Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-16 / 184. szám

Ara 5 korona Eger, 1922. augusztus 15. kedd. XXXIX. évf. 184. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egg Bóra 120 K, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő j BREZNAY IMRE, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi mjomda. Telefon szám II. Ä korona hullámzása. Budapest. MTI. Egy fővárosi lap munkatársa kérdési intézett Görgey Ist­ván nemzetgyűlési képviselőhöz, hogy mi volt az oka a korona áresésének, minek tulajdonítja a korona javúlását és mi az oka annak, hogy ennek dacára az árak még sem esnek. Görgey István a követ­kezőket mondotta: — Nézetem szerint a korona esésé­nek az volt az oka, hogy amikor az adó- javaslatok benyújtása alkalmával köztu­domásúvá vált, hogy az adó javaslatot el sősorban az egységes-párt tagjai, főleg az agrár-rész, bizonyos ellenszenvvel fo­gadták, a spekuláció, számítva arra. hogy a gazdatársadalom nem akar adót fizetni és az ország pénzügyi helyzete nem fog javúlni, már előre megjósolta a pénzügy- miniszter bukását és a kormányválságot. — Természetes dolog, hogy a boronát ismét belülről rontották, bizonyítja az, hogy amikor a korona még Zürichben 30 on állt, akkor Budapesten már 25 tel játszot­ták meg, ami természetesen a korona esé­sét vonta maga után. Kétségtelen, hogy első sorban a deviza rendelet akadályoz­ta meg a korona esését; a javulás máso­dik oka az volt, hogy az egységespárt az adójavaslatot elfogadta. Ez azt mutatja, hogy a kormánynak megvan az ereje és a többsége, tehat a belső rend és a kon­szolidáció biztosítva van. A javaslat elfo­gadásával pénzügyi helyzetünk javulni fog A kereskedők a korona áresésekor azonnal átszámították árúkészleteiket. Ja­vulás esetén csak akkor kerül vissza az alacsony árakhoz, ha vagy az árvizsgálő bizottság kényszeríti őket, vagy pedig a konkurrencia szorítja őket erre. Két­ségtelen az élelmicikkskben, különösen a zsírban már most is olcsóbbodás észlel hető. Az Egri Bükkosztály dísz- közgyűlése. Eger, 1922. augusztus 14. Tegnap, f. hó 13-án, vasárnap dél előtt ll órakor tartotta a M. T. E. Egri Bükkosztálya általános érdeklődés mellett díszközgyűlését a Vármegyeház nagyter­mében, melyből azonban lélekemelő, ha­zafias ünnepség lett. Azzá tette Cholnoky Jenő dr. irredenta szellemű, a műltNagy- magyarországán borongó előadása. Az ünnepség délelőtt 11 órakor, a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Isaák Gyula alispán nyitotta meg ked­ves, közvetlen szavakkal a díszközgyű­lést, melynek első szónoka Jász Géza volt, aki az M. T. E. nevében köszöntötte meleg, bensőséges szavakkal az ifjú testvér- egyesületet. Ezután Cholnoky Jenő dr. beszélt közvetlen, rokonszenves előadói modor­ban. Szodomának bélyegezte meg a fővá­rost, hol mindennek, ami szép és nemes, akár művészet, akár irodalom, akár va­lami szociális törekvés, már eleve megás­sák a sírját és gáncsot vetnek elébe, hogy belezuhanjon ebbe a sírba. Már pedig a nemzet létjogosúitsága a történeti tradí­cióban gyökerezik s a nemzet mindent el­vet magától, ha ezt elveti. Az új művé­szeti irányok, az új kultúra hadat üzen­tek a klasszikus hagyományoknak. — Örömmel jöttünk, Egerbe — mon­dotta. — Itt gyújtjuk meg ismét a fáklyát, hol az Egri Ösztály egyik végvára lesz a nemzeti törekvéseknek, mindaddig, míg a M. T. E. zászlója nem lobog a Magas Tátrán, a Fogarasi Havasokon és a Di­nári Alpokon. Wallandt Ernő vm. aljegyző lelkes szavalata fejezte be a díszközgyűlést. Isaák Gyula alispán, az Egri Bükk- osztály elnökének zárószava után fölcsen­dült a magyar imádság, a Szózat, melyet egy-szívvei s a magyar feltámadásban hívő lélekkel énekelt mindenki. A díszközgyűlést déli 1 órakor a Kioszkban díszebéd követte, melynek első szónoka Breznay Imre tanár, lapszerkesztő volt, aki a Bükk-Osztálv, Trak Géza h. Eger, 1922. augusztus 11. Felkértek bennünket a következő so­rok közlésére: A képviselőtestülethez beadott indít­ványomra Trak Gáza h. polgármester úr azt mondotta a hirlapok szerint, hogy az a hibáj a, miszeriaiönkéntes adakozásból akar­ja a termény tár at fönntartani. A h. polgár- mester úr félreértette indítványomat. In dítványom első bekezdésében azt mondom: «a takaréktár úgy a város évenkénti hozzá­járulása, valamint stb.» Tehát nemcsak önkéntes adakozásból akartam a takarék­tárat fönntartani. így indítványomnak ez nem hibája. * 'A h polgármester úr is, Nagy János képviselő úr is, ón is a szegények kenye­rét akarjuk biztosítani. Egy célért hevü- límk, de ezt a célt tűzte ki leghatásosab­ban a kormányzó űr ő Főméltóságának szózata. Nincs más választásunk nekünk, a mindenható Isten sáfárjainak, minthogy teljesítsük kötelességünket: tegyünk ele­get a kormányzó úr szózatában levő föl­hívásnak. Miután ez a szózat a közeli napok­ban megjelenik s megrendíthetetlen hitem, hogy nemcsak Egerben, hanem egész Csonkamagyarországunkban biztosítva lesz a szegények kenyere, mivel egy be­csületes magyar embert sem képzelek el, aki nem a legnagyobb áldozatkészséggel teljesítené a kormányzó úr fölhívását; in­dítványomat a következőkben módosítót íam : Tekintetes Képviselőtestület! 1922. augusztus 10 ón indítványt adtam be, hogy a szegények kenyerét biztosítsam. Országos akciót vártam s már indít ványom megtételekor az lebegett szemem előtt, hogy Eger várost is ebbe az akció­ba bekapcsoljuk. Az országos akció megindult az egész ország szegényeinek megmentéséért. Ez az akció ugyanazt a célt ugyan­olyan módon szolgálja, mint az én indít ványom. Élén a legelső magyar ember, Magyar- ország kormányzója, Horthy Miklós áll. polgármester pedig Eger város nevében üdvözölte a vendégeket. Bene Lajos adta át az Egri Bükk-Osztály Sasok társasá­gának emléklapját a fővárosiaknak. Erre dr. Kósa Jenő, a Sasok vajdája (vajdának hívják egy-egy csoport vagy alakúlás vezetőjét) válaszolt. Cholnoky Jenő dr. Eger város közönségére és Trak Gézára, Jász Géza pedig az ünnepséget rendező Sümeghy Bélára ürített poharat. Pohárköszöntöket mondottak még a test­vér-egyesületek nevében Bruttsy János, Kovacsovics János, Zsembery Gyula dr., Vörös Tihamér, Kun Zoltán, Húman^lav git, Herisch Ottóné, Magóes Böske és Hrabovszky Géza. A vendégek délután Breznay Imre tanár, lapszerkesztő vezetése mellett meg­tekintették a város nevezetességeit. Minden magysr embernek kötelessé­ge, hogy őt kövesse s felhívó szózatának eleget tegyen. Tisztában leven azzal, hogy egy cél­ért két akciót megindítani annyi, mint mindkettő sikerét- veszélyeztetni, ennek következtében indítványomat megváltoz­tatom : Javaslom, hogy, határozza el a kép viselőtestület, miszerint ezen országos ak­ciót teljes erejével támogatja, arra indít­ványomban megjelölt módon és más mó­don is széles körű gyűjtést rendez. Meg vagyok arról győződve, hogy az országos mozgalom sikerre vezet és Eger város szegényeinek kenyere ez által teljesen biztosítva lesz. De ezt csak úgy érheti el, ha Eger város módosabb polgá­rai áldozatkészek lesznek, akik tehát az országos akció javára hozzanak minéi na­gyobb áldozatot. Ennek következtében indítványom­mal kapcsolatban felajánlott 20000 koronát a fentiek után az országos akció javára kérem elkönyvelni. Tisztelettel megjegyzem, hogy az in­dítványom végrehajtására vonatkozó ja­vaslataimat az országos akció végrehajtá­sánál fogom megtenni. Kiváló tisztelettel maradtam a tekin­tetes képviselőtestületnek alázatos szolgája Dr. Lipcsey Péter városi képviselő. A cseh utlevél-ügy szabályozása. Prága. MTI. A belügyminiszter, a teljhatalmú tőt miniszterrel egyetértőén, hírül adja, hogy valamennyi országban az elsőfokú hatóságok, tehát a közigazga­tási és rendőri hatóságok, belátásuk sze­rint állíthatják ki az útleveleket. Ez azt jelenti, hogy az általános érvényességű és az összes államokba szóló útlevelekről el­marad az eddigi «Exceptal la Hongrie» (kivéve Magyarországot) kitétel, minthogy a Magyarországról Csehországba szóló út­levelek beszerzéséhez eddig a belügymi­niszter, illetve a teljhatalmú miniszter kü­lön engedélye volt szükséges. A szegények kenyere. Lipcsey Péter dr. módosította indítványát.

Next

/
Thumbnails
Contents