Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-02 / 199. szám
mm. NlpUJSAoi3BS36ES^SK 1922. szeptember 2. több uriasszonyt látni a krumpli, meg a tök garmadánál. — Itt tülekednek az asz- szonyok, a tisztviselők feleségei, akik nagy nyomorúságuk mellett is, hála Istennek még mindig elég jő kedvvel dalolják, hogy «krumpli az ebéd, tök a vacsora!» Ellenben, magyarom, telve van a csirkepiac, halpiac, mészárszék, csemegeüzle tek olyan jóltáplálí, finomkezú asszonyokkal, akik előkelő gesztussal fizetik meg nagyon nagy bankókkal a csirkét, hízott libát, púlykát, halat, vagy malacot, akiknek nem drága sem a vaj, sem az ezüst papírosba csomagolt sajt. Akié a legelső szem földiepsr, málna és minden más kö zönséges halandónak nem való gyönyörűség .. . Ezek azonban nem tisztviselők feleségei. Á tisztviselők fizetésére pedig ne legyél kiváncsi. Erre kár még a nyomdafestéket is pazarolni. Éppen elég az éhenhalásra. Azt a 80 deka cukrot és 80 deka zaírt, amit ők kapnak hetenkint, te azzal meg nem elégednél. Lisztet pedig te is kapsz a <hadi»-ből, ha ellátatlan vagy ... A ruha meg a cipő ? Hát meg én, ki e sorokat írom, ebben az esztendőben nem kaptam mást, csak egy pár cipőt, amelynél! az egyik fele sokkal nagyobb, mint a másik. Te fel sem húznád, mert szégyelnéd a felemáslábbelit. A ruhaszövetet mégnem kaptam meg s nem is tudom, hogy mikor kapom. Ha megkapom is, nem tudom meg- varratui.. . mert nincs rá pénzem. íme a tisztviselői Eldorádó, drága magyarom ! Az az adó pedig, amit te fizetsz, rajtunk ugyan nem sokat segít. Hát te jő ember, ha szót értettél, ne csak a tisztviselők, az urak dolga érdekeljen, hanem bujtogatödlól kérjél egy kis felvilágosítást a hadimilliomosok, a valutasíberek, az árdrágítók életo folyásáról is . .. És végre legyen eszed, lásd meg végre a snapszkirályok célját: akiknek csak az fáj, hogy rend van az országban és ők a zavarosban immár nem halászhatnak úgy a te bőrödre — mint évekkel ezelőtt, a kommunizmus virágzásában. Maximálják meg a termelőket is. Kötelezni kell a termelőket, hogy kilóra árusítsák terményeiket. %— A tájékoztató árak hatása az egri piacon. Eger, 1922. szeptember 1. Az Egri Népújság munkatársa a dél előtti órákban beszélgetett agy-köt piaci árussal. Megkérdezte, mi a véleményük az Árvizsgáló Bizottság állásfoglalását illetően. A válaszokat minden kommentár nélkül az alábbiakban közöljük : — Az Árvizsgáló Bizottság 60 koronára maximált egy kilo szőlőt. Mi a szőlő puttónál 800 koronáért vesszük. Legjobb esetben tizenegy kilo szőlő van egy put tonban. 80 koronás ár mellett csak éppen hogy kihozhatjuk az eladási árat. Tiz %-os tisztességes haszonra dolgozunk. 60 koronájával nem lehet adni a szőlőt. * * * — Hogy a gyümölcsöt megmsximálA dán szociáiisták 100 millió osztrák koronát adományoztak az emigránsokrsak. Budapest. Az interparlamentáris konferencián ;• dánok 23 delegátussal vettek részt. A delegátusok nagyobbrészt szociáldemokraták soraiból kerültek ki. Azok a magyar emigránsok, akik azelőtt is a, börtönlakók szövetségébe tömörültek, tisztelegtek a dán delegációnál és előadták nekik panaszaikat. A delegátusokat ezek a panaszok annyira meghatották, hogy a börtönviselt szövetségnek 100 miliő osztrák koronát adományoztak. ták, nagyon csodálkozunk. A viszonteladó kosár- és puttonszámra vesz mindent s kilóra méri. S nagyon sok esetben be csapódik és egy kilonyi gyümölcsöt is el már. Elméri a hasznot. Mit akarnak háta maximálással ? Kötelezzék a termelőket is, hogy kilóra árúsítsák a zöldségféléket és a gyümölcsöt. * * * — Nem elég az, isérem, hogy csak minket maximálnak. Meg kell maximálni a termelőt is. Az alapárhoz pedig számítsák hozzá a 10%-os hasznot, amit a törvény is előír. Mi jobban megelégszünk a biztos l0°/o-os haszonnal, mint a kockázattal. Ez az igazságos eljárás. Hiába maximálják meg a viszontrlárúsítót, ha az árdrágító termelőt futni hagyják. A dinnyehegyek azonban egyre szaporodtak mégis a piacon. Kínáljak is fű- nek-fának s most már a fogyasztók még olcsóbb árakat várnak, mint a nagy dinnye-olcsósági hullám első perceiben. Persze, mert a közönségnek is van magához való esze. A nagy melegek elmúltak — hisz akkor kivánja legjobban az ember a dinnyét. Most érik meg a nagy szárazság miatt egy kissé elmaradt diny- nye, igy mindenütt nagy belőle a felhozatal. Hogy tehát a kofákra ne rothadjon a dinnye, nagyon olcsón kell nekik adni, mert különben ráfizetnek a vásárra. Ezt érzi a közönség, azért nem fogy a dinnye, ezért nőnek mind nagyobbra a dinnyehalmok a Városház-téren. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld: Franciaország a Ruhr-vidék megszállására készül. — Már a semlegesek is követelik a békeszerződés revízióját — Ausztria Olaszországtól 70, Fran eiaországtől 50 millió kölcsönt kap. — A kisantant Olaszországgal és a többi nagyhatalmakkal együttesen vesz részt Ausztria talpraállíiásában. — II. Vilmos lelki beteg. — Keleti konferencia lesz Velencében. — A Tägliche Rundschau, az egyik legnagyobb német újság, súlyos válságba jutott. — Ma írják alá a cseh jugoszláv szerződést. Magyarország: Miaiszterközi értekezlet foglalkozik a föidbirtokreform sürgős kérész tülviteiével. — A piaristák elhagyták a Felvidéket. — Az Interparlamentáris Unió 270 tagja érkezik ma este Budapestre. — A kereskedők nagygyűlést tartanak s ha nem hallgatják meg őket, becsukják a boltjukat. — Az amerikaiak A dinnye ára a lejtőn. Eger, 1922. szeptember 1. Tegnapelőtt nagy szenzáció volt a piacon. . . A rengeteg dinnye-rakások között ténfergő dinnyebarátok szörnyen lavíroztak, mentek ide-oda s végre is nem tudták magukat elhatározni, vegyenek-e a 20 koronás dinnyéből, vagy nem ? Mert akármilyen jó is a dinnye, mégsem érdemes a héjáért és édes levőért 18—20 koronákat kidobni. Egyszerre édes hangok ütötték meg a dinnyevásárlók fülét. . . Nem akarták hinni á szép szót, mely egyik kedves modorú dinnyeárús ajkát hagyta el. — Asszonyok, emberek 15 koronáért adom a dinnye kilóját. . . A szomszédja azonban még szebben beszélt. — Én meg tízért, én hozzám jöjjön hát mindenki! Bezzeg nagy tülekedés, beszéd, kár öröm fakadt a szép beszéd nyomán. Hordták úgy a dinnyét, mintha ingyen adták volna s a dinnyóekofák alig tudták mérni, lékelni az édes csemegéket. még egy évig támogatják a magyar intézményeket. — A pestvidáki termelők bejelentették a paradicsomsztrájkot. — Hetényi Imre főkapitányhelyettes lett. — Bőkésmegye 150°/e os pőíadőt vetett ki az inségakció céljaira. — A vádtanács vád alá helyezte Kádár Lehelt. — A szokolis- ták Füleken megzavartak egy magyar gyűlést. Színház és Művészet, Műsor: Vasárnap, szept. 3 án, este 8 órakor: Bob herceg. (Bárletszünet.) Hétfőn, szept. 4-én, este 8 órakor: A tolvaj. (A bérlet, 32. szelvény.) Kedden, szept. 5-án, este 8 órakor: Osárdáskirálynő. (B. bérlet, 34. szelvény.) Szerdán, szept, 6-án, este 8 órakor: Osárdáskirilynő. (A. bérlet, 35. szelvény.) Csütörtökön, szept. 7 ón, este 8 órakor: Ártatlan Don Juan. (B. bérlet, 35. szelvény.) Pénteken, szept. 8-án, délután 4 órakor, mérsékelt helyárakkal: Kis kadét. — Este 8 órakor: Csárdáskirálynő. (Bérlet- szünet.) Szombaton, szept. 9 én: Ártatlan Don Juan. (A. bérlet, 34. szelvény.) Vasárnap, szept. 10-én, délután 4 óra kor, mérsékelt helyárakkal: Bob herceg. — Este 8 órakor: Ártatlan Don Juan. (Bérletszünet.) /l£ W-* HÍREK. Eger, 1322. szeptember 2. Kiskend-jbsn őszirózsa ... Már hervadóit a mályva .. . Őszi rózsái lengetett a nyárutói szél. Viháncoltak a szélben a cifra ősziró zsák, szagos rezedák. A sóhajtozó őszirózsák mellett egy valaki ölében kiskendő hevert. S katona-sapka szomorkodott egy valaki kezében. A kiskendő alatt egy mézesbábszín őszirózsa reszketett. S ó, kedves véletlen, a katonasapká ban őszirózsa szia mezesbáb szunnyadóit. De egészen «őszirózsa« szín. A kiskendő durcás volt rémesen. — Vitéz úr, — szólt a katonasapkához — magának van mán szép szeretőji. Hagyják el engemet. Szép szeretője van a vitéz úrnak. — suttogták a hajló rezedák. S az őszirózsa bánatosan aírta a kis kendőben: — Vitéz űr, hagyják el engemet. Ám a katonasapka is katonás. Keményen tisztelegve szólt: — Nem vöt még szeretőm soha, soha más! De ha kívánja, akkó elmegyek. Könnyek sírták a kiskendőbe: — Da ha kívánja, akkó elmegyek. A mézesbáb a szörnyű haragra kinézett a sapka alúi. Történetesen, olyan egyszerű, az őszirózsa is kibújt a rivős kiskendőből. A mézesbáb lovagiasan köszönt az őszirózsának ős így szóit: «Baj van, asz- szonyom». Az őszirózsa bágyadtan bókolt zavarában és válaszolt: «Igen, baj v n, uram«. — Önökhöz jöttünk látogatóba, — be szelte a íűs mézesbáb. — Mézeskalács szív helyett szívet hoztunk. — Mi is csak önökre vártunk. S a sapka mellett szeretnék elhervadni. Katonasapka mellé vágyott az őszirózsa. — Ezt az ügyet, asszonyom, nekünk kell elintézni, — szólt a mézesbáb. — Hisz mindkettőjük szíve vérzik. A két haragos észre se vette: helyet cserélt a mézesbáb és az őszirózsa. S mikor — a csodát soha sem értjük — az ajkuk csókban forrott össze, a kiskendöben mézesbáb pihent. .........Őszirózsa nevetett a katonas apkán. {J. J.)
