Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-22 / 189. szám
mmi népújság 1922. augusztus 22. Ma reggel egy kisebb földlökés után iszap- forrás lövellt föl a férfi-uszoda medencéjéből. Mit mond Bárány Géza ügyvezető igazgató? Eger, 1922. augusztus 21. Ma, a reggeli érákban, az a hír járta be a várost, hogy a Városfejlesztő R. T. férfi uszodájában iszapforrás fakadt föl. Egyesek azt állították, hogy az iszapfor rás négy fok Gelsiussal melegebb, mint az uszoda vize s merész fantáziájú emberek már 32—35* Celsius iszapfürdőről beszéltek. Munkatársunk ma délelőtt megtekintette az uszodát, melynek halványzöldes vizét sárgás-szürkére festette meg a fellövelő iszapsugár. Munkatársunk kér dést intézett Bárány Gézához, a Város- fejlesztő R. T. ügyvezető igazgatójához, aki ebben az ügyben a következőket mondotta : — Az iszspforrás hőkülönbözete lényegtelen, mindössze fél fok Celsius. És nem hiszem, hogy állandó maradna. Nem ez az első eset, hogy iszapforrás buggyan föl az uszodában. Egy évtizeddel ezelőtt mind a kőt uszodában (a főrfiuszodát még akkor «melegvízi tó» néven ismerték) fakadt föl iszapforrás. Persze a naív lelkek kénes kigőzölgésekről és forrás ponton álló hőmérsékletről beszéltek. Én ugyan már írtam ebben az ügyben levelet az Egri Népújság szerkesztőségének, de ha már itt van, elmondhatom szóval is a tapasztalataimat. A napokban és ma, augusztus 21 ón reggel fél 5 óra tájban gyenge földlökést éreztem, amikor is nemcsak az ágy, melyben feküdtem, hanem a szoba falán a képek is megmozdultak. Nem csodálkoztam tehát azon, ami kor az úszó-mester telefonozott, hogy azonnal menjek a férfi uszodába. (Tudtam, hogy valaminek történnie kellett.) Azonnal az uszodába siettem, ahol a medencében levő víz egyik fele már sárgás színű volt. Az úszómester állítása szerint fél 5 óra tájt, tehát a földlökéssel egyidőben, az uszoda medencéjének közepén levő melegforrásokból embsrdorék vastagságban tört elő az iszapos meleg víz, mely az uszodát lassanként elárasztotta. Szemtanúk állítása szerint ez az iszapos víz-kitörés többször lökés szerűen ismétlődött meg. Miután vállalatunk megbízásából dr. Sréter Zoltán és Noszky Jenő tudós-geológusok foglalkoznak az egri hévvíz források kutatásával, akik megállapították, hogy a források annak a postvulkánikus tevékenységnek a következményei, amelyek Eger vidékén most is működnek, mint a régi geológiai őskorban itt működött nagyszerű vulkánok utolsó nyomai s erre nézve mindenféle megfigyelés és adat nemcsak reánk, a forrás tulajdonosokra, hanem a geológiai tudományra is nagy fontosságúak, kérem, szíveskedjék felhívni a város közönségét, közöljék velem azt, hogy az említett földlökést megfigyelték-e s ez esetben pontosan milyen időben történt az és melyek voltak ez alkalommal egyéb esetleges tapasztalataik? A beérkezett adatokat azután összegyűjtöm és közölni fogom a tüdős geolő gus urak utján a Földtani Intézettel, tudományos feldolgozás céljából. Bárány Géza ügyv. igazgató kérését a magunk részéről is megismételjük s kérjük sz Egri Népújság olvasóit, hogy a földrengésre vonatkozó megfigyeléseiket közöljék az Egri Népújság szerkesztőségével. a belső kerületekben több tisztítási munka is kínálkozik, mint a külső kerületekben. így a kereseti arányosság megvan s a mester segéderőt is alkalmazhat. A bérkocsi tarifákat njból szabályozták. A képviselőtestület egyhangúan elfogadta a bérkocsisok kérelmét.— Gyalog járunk. — A leghosszabb út. Eger, 1922. augusztus 21. Tekintettel a folyton növekvő drágaságra, a nehéz takarmány-viszonyokra, a f. hó 19-én ülésező képviselőtestület egyhangúan elfogadta a bérkocsisok új viteldíjszabást sürgető kérvényét. A bérkocsi díjszabás a következő: 1-ső félóra nappal 50 K, (ezelőtt 40 K) éjjel 60 K, (ezelőtt 50 K). Minden további negyedóra után nappal 20 K, (ezelőtt 15 K) éjjel 25 K, (ezelőtt 15 K). Vasúthoz, vagy vissze, egy vagy kőt személyre nappal 70 K, (ezelőtt 60 K). Éjjel 100 K, (ezelőtt 70 K). Három, vagy több személyre nappal 80 K, (ezelőtt 60 K) éjjel 120 K, (ezelőtt 90 K). Vasúthoz és vissza nappal 90 K, (ezelőtt 80 K). Éjjel 120 K, (ezelőtt 90 K). Temetéseknél, lakodalmaknál, ünnepélyes alkalmakkor az első órára nappal 150 K, (azelőtt 80 K). Minden további negyedórára nappal 20 K, (ezelőtt 15 K). Éjjel 25 K, (ezelőtt 15 K). A fél és egész napi fuvar szabad egyezkedés tárgya. Amint a föníebbi sorokból látható, a bérkocsinak a viteldíja is a drágaság után halad. Ezt a luxust lassan ki kell kapcsolnunk életünkből. Az igaz, hogy eddig se nagyon sokai sótakocsikáztunk gummikerekűn, sőt egyfogatún se, de ez után a «bizonyos ünnepélyes alkalmakkor» a kislányok és a mamák megbocsátanak, ha a rendezőség nem robog bérkocsin a szereplőkhöz és gyalog kell megtenniük az utat. Sói az utóbbi időben sokan gyalog tették meg az anvakönyvvezetőhöz vivő utat is, ami pedig tapasztalt öreg urak állbása szerint a legfáradiságosabb ős a leghosszabb út a világon s pár perc alatt mégis megjárja az ember (Sokszor nagyon is »megjárja»). A képviselőtestület fölemelte a kéményseprési díjakat. Mennyit keresnek a kéményseprők kerületenként ? Eger, 1922. augusztus 21. Sok kilincseles, kérvényezős, rimán kodás, ujságcikkezés után, a kéményssp rők panasza is meghallgatásra talált sz egri képviselőtestületnél. Hogy milyen sanyarú viszonyok között élhettek a kéményseprők az eddigi díjszabás melleit, igazolja 'a ma délelőtt érkezett távirat is, amelyet a kereskedelmi miniszter intézett Eger város tanácsához a kéményseprők érdekében, utasítva a tanácsot, hogy a kéményseprők díjemelési kérvényét a méltányosság álláspontjára helyezkedve intézze ei. A ma délelőtti távirat azonban későn érkezett, mert a képviselőtestület már j szombati ülésében fölemelte a kéménysep- ; rés díjait, tehát senkisem vetheti a képviselőtestület szemére, hogy kényszer hatása alatt cselekedett. Az Egri Népújság jóleső örömmel ad hírt az új, fölemelt díjszabásról, mert kezdettől pártfogolta a kéményseprők jogos követelését. Az új díjszabás a következő: Földszintes kémény 10 K (ezelőtt 6 K), I. em. kémény 20 K (ezelőtt 9 K), minden emelet után 10 K Uj kémény átvizsgálása és golyózása 30 K (ezelőtt 10 K), kéményégetés, tekintet nélkül arra, hogy földszintes, vagy emeletes kémény, 30 K (ezelőtt 20 K,) pák-kémény, földszintes 40 K (ezelőtt 30 K) emeletes 60 K (ezelőtt 40 K.) Egysütős íakarékíűzhely 10 K (ezelőtt 6 K), kétsütős 20 K (ezelőtt 16 K), vendéglői, vagy nagyobbssabásű takarék- tűzhely 40 K (ezelőtt 20 K), kályhák tisztítása 3 méteres csővel 10 K (ezelőtt 6 K), minden méter csőhossz után 4 K, központi , gőz-, vagy lőgfűtési kályhák tiszti- ! tása után 50 K (ezelőtt 30 K). A többi, itt i meg nem említett kéménymunka szabad ! egyezkedés tárgya. Munkatársunk beszélgetett az ügy előadójával, Simonyi Nándor városi tanácsossal. aki azt mondotta, hogy az új, mérsékelten emelt díjszabás tisztességes megélhetést biztosít; persze, a kéményseprőknek most sem íehet nagyon nyújtózkodniuk és senkise higyje azt, hogy az új emelés paradicsomi boldogságot és jólétet | árasztott a kéményseprőkre. Kerületenként havonta körülbelül így oszlanak meg a kereseti lehetőségek: I. kerület 10 310 K, II. kerület 13.805 K, III. kerület 10.055 K, IV. kerület 11.015 K, V. kerület 14150 K, VI. kerület 17.890 K. — | Persze nem 6zabad elfeledni, fejezte be 1 közléseit Simonyi Nándor v. tanácsos, hogy Kis hírek a nary világból Külföld: A csehek Mitterhauser francia tábornok távozását követelik. — A bécsi interparlamentáris konferencia Kö- zépeurőpa gazdasági válságáról tárgyai. — Ismét katasztrofálisan emelkedik a bécsi drágaság. — Eredményt, várnak a jő- vátételi bizottság megbízottainak berlini tárgyalás ütői. — Hindenburg Münchenbe érkezik és a polgárság hódoló ünnepséggel fogadja. — A vasúti tarifa emeléséből fedezik a német állami alkalmazottak fizetésemelését. — A brüsszeli konferenciát — ha kell — Franciaország nélkül is meg tartják. — Berlinben kedvezőbbnek tartják a helyzetet. — Németország a jőváté tel fejében óriási Zeppelint épít. — Churchill háborús visszaemlékezésein dolgozik. — Megjelentek Vilmos császár emlékiratai. — Újból felvetik Ausztria felosztásának kérdését. Magyarország: Általános vasassztrájkká nőtt a vasmunkások bérmozgalma. — A sztrájkról tárgyalt a minisztertanács. — Megnyílt a gazdakongresszus. — Nem nyitják meg újból a kassai jogakadémiát. — Nagy sikere van a borgazdasági kiál liláénak. — Kétmilliárd a tűzkár a Máv. északi főműhelyében. — A jővátételi bizottság hozzájárult a csepeli kikötőépítés francia magyar szerződőséhez. — Hadik és Gaál Gaszton a gazdagyüiósen u kormány ellen foglaltak állást. — A vasmunkások sztrájkja vidékre is kiterjed. — Megcsappant a vasutakon az utasok száma. — A pénzügyminiszter új rendeletet ad ki a Deviza-központról. — Értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban az árúrazziák miatt.
