Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-07 / 151. szám
Ara hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Igtv, m2, július 7. péntek. XXIX. évi 151 sz. MIM *ÍJ*k p»*UI ssáUltiMtl 8St»M Iál*TÍ «lMsOíltiia fogadnak «I. m s^s«d ént' 200 S. — Bgg héra 70 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőt BREZNAT IMRE. Sseffk«sst6ttég i Eget, Llessss. Alfláihivatali Ilsesai sisaési Tftltfou sitim 11« ä szociáldemoKrata-párt a „Komoly ?$ építő munHáért“. » Mentsék föl állásuktól a fölöslegessé vált malomellenöröket. — Amnesztiát kérnek. Garamit „kissé“ túlbecsülik. Olcsó búza? Eger, 1922. július 6. Mindenki fél az új búza árától. Mindennap lesi, böngészgeti a terménytőzsde árfolyamait s kimondhatatlan az öröme, mikor a gabonapiac lanyhaságáről, a búzaárak csökkenéséről olvashat. Mert ma mindent a búza árához viszonyítanak. Azért drága az élelem, a ruházat és minden egyéb, mert az élet, a kenyérnek való — úgyszólván megfizethetetlen. Vájjon nem lehetne-e olcsóbb a búza ára és ennek megfelelően minden más közszükségleti cikk ? Hiszen az olcsó kenyér életkérdés az egész országra nézve, beleértve a termelőket is, mert végeredményben neki sincs semmi haszna a magas árból. A búzaárat le kell szorítani! Az ország búzakészlete ugyanis a spekulánsok kezébe kerül. így a magyar búza ára a viiágparitás-árnál olcsóbb, tehát a lisztkiviíel fényes üzlet, mert a kiviteli illeték is túlságos alacsony. A kivi tellel foglalkozó malmok a bevásárlásnál túllicitálják egymást és ezzel szédítően magasra hajtják a búzaárakat, mert még a 4000 koronás búzaárak mellett is fényes haszonra tesznek szert. Ennek csak a kiviteli illetékek nagyarányú fölemelésével lehet gátat vetni, a- minek az ország egész lakossága, de az államkincstár is hasznát látná. A kivitellel foglalkozó malmokat közvetetlenül arra kell kényszeríteni, hogy a búzavásárlást mindaddig szüntessék be, míg a spekulánsok nem határozzák el magukat arra, hogy az árral legalább 2000 koronáig lemenjenek. Ez ugyan óriási veszteséggel járna a spekulánsok részére, de Isten a nép élelmezésére, nem pedig lelkiismeretlen spekulánsok nyerészkedési céljaira adja a búzát. A malmokat pedig csak úgy lehet a vásárlások beszüntetésére kényszeríteni, ha a kiviteli illetéket a mindenkori külföldi ár alapján oly összegben állapítják meg, hogy az megfeleljen annak a különbségnek, mely a külföldi ár és a belföldi ár, meg a tisztességes polgári haszon között van. A kiviteli üzletre ez bizonyára kedvezőtlenül fog hatni, de a lakosság föl tétlenül olcsó kenyérhez jut s ezzel kapcsolatban az összes közszükségleti cikkek ára hanyatlik majd. Tf TxTTT VTnrWTTTTT Tr «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.» Budapest. Huszár Károly alelnök d. e. 10 óra után öt perccel nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Bemutatja Peidl Gyula lemondása folytán Kéthly Anna, Peyer Károly lemondása folytán Sütő József és Miákits lemondása folytán Várnai Dániel megbízó levelét. Jelenti, hogy a mezőtúri kerületben megválasztott Rácz János képviselő mandátuma ellen panaszt adtak be, melyet kiadnak a bizottságnak. Bemutatja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának fölíratát a katonai intézmények részére, a főváros terhére fölmerült költségek megtérítése tárgyában. Az indemnitási vita folytatásánál Csizmadia szólalt föl először. Egyetértésre hívja föl a nemzetgyűlés figyelmét. Elitéli azt a féktelen egyenetlenséget, amely a pártok részéről mindjobban megnyilvánul. Kéri a kormányt, törölje el az őrlési adót és bocsássa a malmokat szabad versenyre. Mentse föl állásuktól a fölöslegessé vált malomellenőröket. Az ellátatlanok természetbeli ellátását változtassa át igazságos közélelmezési adó kivetésével pénzre. Hasson a kormány oda, hogy a lakásrendeletet módosítsák olyképen, hogy a háztulajdonos saját házában legalább két szobát választhasson saját részére. Léptesse életbe a házbér-szerződéseket. Propper Sándor: A pénzügyminiszter űr azt mondja, hogy a szociáldemokrata-párt bizonyos keserűséget hozott magával a nemzetgyűlésbe. Ez csakugyan így van. Ezt a keserűséget azonban el lehetne oszlatni azzal a programmal, amelyet Peyer képviselőtársam terjesztett a nemzetgyűlés elé azzal, hogy ez a programm a legalkalmasabb az ország újjáépítésére. A legnagyobb sajnálattal állapítja meg, hogy már a bemutatkozásnál is súlyos csalódás érte a szociáldemokrata pártot. Ez a csalódás nem naivitás. Tisztában van azzal, hogy még bizonyos ellentétek vannak köztünk, azonban a szociáldemokrata párt nem számított arra, hogy az ország újjáépítése érdekében se lehessen közös plattformot találni, amelyen bizonyos ideig együtt működhetnénk. Az ország újjáépítése a mi érdekünk is. Az az impressziója, hogy míg az ő részükről meg van a komoly építő munka iránt a szándék, addig a túloldalon nem találkozik egyetértéssel, pedig az ország újjáépítése mindnyájunk érdeke. — A munkásság szociáldemokrata alapon áll, anélkül azonban, hogy bárkinek is ártanának. A magyar munkásság megtette kötelességét becsülettel a háborúban, éPúgy, mint a gyárakban. A háború elvesztésében a munkásságnak semmi része nem volt, még kevésbbé a szociáldemokrata pártnak. Viselni fogjuk a háború terheit, de a háború elvesztéséért a felelősséget viselni hajlandók nem vagyunk. Ha demagógiából lépnek fel ellenünk, a- karatunk ellenére is kénytelenek leszünk a kérdést napirenden tartani és kérni fogjuk a háború bűnöseinek kinyomozását és megbüntetését. A körülmények nagyon hozzájárúltak ahhoz, hogy nemcsak Bffäja- pesten, hanem vidéken is felmentve érezzék magukat a regula alul. Az ipari munkások között így kirobbant az elkesere- redés. (Közbekiáltások : Ez nem igaz !) Pékár Gyula: Mikor a végállomáson a katonák visszatértek, az ott levő agitátorok készítették elő a forradalmat! Propper: Már, hogy kik voltak a forradalom előkészítői, annak megállapítását bízzuk az utókorra! Kívánja, hogy a miniszterelnök a gyorsított eljárás alapján letartóztatottak részére amnesztiát eszközöljön ki. Propper Sándor kérésére az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után Propper indítványt terjeszt elő, melyben kéri, hogy a nemzetgyűlés tegye magáévá a miniszterelnök július 1-én- mondott beszédében foglalt megállapítását, hogy Magyarországnak a mai szomorú helyzetében békére van szüksége. Szabó: Miért nem mondta ezt 1919- ben elvtársainak ! Propper folytatja: Kijelenti, hogy a munka szabadságának nem ellensége. Kéri, hogy a szociáldemokratáknak adják meg az erkölcsi alapot arra, hogy belekapcsolódhassanak a politikába. Követeli az el- bocsájtott tisztviselők ügyében az elbo- csájtás körülményeinek megvizsgálását is. Követeli továbbá az emigránsok hazatérési lehetőségét. Azt mondja, hogy Magyarországnak sokkal inkább szüksége van Garami Ernőre, mint Garami Ernőnek Magyarországra. (Nagy zaj: Le vele!!) A kormánnyal szemben bizalmatlan a legteljesebb mértékben és így az indemnitást nem szavazza meg. Elnök napirendi indítványt tesz; a legközelebbi ülés július hő 7-én d. e. 10 órakor lesz, tárgya az indemnitás folytatólagos tárgyalása és a jegyzőkönyv hitelesítése. Haller a napirendhez kér és kap szót. A lapokban egymásután jelennek meg kommünikék a lakásrendelet tervezetéről.
