Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-06 / 150. szám

Ara hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Bgex, S ©22. július 6. csütörtök. XXIX. évi. 150. sz BHntM m* nm Mimi*—i POLITIKAI NAPILAP. igitt te félévi «lMttttetatm fogadnak ti. ‘««igád évre 170 K. — Egg kért 60 K. — Felelőt szerkesztőt BREZNÄY IMRE. SscrSutsslftségt Eget, LIcckw. KiEritéfcivatali jUccnml ngondsl Telefon uán 11. ft Végre! Eger, 1922. július 5. Ha a jelek nem csalnak, mégis csak összefog a nemzetgyűlésen minden olyan képviselő, aki keresztény és nemzeti ala­pon áll. Összehozza őket a veszedelem ér­zetének közössége. S amit nem tudott el­érni a sok józan beszéd, az okos tanács, a nemzet pusztúlásától való félelem: való­ra váltotta a szociáldemokraták és szólaő liberálisok egységes föllépése. Végre! Elismerjük, hogy hamarább kellett volna, de azért: jobb későn, mint soha. Nagyon szerettük volna, hogyha az egyetértő összefogás önmagától, szinte ter­mészetszerűen és előbb történik. Ez azt jelentette volna, hogy minden jó hazafi érzi a fenyegető veszedelmet. így csak azt tapasztaljuk, hogy most már látják a bajt azok is, akik eddig nem tartottak tőle. A politikai rövidlátás C3ak arra volt jő, hogy a másik oldalon annál vakme­rőbbek legyenek. És lettek is. Aki az újságok nemzetgyűlési rova­tát figyelemmel végigolvassa, ökölbe sző­rűit kézzel kénytelen megállapítani, hogy az egységes pártban és a valódi keresztény ellenzékben valami emberfölötti önuralom van. Csak így magyarázható meg, hogy — úri finomság ide, űri finomság oda — Peidl, Peyer, Rupert stb. stb. még szóhoz juthatnak a magyar nemzetgyűlésen. Azok a szemenszedett valótlanságok, azok a sértő gyanúsítások, amelyek az ő padsoraikból elhangzanak: minden becsü­letes magyar embernek az arcába kerge­tik a vért. A szociáldemokraták semmit sem a- karnak tudni a múltról. Emelt fővel har­sogják, hogy nekik semmi közük nincs a proletárdiktatúrával. Ók ártatlanok benne s csak a bűnös polgári osztály csinálta. Letagadják a kétszerkettő—négyet. Pedig Egerben is láttuk, hogy az első forrada­lom után átmenetként alakúit nemzeti ta­nácsok jóhírnevű polgári tagjai már nem szerepelnek március 22-én. Mindenütt, min­den hivatalban a szociáldemokrata szak- szervezetek megbízottai ülnek; ők paran­csolnak, ők diktálnak, ők internáltainak, kínoztatnak, börtönöztetnek s hurcoltat- nak el ártatlan embereket. Ez azonban mind semmi. A tömeg­gyilkolás sem az ő bűnük, ellenben Bacsó és Somogyi, meg az Erzsébetvárosi Ka­szinó bombamerénylete és a zalaegerszegi internáló tábor, •— a magyar nemzet lel­kén szárad . . . • Nem kell tovább folytatnunk. Ezek a szemelvények is mutatják, hogy mily ma­gas lóra ültek azok, akik már egyszer a mélységbe taszították országunkat s akik most lenéző gőggel beszélnek a magyar kormányról, a többségi pártról s mindar­ról, ami nekik nem tetszik. Ellenben arra nagy kegyesen hajlandók, hogy a nem­zetgyűlésnek minden olyan határozatát «jóváhagyják», amely az ő szájuk íze sze­rint való lesz. A kihívó önhittségnek, a bűnös vak­merőségnek, a szemérmetlen vádaskodás­nak olyan esetei ezek, amelyeknek eggyé kell kovácsolnia minden embert, aki be- csületesen vallhatja magát magyarnak s aki a nemzet, a haza sorsáért aggódik. A magyar valuta siralmas helyzete. Külföldi kölcsön nélkül nem boldogul az ország. — A nemzetgyűlés ülése. Budapest. Szcitovszky alelnök a mai nemzetgyűlést egynegyed 11 órakor nyi­totta meg. Bejelenti, hogy Peyer, Peidl, Györki és Szeder egy-egy mandátumról lemondtak. Felhívja Kállay pénzügyminisz­tert, Nagyatádi Szabó István földművelés­ügyi miniszteri, hogy egyik mandátumról mondjanak le. Jelenti, hogy Miákits Fe­renc és Meskó Zoltán egészségügyi okból szabadságot kértek. A Ház megadja a sza­badságot. Ezután az interpellációs köny­vet olvassák fel. Jelenti, hogy 1 őraker tért át a Ház az intarpellác iókra. Bejelen­ti továbbá, hogy Daruváry igazságügyi miniszter válaszolni fog Propper Sándor­nak a Népszava elkobzása miatt hozzá in­tézett interpellációjára. Napirend szerint az indemnitási vita folytatása következik. Első fölszólaló Va- sadi Balogh György. Valtitánk nagymérvű leromlása hozta magával a mezei munka szünetelését, a drágaságot, a munkanélkü­liséget és azt, hogy még az sem tud meg­élni, aki munkát kap. A kormánynak nem az a feladata, hogy anyagi eszközöket nyújtson a munkához, hanem hogy a nagy­tőke vállalkozásait elősegítse. Az ellenzé­ken mindig azt hangoztatják, hogy míg itt, Magyarországon nincs jogrend, addig a külföldi tőkét nem nyerhetjük meg ter­veinknek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy pl. Oroszországban, ahol pedig csakugyan nincs jogrend, a külföldi tőke mégis nagy erőfeszítéseket tesz az orosz piac meg­szerzésére. Csak külföldi és pedig amorti­zációs kölcsön útján lehet megindítani a lakások építését. Már 1921. október 17 ón ajánlatot tett egy francia cég, mely csu­pán azt kérte, hogy a kormány vállaljon garanciát. Kéri a kormányt, vágyé fel új­ra a tárgyalások fonalát. A kormány mind­ezidáig figyelmen kívül hagyta a falusi házak építésénél az egészségügyi követel­ményeket. Tekintettel arra, hogy a kor­mánynak meg van a szándéka a társa­dalom minden egyes rétege kívánságának kielégítésére és a konszolidáció útjának egyehgetésére, az indemnitási tör vény ja­vaslatot megszavazza. Drózdy Győző látja, hogy a törvény- javaslat a múlt esztendő törvényjavaslata alapján készült. Gazdasági helyzetünk le­romlása egyre fokozódik. Mindezt a kor­mány elhibázott politikájának tulajdonít­ja. Meg kell figyelni a kereskedők állandó panaszait. Az az impressziója, hogy a kor­mány, 10—12 vállalat kedvéért, a többit pusztűlni hagyja. A külföld szomorú jö­vendőt jósol a magyar korunának. A fel­hatalmazást nem adja meg a kormány­nak, minthogy nincs megelégedve politi­kájával. Kis hírek a nagy világból Külföld: Budapest helyett Bécs lesz a szabadkőművesek középeurópai központ­ja. — Megint elhalasztották a rotpán ko­ronázást. — Egész Németországra kiter­jed a sztrájk. — Bácsi orvosok ingyenes házassági tanácsadó-irodát állítottak töl. — Japán kiüríti Szibériát. — Anám csá­szára Párisba érkezett. — Vaíutakonfe- rencia lesz Prágában. — Nagy tarifaeme­lés lesz az osztrák vasutakon. — A fran­ciák Délnémetországot el akarják szakíta­ni a német birodalomtól. — Egy havannai idegen Bécs egyik utcáján tüzet rakott, mert fázott. Magyarország: Aérfi miniszter megvá­lik állásától. — A nuncius Esztergomba utazott. — Erdélyben elvették a zsidók trafikjogát. — 2 millió értékű dollárt lop tak el a Gellert szállóból. — Zemplénben rosszul sikerült a tisztviselők tót vizsgálata. — A lóhús is megdrágult. — A Felvidé­ken 80 ezer ember magyar állampolgár akar maradni. — Nyugatmagyarországon tilos a magyar beszéd. — Őszr9 marad a földadó emelése. — A kassai politikai fog­lyok éhségsztrájkja eredménnyel járt. — Vízhiány fenyegeti a fővárost. Földbirtokrendezós. Az Országos Föld­birtokrendező Bíróság Rózsaszentmárton lakosainak kérelmére báró Schossberger Lajosnak, Bánhorvát község lakosainak kérelmére pedig az egri érs. papnevelő intézetnek a község határában lévő föld­birtokára a megváltási eljárás megindítá­sát elrendelte. w

Next

/
Thumbnails
Contents