Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-18 / 186. szám
Ara 5 korona Eger, 1922. augusztus 18. péntek. XXXIX. évf. 186. sz. Munkásgondok enyhítése. Eger, 1922. augusztus 17. A háború és az azt követő orazág- csonkílás, majd a forradalmak áldatlan viszonyai szegénnyé tették mindazokat, akik fejükkel, két kezükkel keresték meg mindennapi kenyerüket. A gond, ez a lelket rágó, rettentő érzés tartja azóta fogva a társadalom nagy részét, különösen a középosztályt és az ipari munkásság zömét: amelynek elfoglaltsága miatt módja sincs ahhoz, hogy életszükségleteit kedvezőbb forrásokból maga szerezhesse meg. A gond pedig különös valami. Munkát bénít, űz, hajt, rossz tanácsot ad, kárhozatba visz, a bűn karjaiba. Az államhatalom kötelessége, hogy preventív intézkedéseket legyen a rémes betegség ellen, mely fenyegetően sötétlik amúgy is lelkünk egén, esztendők óta. . . E gondoskodás eredményei azok a jóléti intézmények, amelyek a közalkalmazottak számára biztosítják a mindennapi kénye rét, ilyeneket állított föl sok vidéki ipar vállalat, bánya, gyár, üzem, hogy köny- nyítsenek alkalmazottaik, munkásaik élet sorsán s elűzzék a termelő munka légii a gyobb ellenségét: a gondot. Ez intézmények legnagyobbrészt kielégítően teljesítették hivatásukat. Voltak bajok ugyan itt is, ott is, de előnyei meg- becsülhetetleneknak bizonyultak. Sőt, az eredmények ezen ellátási rendszer továbbépítésére sarkalják a társadalmat. A gazdaságok maguk látják el munkásaikat az élet szükségleteivel. Sok bánya, üzem, gyár, vállalat maga szerzi be alkalmazottainak a mindennapi kenyeret, a ruhát, a lábbelit. E munkások aztán nyugodtan dolgozhatnak. Megvan mindenük, nem bántja őket az élet gondja s így nehezebben tudja őket elboioudítani a vörös agitátor. Az ország szivében más a helyzet. Az ezrekre menő munkással dolgozó gyárak nem ilyen gondosak. Pénze adnak, de egyebet nem. Talán kényelmi, talán üzleti szempontból, nem tudjuk. . . Ámde látjuk a munkásfeleségoket hosszú órákig sort állsni a tejért, a lisztért, látjuk villanyosozni egyik városrészből a másikba s bizony holt-beteg, holtfáradt leaz, mire hazakerül. Hogy ezt a lótás-futáít alaposan megszenvedi a csilád nyugalma, az csak természetes. Másrészt a keservesen ős a drága pénzen beszerzett élelmi cikk sem mindig kifogástalan. A munkáscsalád ki van téve az üzérek, a láncolok, a hamisítók lelketlen tömegének, így nem csoda, ha Előfizetési dijak postai szállítással | POLITIEÄI NÄPIL1P. Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el j Fetelfi* mrtauEtt> BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. wmmmmmsaammasaes^sasammuaBt elkeseredik és kész prédájává lesz a les- kelődő izgatőknak. A már sokszor félrevezetett, de becsületes és dolgos munkásnépünk hóna alá kell nyúlnunk e tekintetben is. A kormányzat találja meg a módot, hogy az ipari üzemek és gyárak vezetői kötelez- t8Sfenek arra, hogy maguk lássák el munkásaikat az életszükségletekkel, adjanak nekik beszerzési áron kenyeret, zsírt s mindent, ami a háztartás szükségletei közé tartozik. Nyugalom, megelégedés lesz ennek a következménye és egy kevés hála is, a reggeltől estig nehéz munkát végző emberek részéről. „A nemzet templomának a múzeumot tekintem.“ Nagy János dr. beszéde a nemzeti műkincsek önkormányzatáról szóló törvényjavaslat érdekében — Hamarosan napirendre tűzik az új adójayaslatokat. — Á nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését d. e. 10 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Huszár a Ház tudomására hozza Hébelt Ede dr. szocialista képviselő mentelmi jogának megsértését. A jelentést a mentelmi bizottsághoz teszik át. Jelenti, hogy az elnapolási idők alatt a következő megkeresések érkeztek az elnökséghez : A debreczeni királyi ügyészségtől. Szilágyi Lajos ellen izgatás és magánokirat hamisítás miatt, a pécsi királyi ügyészségtől Lakó Imre ellen súlyos testi sértés vétsége miatt. Almási László bejelenti a bizottság javaslatát a földadó kivetéséről. A Ház a kereseti és társulati adóról szóló együttes jelentés, valamint a földadó kivetésének és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek megvitatásáról szőlő szabályzatok együttes tárgyalását javasolja. Almási kéri, hogy a bizottság jelentéseit nyomassák ki, osztassák szét a képviselők között és a három napi határidő mellőzésével sürgősen tűzzék napirendre. Gaál Gaszton a házszabályokhoz kér széf. Kéri a nemzetgyűlést, hogy tekintet tel a javaslatnak rendkívüli fontosságára, ne a 3 nap mellőzésével, hanem a 3 n.p közbevetésével tárgy altassák le a javaslat, mert a nemzetgyűlés tagjainak nem állott elegendő idő rnndelkezéséce, hogy a "bizottság jelentését kellően tanulmányozzák. Káilay Tibor pénzügyminiszter jelenti, hogy a pénzügyi bizottság, valamint a pártok is hosszú időn keresztül már tárgyaltak a javaslatról és annak minden egyes pontja felől állandóan tájékozódva voltak. Ennélfogva kéri a nemzetgyűlést, hogy a pénzügyi bizottság javaslata szerint a jelentést sürgősen tárgyalják le a 3 nap mellőzésével. A nemzetgyűlés a bizottság javaslatát elfogadja. Eőrffy Imre beterjeszti a pénzügyi bi zoítság jelentését a ház- és a keresetűdéről. Ugyancsak kéri, hogy a javaslatokat 3 nap közbejötté nélkül tárgyalják le. A Ház a javaslathoz hozzájárult. Az elnök azután bejelenti, hogy Homonnai Tivadar sürgős interpellációra kért és kopott engedélyt. Az interpellációra csak a napirend letárgyalása után* legkésőbb V*2 órakor térnek át. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1922—23. évi költségvetési előirányzatáról, egyúttal a múlt évi nem zetgyűlés háznagyának megválasztása tárgyában tesz indítványt. Ezután ismerteti a nemzetgyűlés 1922—1923. évi költségvo tését, kéri annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. A Ház a javaslatot elfogadja és a múlt évi ülés háznagyának jelentését tudomásul veszi. A nemzetgyűlés ezután áttér a nemzeti közgyűjtemények önkormányzatáról szóló törzényjavaslaí tárgyalására. Barabás Samu előadó ismerteti a javaslatot. A javaslattal kapcsolatban kifejti, hogy csak saját magunkban bizhatunk. Saját erőnkből kell talpra álínunk, mert nem várhatunk senkitől semmit. Különösen nem várhatunk semmit a művelt Nyugattól, amely a történelem folyamán mindig megcsalt bennünket. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A következő szónok Viczián István: Örömmel üdvözli a közoktatásügyi miniszter javaslatát, mert szükségesnek tartja, hogy a megmaradt nemzeti kincseket megőrizzük, minden körülmények között. A magyar civilizáció szempontjából a műkincsek összegyűjtése és megőrzése igen nagyjelentőségű. A javaslatot elfogadja. Egri Nagy János: Szintén örömmel üdvözli a javashtot, mert igen üdvös eredményeket vár tőle. Mikor Németországban járt, mindenütt azt látta, hogy a városokban és falvakban egyaránt megóvják azokat az alkotásokat, amelyek a német nemzet dicsőségét és a német nemzeti géniusz megnyilatkozását hirdeti:. — Azt láttam Németországban, hogy a nemzet férfiai bizonyos tisztelettel ős áhítattal őrzik a műit emlékeit, csak mi nem becsüljük meg a múltat és annak emlékeit. Az a nemzet, amely múltját megtagadja, nem egészséges nép, hanem beteg, pusztuló, korcs nemzet. A forradalmak alatt fájdalmasan nyilait szivembe az a
