöldpaprikát ős a dinnyét maximálta mag legelőbb, miért nem inkább a tejet?

Olyan kérdés, amelyre kielégítő fele letet hiába keresünk!

A H8itai pör tárgyalása. A Heltai-pör közeledik a megoldás felé. Nyáron ugyan is a tárgyalást el kellett napolni, mivel egy tanú nem jelent meg. Az új tárgyalás f. hó 14-én lesz.

HÍREK.

Eger, 1922. szeptember 6.

Személyi hir. Quadt Sándor bajor herceg, gróf Eszterházy Ferenc kíséretében, tegnap Egerbe érkezett. A bajor herceg megtekintette a város nevezetességeit. Az előkelő vendégeket Szmrecsányi Miklós ny. min. tanácsos kalaúzolta.

Az egyházmegye papsága köréből. Bányász Endre esperes, alsőábrányi lelkész, az özv. Majthényi Ádámné szül. Fáy Adrienne áldozatkészségéből alapított mező- nyárádi plébániára neveztetett ki plébánossá. — Gergelyffy János kemecsei lel kész invesztitúrát kapott. — Vizy Miklós dr. tanulmányi felügyelőt az érsekfopász- tor kinevezte teol. tanárrá s megbízta a szociológia előadásával. — Wengritzky Konrád, volt szepesegyházmegyei áidozó- papot, tiszasülyi helyi lelkészt, az egri egyházmegyébe inkardínálták. — Schoder- beck Károly polgári káplán, id. lelkészhe- lyetíes lett Sajőszentpéteren. Utódja Polgáron Kobilják András, volt tábori lelkész. — Léhman Kálmán kunszentmártoni káplán megkapta az Ózdon újonnan szervezett hitoktatói állást. — Bencskú Andor diósgyőri hitoktató és Z3jácz Gyula do- moszlói káplán kölcsönösen áthelyeztettek.

Eger város megkapta a 22 milliós kölcsönt. ás Egri Népújság már többször foglalkozott Eger város kölcsönügyével. A város ugyanis az ellátatlanok biztosítására avval a kérelemmel fordúlt a Jegy intézethez, hogy kölcsönözze azt a 22 mii liót, mely erre a célra szükséges. Annak idején azt Ígérte a Jegyíntázer, hogy felerészben folyósítja az összeget. Másik felé nek kiutalását pedig a Pénzintézeti Központ vállalta. Most arról értesülünk, hogy az egész kölcsön-ügyet a Jegyiutézet finanszírozza. így tehát sikeresen oldódott meg a város akciója és a tömeg-nyomorral bátran szembeszállhaíurk a télen. Az ügy elintézésében Popini Nándor, a hely beli fiók vezetője, nagyon sok szolgálatot tett a városnak.

Maximálás, vagy többtermelés. Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! A konyhakerti termények áraihoz bátorkodom, mint konyhakertész, hozzá- szólald. Mititzky Pálnak igaza van abban, hogy nem volt eső és azért nincs termény. Ez így van. S így lesz mindig, amíg nem szakemberek veszik kezükbe a termelést. Eger és környéke nagyon alkalmas konyhakerti telepek létesítésére. Van víz. A föld kitűnő, az éghajlat jó. Minden jő, csak szakemberek kellenek. Ha az egri piacon két-három konyhakertósz árűsít, nem lesz szükség a maximálásra, mert az árú önönmagát fogja letörni s akkor a közönségnek nem kell másod, harmad- kézből vásárolni, hanem a kertésztől. Akkor nem lesz egy kgr. káposzta 60—70 K, 1 kgr. vöröshagyma 100 K, 1 kgr. kelkáposzta 100—120 K, hanem a káposzta kilogrammja 25—30 K, a vöröshagymáé 30—40 K, a kelkáposztáé szintén 30—40 K lesz ős így tovább. Legalább is 100 %-kal lenne olcsóbb a termény, mint ma. Azonban ez áldozatot követel, még pedig a földbirtokosoktól. A kertésznek földet kell kapnia, tisztességes és méltányos bérösszegért. Ezzel előmozdítjuk a íöbbter- melőst és kiszorítjuk a mindjobban beözönlő bolgár-kertészeket. így kenyérhez jut a nyomorgó konyha-kertész és az amúgy is gyönge magyar korona nem kerül külföldre. Tisztelettel egy konyhakertész. — Esek a sorok valóben meg szívlslésre méltóak. A magyar konyhakertészet föllendülése először is a birtokosoktól függ. S ha erre a célra bérbe adnának földjükből egy kis darabot, az korántsem lenne áldozat, mint azt a levél írója írja.

IOO°/o-kal lesz drágább az áramszolgálta tás. Illetékes helyről azt a felvilágosítást n}rertuk, hogy az áram hektovaltonként i00% kai lesz drágább. Ez a fogyasztókat mindenesetre érzékenyen fogja érinteni, de számolni kell a drágasággal, az olaj- ős az anyagárak rohamos emelkedésével. Egyik hatvani lapból is azt olvassuk, hogy a villamszolgáltatás egységárát több, mint I00°/o kai emeltek föl.

Eltűnt a nagypaprika az egri piacról. Akik tegnap abba az ábrándba ringatták magukat, hogy töltött paprikát ebédelnek, csalódtak. Az egri piacról eltűnt a nagypaprika. S a sóhajtozásokkal maguk a ve vők provokáltak árdrágítást, jajgatván, hogy aranyért sem lehet nagypaprikát kapni. A kofák nyugodt fölénnyel utasították el a vevőket: «Nincsen nagypaprika, kérem. Teceik tudni, a makszimálás az oka mindennek!» Szóval, a nagypapri- ka sztrájkba lépett. Szabotál, műnyel ven mondva. A paprikás hangulat tehát kitört a piacon s féló, hogy átterjed a jámbor káposztára is, amely ezúttal azt akarja bebizonyítani, hogy ereiben egyáltalában nem folyik káposzta-lé.

Az érseki)

. . . Lévay József már fönt van a zeniten, a Kisfaludy-társaság egyik meleg ünneplést a másik után rendezi neki. Shakespeare fordításai országosan feltűnnek. Vadhay Károly átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését, a miskolczi színházban Prielle Kornélia, Blaha Lujza. Jászai Mari vendégszerepeinek, a város ügyeit Soltész- Nagy Kálmán polgármester vezeti, Tár- kányi Bélánk, a kiváló egyházi író ás költő Egerben van már a Káptalan-soron, meg- j rokkant egészséggel ugyan, de friss szív- j vei és lélekkel. Egész vagyonokat áldoz j irodalmi célokra és IX. Pius kegyelme a j pápai kamarási címet adományozza neki. I Miskolcz szülötteinek egy másik neveze i tessége, Reményi Ede hegedűművész Ang- j liában, majd Amerikában aratja óriási si- • kereit s ezidőtájt lendülnek neki Kozma Andor versei is az avasi szincerizálásokról.

A város ekkor élte fejlődésének nagy iramait. Messzire híresedé fiai voltak s helybeli dolgait kiváló közigazgatás vő gezte. Ez időben az alsővárosi mindszenti plébánián Beller József apátra volt bízva a lelki ügyek vitele, da a plébánia kormányzata is. Beteges, törékeny testű öreg űr, akinek jólesett, hogy az érsek olyan segítséget küldött neki, mint Szmrecsányi Lajos Kápolnáról idehelyezett káplán. Álig múlt huszonöt esztendős, do gon- ;

*) Ezt a hangulatos visszaemlékezést a mis- j kolczi Reggeli Hirlap közölte Szmrßcsdnyi Lajos j dr. egri érsek Miskolczra érkezése alkalmából. 1

dolkodásában, önmaga iránt való szigorúságában korát jóval meghaladó érettséget ős megfontoltságot tanúsít. Szelíd, mosolygós és készséges, családjának, a sárosi Szmrecsányi famíliának minden szeriöz lelki tulajdonságával msgáldottan — és szorgalmas, a hitéletben fáradhatatlanul s mégis türelemmel és megértéssel buz- gólkodó.

1876 ot írtak, mikor az^fjú káplán a mindszenti plébánián bekopogtatott az öreg plébánoshoz ős holnap, hétfőn, negyvenhat esztendő elmúltával ugyanaz a káplán, mint egyházmegyéjének érseke, ismét megjelenik a régi boltíves faiak között. Fejét már régen behavazta az idő és vállát 71 esztendő súlya ős méltóságának roppant terhei görnyesztik. Ám az elme, a szív és a lélek, usely az egri egyházmegye főpászíorát cselekvéseiben vezeti, ugyanaz a frisson járó, mély részvét tel és nem titkolható szeretettel érző, mint a Bsller plébános úr egykori káplánjáé, ki álmokat és célokét szövő estvéli magá- nosságában már a miskolczi plébánián is az egyetemesség érdekében tervezgetett.

Szmrecsányi érsek hétfőn érkezett Miskolczra, hogy innen egy hétig minden nap a környékbeli községekbe kocsizzon éa bérmáljon s napi fárasztó munkája után visszatérve, a plébánia falai között pihenőre térjen. Az egyházfejedelem tehát itt nem végez funkciót s ami érintkezése lesz világi urakkal, fáradalmaira s magas korára való tekintettel, ez nem lehet széle- sebbkörű. A megye és a város reprezentánsai természetesen megjelennek fogadtatásán.

... Az évtizedek, amelyek a főpásztor feje fölött és a város fölött is elsuhantak, eseményekben és megpróbáltatásokban, szenvedésekben ée reménykedésekben egyformán dúsak voltak. Ifjúságában itt dobban elibe legelőször a sorsnak rettenetes csapása: átéli a 78-iki augusztus 30-iki árvíz borzalmait, annak pusztító iszonyatát s ebben a rémes szerencsétlenségben tárul először nagy méretekben eléje a nyomor és szenvedés. Természetesen ő is ott van, ahol segíteni és vigasztalni keli, öreg plébánosa neki mondja tollba azt a megrendítő levelet, amelyet az árvíz másnapján Saraassa érsekhez intézett a amelynek nyomán az érsek ötezer forintot küldött az árvíz sujtottainak. Könnyező részvéte a mélyen sújtottakkal ős a bor zalmak után, mint akinek ez a látvány örökre az elméjébe és szívébe írta magát, cselekvéseinek egyik legfőbb programmja: adni, adakozni, világiakban is és egyháziakban is olyan bőkezűséggel, hogy mások ezt az adományozást szinte «könnyel műnek» mondják. Éz a város fejlődik azóta, de tiszteletében megmaradt iránta épp oly melegséggel, mint akkori ösmeretsé- ge volt.

Különben pedig plébánosa betegsége következtében 1881 ben adminisztrátora lett a plébániának s mint ilyen, Répászky Alajossal, akkori tekintélyes ügyvéddel együtt megcsinálta, megszervezte" a hitközségi autonómiát. Ma is az ő szarveze-