Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-11 / 181. szám

2 mm képújság 1922. augusztus 11. — Méltóztassék informálni az új adójavas­latokról az Egri Népújságot, — kértem a képviselőt, aki a következőkben válaszolt: — Eszembe jut egy hajdúnánási ti­pikus magyar ember, aki a képviselőtes­tületi üléseken, akár iskoláról, akár épí­tésről, vagy más közhasznú dologról volt szó, mindig azt mondotta : «Nem adunk». Egy alkalommal elaludt a templomban s éppen akkor ébredt fel, amikor a tiszte- letes űr azt mondotta: «Adjunk hálát a jó Istennek». A magyar, aki még mámo­ros volt az álomtól, csak azt értette, hogy ismét adni kell. Rácsapott a templom-pad- ra és fölkiáltott: «Nem adunk!» Ez a ma­gyar ember természete, — mondotta moso­lyogva. — Már pedig hozzá kell járúlni a legnagyobb fokú teherviseléshez. S itt idé­zem Bethlen gróf mondását: «Csak olyan nemzetet vezetek, amely «akarja» teljesí­teni kötelességét». Ha országot akarunk, fenn is kell azt tartani. — Az új adók — folytatta a képvi­selő — csak látszólag terhesek. A háború előtt egy olyan földbirtok, melynek 100 korona kataszteri jövedelme volt (1913- ban), fizetett földadó fejében 20 koronát, SOVo-os állami jövedelmi pótadó fejében 6 koronát, 5%-os betegápolási pótadó fe­jében 1 koronát, összesen 27 koronát. Ez az összeg megfelelt akkor 135 kgr. búzá­nak. Ez a birtok most, a javaslat szerint, 100 kgr. búzát fizet, tehát 35 kilóval ke­vesebbet, mint 1913 ban. Tehát ez a birtok adó fejében egy mázsa búza árát fizeti meg. Az új adó­javaslat szerint az általános jövedelmi pótadó és a betegápolási pótadó elmarad. Megmarad a földadó, a házadé, a kere­seti adó, amelyet az állam a városoknak és a községeknek engedett át és a társu­lati adó, melyet a bankok, pénzintézetek és részvénytársaságok fizetnek. — Miért panaszkodnak az új adójavasla­tok ellen a gazdák? — Nem ismertem még olyan embert, aki az adók ellen nem rugkapálődzott volna. Mindenkinek a maga zseb9 fáj. Ed dig ugyanis az adóztatások terén nagy aránytalanságok voltak. Példáúl egy 175 holdas birtok földadója volt 4550 korona, ennek 30°/oos ált. jövedelmi pőtadója 136S korona, 20%-os országos betegápolási pót- adója 910 korona, összesen 6825 korona adót fizetett. Egy iparos, vagy kereskedő, aki 44,000 koronát vallott be adóalapúi, III- ik oszt. kereseti adó fejében 4400 Ko­ronát fizetett, 35%-os jövedelmi pótadó volt 1540 korona, a 20°/o os betegápolási pótadó pídig 880 korona, vagyis fizetett 6820 koronát. Egy magánalkalmazottnak, akinek évi 50,000 korona fizetése van, IV- ik osztályó kereseti adója 4000 korona, 30-%03 ált. jövedelmi pőtadója 1540 ko­rona, 20%-03 betegápolás! pótadója 880 korona, tehát 6420 korona az összes ál­lami adója. Ebben rejlik az igazságtalanság: egy 175 holdas birtokot egyenlően adóztattak egy 44,000 koronás jövedelmű iparossal, vagy kereskedővel s egy 50,000 koronás évi fi­zetésű magánalkalmazotial. Ha holdanként csak egy q. búza ma­rad meg a tulajdonosnak a rezsin kívül (s ennyinek maradni is kell, különben el kell csapni a gazdát), 175 q búzát jelent. Ha egy mázsa búzát 5000 koronás alapon számítunk, az évi jövedelem 775,000 ko­rona. Hogyan lehet tehát az iparos 44,000 koronás jövedelmével, vagy a magántiszt­viselő 50000 koronás fizetésével egy vo­nalba állítani!? A mostani adójavaslatok arányosak, az igazságos közteherviselés alapján készültek. — Érdeklődtem ez ügyben szakér­tőknél, többek között egy államtitkárnál, aki a javaslat egyik készítője volt. Az ál­lamtitkár számítása szerint a földtulajdo­nos, ha tiszta jövedelmét holdanként csak egy mázsa búzának veszik e jövedelem mel­lett jövedelmük 16—20°/o át, a közkereseti pályákon lévők jövedelmük 13—18°/o-át fogják adóba fizetni, a részvénytársaságok, pénzintézetek stb. pedig jövedelmük 16—30 % át. Eddig a pénzintézetek jóval keve­sebbet fizettek, mert titkos tételeket köny­veltek el. A titkos tartalékok fölkutatására azonban a kormány könyv-szakértőket al­kalmaz, tehát a bankok így kényszerítve lesznek jövedelmüket lehetőleg megköze­lítően kimutatni. — Milyen hatása lesz az új adójavasla­toknak gazdasági jövönkre? — Először is a hiány a költségvetés­ből elesik. Lesz egy reális költségvetés, melyet a külföld is tisztán lát s lesz bi­zalma, hogy kölcsönnel kisegítse az orszá­got. Azután az állam az antant előtt rá­mutathat arra, hogy már minden adőfor- rást kimerített, a polgárok több terhet nem bírnak, tehát ne követeljen tőlünk Budapest. Prónay Pál egyik lapban ma éles nyilatkozatot tett közzé, melyben Gömbös Gyulát és társait nevezi a nyu gatmagyarorazági akció megakadályozői- nak. Erre vonatkozóan Gömbös Gyula a következőket mondotta: — Prónay Pál a legraffináltabb po­litikai kútmérgezss áldozata. Prónaynak szerencsétlensége az, hogy mindmáig nem tudja hivatását, a feltétlen engedelmesség szabályait követve megtalálni. Az első nyugalmagyarországi felkelés alatt egy ellenfelem által írt apokrif levél irányí­totta viselkedését velem szemben. Nőm voltam és nem leszek soha sem az, aki a keresztény nemzeti irányt lelki- ismeretesen követő kormánnyal szemben Egy pár cipő — fél mázsa búza. Orosházáról jelentik, hogy az ottani cipész és csizmadia mesterek szövetsége elhatározta, hogy a búzavalutára tér át. A búza ellenértékét minden hét szerda és szombati napján állapítják meg eseten­ként. Ä jelenlegi árjegyzék a következő: Rendelt box-csizma 100 kilő búzától 125 kilóig, vagyis 6000 korona, illetve 8000 korona, rendelt fekete magas női boxcipő 55—75 kilóig, vagyis 3400 korona, illetve 4760 korona. A rendeli férfi fekete box­cipő ára ugyanannyi. Az orosháziak pél­dáját követték a szegediek is és ezentúl a cipőt csak búzáért adják ki a megren­delőknek. Kis hírek a nagy világból, Külföld: Ma dől el Lloyd George és Poincare párviadala. — Megsemmisítik az ír felkelők utolsó hadseregét. — Vasárnap kezdődik a salzburgi Mozart ünnep. — A bécsi kommunisták ismét sztrájkra tüze­lik a tömeget. — Japán és Kina elisme­rik Szovjetoroszországot. — Kevés a bör­tön Csehországban a politikai foglyok jóvátételt, különben gazdaságilag össze- omlunk, összeroppanunk, mint az üres tojás. Ha így rendezve lesz az államház­tartás szénája, az a korona értékének sta­bilizálásához fog vezetni és teljes gazda- sági konszolidációt fog teremteni. — A jövedelmi adót is junktimba hozzák a többi adókkal? — Igen, junktimba, kapcsolatba hoz­zák. 100,000 korona évi jövedelemig senki sem fizet jövedelmi adót, 100,000 en felül a jövedelmi adózás megy föl 25 millióig, kezdve 5 százalékos adónál, mely 35 szá­zalékig megy föl progresszíve, azaz a jö­vedelem nagysága szerint. — Miiyen új adónemeket várhatunk még? — kérdeztem némi sarcazmussal. — Nem elég ennyi magának ? — vá­gott vissza mosolyogva a képviselő. Hát először is beleszólnak a városok háztar­tásába. Eddig ugyanis a városok és köz­ségek 400 százalékos pőtadőt is szedtek. A városok háztartásáról szóló adójavas­lat kimondja, hogy pótadóí csak 150 szá­; zalékig vethetnek ki. A pőtadón kívül a | városok és községek költségeit fedezni fogja a kereseti adó s a forgalmi adó V« od része s a különféle fogyasztási és vigalmi adók, különben a város és a köz­ségek ezenkívül tűzoltási és tanügyi cé­lokra is vethetnek ki adót. A képviselő megígérte, hogy egy má­sik alkalommal fontos gazdaság-politikai kérdésekről nyilatkozik. j támogasson olyan egyéniséget, aki akár | kaland, akár hatalmi vágyból, jóhiszemű­ségből, vagy rövidlátásból, romantikus ak­ciót kezd, mely nem támogatja az ország érdekeit. Hogy a letartóztatottak között barátaim is vannak, az nekem fáj legjob­ban, de legyen vége már egyszer a fe­gyelmezetlen ós felelőtlen munkának. Prő- nay rossz sugalmazásból eredő politikai kritikáját visszautasítom. Ami a Gömbös, Prónay-aífér szemé­lyes részét illeti, az ügy lovagias útra való terelése iránt a megfelelő lépések megtörténtek. Katonatisztekről lévén sző, természetesen a katonai parancsnokság döntése lesz irányadó. számára. — Poincare javaslatait elvetet­ték. — Újabb antantkonferencia lesz va­lamelyik semleges államban. — A szerb pénzügyminisztert Bad-Hallban hazárdjá­ték miatt le akarták tartóztatni. — Egy­millió munkanélküli lesz Angliában a télen. Magyarország: A kormánypárt szakí­tást követel a merkantil irányzattal. — Budapesten nem lehet beváltani az ide­gen valutát. — Egy zürichi tőzsdecsoport, budapesti spekulánsokkal, mesterségesen nyomta le a magyar koronát. — A felvi­déki magyarok naponként tüntetnek sé­relmeik miatt. — A pénzügyminiszter nem zárolja a valutákat. — József főherceg 50 éves. — Ma van a nuncius'nevenapja. — Nem osztják ketté Pestvármegyét.—Csil­lagvizsgálót építenek a Gerlschfalvi-CBŰ- cson. — Kereskedelmi szerződést kötünk Lengyelországgal. — Válságban vannak a felvidéki papírgyárak. — Megkezdődött a szaktanácskozás a tarifaemelésről. — 160 ezer korona a hajójegy Newyorkig. — Návay Lajosnak szobrot állítanak Föl­deákon. — Radios szerint a magyarság­nak nagy szerepe lesz a horvát politiká­ban. — Kolozsvári híradás szerint Szé- kelykeresztúron megtalálták Petőfi sírját. Prónay nyilatkozatában Gömböst és társait nevezi a nyugatmagyarországi akció megakadályozóinak. i

Next

/
Thumbnails
Contents