Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-27 / 194. szám
1922. augusztus 27. EGRI NÉPÚJSÁG 3 hogy a fölkelők leszerelését ellenőrzik. Még azt a csekély korlátozást sem respektálják, amit a trianoni béke épített köré- jük s amelynek értelmében magyar ősz- szekötő tiszt, vagy ügyészségi megbízott kísérete nélkül antant-katona magyar házba nem teheti be a lábát. Cselekszenek tovább is a maguk belátása szerint ős leg utóbb Körmendet portyázták végig egy autón, melynek egy Hinesux nevű fran cia ezredes volt a kommandánsa. És nagyon fel voltak háborodva, mikor a jő körmendiek furkós botokkal ős a magánlaksértés megakadályozására alkalmas e- gyéb eszközökkel fogadták őket s az antant-társaság csak jól kisportolt lábainak köszönhette, hogy a körmendiek nem en gedhettek szabad utat felháborodásuknak. A milliós kár megint csak a miénk, mert az autót az erdei úton tönkre tették s az autó természetesen magyar hatósági autó Czakó Pál színigazgató őszi programmja. A társulat új tagjai. — A drágaság miatt mérsékelt helyáremelést várhatunk. — A közönség méltánylására és megértésére hivatkozik az igazgató. Eger, 1922. augusztus 26. Visszatekintve az egri színi szezon hamar lepergó első felére, meg kell állapítanunk, hogy Czakó Pál színigazgató teljes mértékben ura volt szavának. Az egri színház falai között újra tanyát ütött a színművészet s az egri társadalom ösz- szehangolódotí a múzsák szeretetében. Czakó színháza előkelő színvonalon állott a múltban is, áldozatkészsége nem ismert határt és a vidéki viszonyokhoz és a drágasághoz mérten ragyogó pompával és esztétikai érzékre valló csínnal állította ki a darabokat. Czakó Pál színigazgató társulatát átszervezte s a szerződtetett neves új tagok után Ítélve Magyarország egyik legjobb vidéki színházát sikerült összehoznia. A társulat operett-bonvivantja Tihanyi Béla, a pécsiek évek óta dédelgetett fess bonvi- vántja lett. A drámai bonvivant szerep körre sikerült Unghváry Ferencet, a pozsonyi színház egyik erősségét'-leszerződ tetni. A jellem és apaszínész is neves a színészvilágban: Vámos Jenő. Drámai rendezőül Bihary Lászlót, a szegedi színház illusztris tagját és kiváló képességű rendezőjét szerződtette 1-3 Czakó igazgató. Kovács Lulut, aki a Taifunban vendégszerepelt nagy sikerrel, szintén sikerűit megszereznie a drámai hősnő szerepkörre. Szerződtették még a kedves Beődhy Annust is operett naivának és Lányi Ilo nát prózai színésznőnek. A társulat kedvenceit, U. Dinnyéssy Juliskát. Papp Mancit, Marczinka Vicát, Orbán Violát, Solymossyt, Latabári, Szent iványit, Wesselyt viszontlátjuk. Munkatársunk az őszi szezonról be szélgetett Czakó Pál színigazgatóval, aki a következőket mondotta: jenen ki is vették a formájából. Lerom bolták a pompás faragványokat, a fara gott kövek sima lapjait durva csákánynyal lyukgatták át, hogy azok a maltert magukba vegyék. A nagyszerű karzat merész íveit homokkővel rakták bo, a boltozatokat leszedték, s a XIII. század remekművét téglarakás váltotta föl. A karzat alatti részt szintén téglával boltozták ki. A pompás faragványokat letörték, a faragott kőfalat simára vakolták a kívül- beiül sárga-veres es hamuszínűre meszelték, majd ocsmány pettyekkel csúfították el. Hajdani díszét csak a néhány megmaradt gőt-ablak, ajtőfelek s a lehullott vakolat alatti kövek mutatják, Az apátságot I. Lipőt adományozta az egri káptalannak, mely az apáti jószágok jövedelmét a papuevelés céljaira adta. Lipőt király pedig, Telekessy püspök kérésére, az apátság jószágait a papnevelőintézetre ruházta át. A Boldogasszonyról nevezett egyházat az idők folyamán kegyeletes szeretet övezte. A környékbeliek búcsúra jártak ide s különösen az 17lO.-i epemirígy idején, majd a XVIII. század derekán Apátfalván kitört forradalmi események után, a három forrás tövében sok hívó talált lelki megnyugvást. Jó munkát a lelkekben, zarándokok s hallgassa meg könyörgésteket Magyarország Patronája! — Az új szezonban gyors egymásutánban hozzuk színre a nagysikerű pesti darabokat, elsőüi az <Ártatlan Don Juan» t, a *Kék maziírr-t, az lEzüst sirályá t, föl- elevení tjük a régen várt t Csárdáskirály nő *t, (Tihanyinak lesz a bemutatója), a •Gül Babát*, a •János vitézt». Szeptember kö zepén hozzuk színre a «Bizánczot* és •Hamletet*. S ha marad még idő, a Három a tánc bemutatásával kedveskedünk. Persze a növekvő drágaság, a színészek nagy gázsija mérsékelt helyáremelóst von maga után. Ebben az ügyben vasárnap lesz a színügyi bizottsági ülés. Remélem, hogy szeretett közönségünk megértésé vei ás teljes méltánylásával fogunk találkozni. Eger, 1922. augusztus 27. Személyi hir. Isaák Gyula alispán szabadságáról visszatért és hivatalát elfoglalta. Adomány. Acipészifjak, Szt. Isíván-napi táncmulatságuk jövedelméből 1000 koronát juttattak a Dobó István társaságnak a szegény gyermekek felruházására. Az egri járási jegyzők értekezlete. Tegnap, f. hó 26 án, szombaton, az egri járási jegyzők Okolicsányi Lajos főszolgabíró elnöklete alatt értekezletet tartottak. Töb bak között elhatározták, hogy lépéseket lesznek aziránt, hogy a Hovesmegyei Jegyzők Egyesülete legközelebb Hatvanba gyűlést hívjon össze. Braun Jácint búcsút vett Egertől Braun Jácint cirzt. rendi tanár, aki hosszú tizen három évig tsnárkodott az egri főgimnáziumban, tegnap vett búcsút Egertől és Pécsre utazott. Braun Jácinttal az egri főgimnázium értékes, nagyludásű tanerőt, az ifjúság szigorú, de jóságos tanárt, Eger társadalma pedig közvetlen és szeretetre méltó egyéniséget vesztett. — Baksa Kris tőf, az új cisz*. rendi tanár az egri gimnáziumban kezdi meg tanári működését. Egyéb változás a tanári karban nincsen. A színügyi bizottság ma délelőtt 10 órakor ülést tart. Gyűlés a drágaság ellen. Ma délelőtt 10 órakor a Csizmadiák Árűcsarnokában népgyűlés lesz a drágaság kérdéséről ős a hatósági ellátás megszűkítéséről. Minden érdekelt legyen ott. A késedelmes jegykiadás ügyében, az állomásfőnök nyilatkozatára tett megjegy zésünkre ismét válaszolt az állomásfőnök. Válaszában kifejti, hogy sohasem vonta kétségbe az újságnak azt a hivatását, hogy közérdekű panaszokat tárgyaljon. Ezt a kifejezést csak saját hivatalos eljárására vonatkozólag értette. Nem kételkedik, hogy az öt panaszos úr jegyváltás céljából megbízottját az állomásra kiküldötte, csak abban, hogy az illető a jegy- váltók sorába beállt volna. A megbízott alatt valami szolgafélét értett, akik az időt el szokták beszélgetni ős a következményeket a vasútra hárítják. A pénztárcsarnokot azért zárják be 10 perccel a vonat indulása előtt (amit az üzletszabályzat nem tilt), hogy újabb utasok ne jöhessenek, mert már ekkor annyian vannak a pénztárnál, hogy részükre a jegykiadás a vonat indulásáig eltart. Ha ezek kielégít tetnek, a későn érkezők is kapnak jegyet, mert azzal a joggal, hogy a jegy ki adást a vonat indulása előtt 5 perccel beszüntetik, soha nem élt az egri állomás, így a közönséggel a legmesszebbmenő előzékenységgel viseltetik. Ismételten kijelenti az áilomásfőnök, hogy a pályaudvar nem fe lel meg a nagy forgalomnak, így újabb pénztárt nem rendezhet be. Az Igazgatóság éppen ezért szervezte meg a Menetjegy- irodát, amely iránt a közönség közönnyel viseltetik. Azt az elvet, hogy nem a kö zönség van a vasútért, hanem megfordít va, ők is vallják, de nem egyoldalúan, mint mi: a ké?edelmes közönségre vonatkozóan, hanem azokra is, akik nem késnek el és akik jogosan követelhetik, hogy késés nélkül érjenek Budapestre. Majd kijelenti, hogy a közönséggel szemben mindenkor megértéssel, jóakarattal és szeretettel viseltetnek a vasutasok. Végül azt állapívj a meg, hogy ez a vitatkozás a panaszok érdensleges elintézését egy lépéssel sem vitte előbbre, így jobb lett volna, ha a panaszosok konkrét adatok közlésével hozzá fordultak volna. . . Ennélfogva az állomásfőnök űr újabb nyilatkozatára, da meg a rendelkezésre álló hely hiánya miatt Í3, nem teszünk újabb megjegyzéseket. Valamint nem közölhetjük az állomásfő nők úr válaszával egyidőben érkezett K. I. és S. A. urak 8 írott oldalra terjedő panaszát sem, m8ly szintén a jegykiadásra az ajtőbecsukásra ős egyebekre vonat kozik. De fölösleges is lenne a közlése, mert a «vitatkozás céltalan», meg — amint Írják — ezt a panaszt már úgyis elküldötták a miskolczi üzietvezetőségnek. Az érdekelt urak panaszos levelüket a Szerkesztőség ben bármikor megkaphatják. Borforgalom. Mint a «Borászati Lapodban olvassuk, a bor árának szilárdulása tovább tart s már 70—80 koronás must- lekötésekről hallani. Külföldről nagy az érdeklődés árúink iránt. Kik kaphatnak földet? A földmívelés- iigvi miniszter, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben egyes ámítok és iparlovagok ingyen földet Ígértek a tapasztalat lan népnek s az ingyen föld kieszközlésének díja fejebon hatalmas összegekkel károsították meg a hiszékenyeket, rende letet adott ki. Ebben a rendeletben el mondja, hogy a földet csak hadirokkant, hadiözvegy, * hadiárva vagy földnélküli gazdasági munkás kap. A földbirtokreformról szőlő törvény házhelyhez és föld höz kívánja juttatni a törpe és kisbirtokosokat is, ahol igánybavehető ingatlanok vannak. Ezt azonban meg kell fizetni. A fizetési határidőt az állam tíz évvel meghosszabbítja, de erre az időre a megfelelő haszonbért, vagy évi járadékot meg kell fizetni. Akik a törvény alapján házhelyhez, vagy földhöz akarnak jutni, a községi elöljárósághoz kell fordúiniok. A földbirtokreform mielőbbi végrehajtását a kormány és a Földbirtokréndezó Bíróság elsőrendű feladatának tekinti. Ez a végrehajtás országszerte folyamatban van. Azzal azonban tisztában kell lenni mindenkinek, hogy ezt a nagy munkát má ről-holnapra megoldani nem lehet. Az ellátatlanok névjegyzékét az anyakönyvi hivatalban közszemlére tették ki. Az erre vonatkozó hirdetményre felhívjuk olvasóink figyelmét. Tizenegy pincét törtek föl a Szépasszony- völgyben. F. hő 25 én, pénteken reggelre virradóra a Szépasszonyvölgyben ismeretlen tettesek egész sor pincét, számszerűit tizenegyet feltörtek és onnan nagymeny- nyiségű élelmiszert és bort loptak el. A károsultak közül Tábori Ignác, Szóllősi János, Szepesi Mihály, Fügedi József, Koncz György és Koncz István pincéiből semmit sem vittek el. Bodő Józseftől száz liternyi bort, Erős Józseftől egy kenyeret, Kovács Józseftől egy bődön zsírt, kupát, | poharakat síb. vittek el a betörők. A rend 1 őrség nyomoz.
