Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-03 / 174. szám

&GKR} N-CjPU Jöáö1922, augusztus 3.

iw* izMCzeasm

jéről és egy ezred-múzeum létesítéséről fog tanácskozni a volt 10-63 tisztikar.

A tiszti értekezlet után társas ebéd lesz a Korona-szálló egyik helyiségében. Az első ezrednapra — mint értesültünk — megengedik az ezred volt tartalékos és

Eger, 1922. augusztus 2,

— Effendim, szólítottam meg Nádir Eiguelt, aki bölcs hallgatásba merülve figyelte beszélgetésünket, —önöknek, mint turáni népnek, mi a véleményük a turá- nizmusról ?

Nádir Eiguel effendi nagy füstfelhőt bocsátott ki Regslia Médiájából és csak percek múlva válaszolt. Nyugodt, szenve- délytelen hangon beszél*.

— Politikai szempontból ón, mint a főkonzulátus titkára, nem nyilatkozhatom. A turániznaus arra törekszik, hogy egyesítsen valamennyi turáni népet. (Az arabot nem — fordúlt tréfás taglejtóssel arab- ujságirő kollegám felé. — Ti sémi nép vagytok.) Kelet egyre jobban érzi, hogy a Nyugat meg akarja fojtani. Először elküldi hozzá enervált, dekadens kultúráját, azután megmételyezi erkölcseivel s végül hadsereggel ront rája. A jövő problémája: Nyugat hegemóniája Kelet fölött

— S ez önző politika ellensuiyozása- képen — vette át a szót Maruffy Mohamed — a turáni népeknek hatalmas fa- lankszot kell alkoiniok.

— Ma már a művelt Nyugat a kulturált önérzetre ébredt Kelettel néz farkas- szemet. A nyugati jelzőt két ország sajátítja ki magánaké Anglia és Franciaország. Az utóbbi kapzsi, ragadozó politi kaja — ha tehetné — rabszolgasorsra ítélne minden keleti népet. S ez lesz a veszte. Anglia higgadtabb, da gyarmaio sí tő politikája ma, a XX-ik században (és fölkiáltott) egyáltalán nem gyakorlati ős kockázatos. Wilson elve nem lett «repülő szó». A népek önrendelkezési jogát hirdető igék eljutottak a sivatagokba is. A jö vő század: Kelet harca a leigázú Nyugat ellen. Hát ezért van turánizmus. De össze kell fognia minden keleti népnek. A turáni gondolatot azonban nem kell szájjal világgá kürtölni: csöndben, szívósan kell küzdeni a turáni testvéreknek egymásért, önmagukért.

Az effendi kesernyésen mosolygott.

— Mi a magyarokat testvér-nemzetnek tekintjük. Az «Ikdam» főszerkesztője, Achmed Djaidel bej, indítványára Konstantinápoly egyik terét * Magyar Testvérek»- terének neveztük el. S ez az elnevezés még ma is megvan. Nos és mit tapasztalunk Budapesten ? A Mehmed Szultán-utat, (mely ezelőtt Múzeum-körűt volt) visszakeresztelték Múzeum-kőrútnak. Ez nagyon fáj a törököknek. íme, ilyen politika mellett, hogyan épüljön meg a turáni fal ?

A zsidókérdés arab megvilágításban.

— Nagyon érdekelne, kolléga úr, ha a zsidókérdésről nyilatkoznék, — fordűl- tam Maruffy Mohamedhez, aki feltűnően sokat dohányzott. Egymásután három szimfóniát szívott el.

— Palesztinát — amint már említatnépfölkelő tisztjeinek, hogy formaruhában jelenjenek meg. Az ünnepségen Heves-, Borsod-, Zemplén-, Abaúj vármegyék és Miskolcz város hatóságai is részt vesznek. Biztosra vesszük, hogy Eger város se marad el.

tem — az angolok a maguk protektorátusa alatt a cionistáknak ajándékozták, holott Palesztina lakosságának 90°l»-a arab. A lakosság száma körülbelül 600,000, melyből 70—80.000 zsidó, 85—90.000 keresztény- arab, több mint négyszázezer a mohamedán arab. Az arab lakosság száma tehát ösz- szesen 540.000. Palesztinában nagy .az elkeseredés az arabok között, hogy Angolország «odaajándékozta hazájukat a zsidóknak.» S valláskülönbség nélkül összefogtak, hogy dacoljanak Angliával és visz- szaszerezzék Palesztina szabadságát. Az arabnak — hogy a zsidókérdésről beszéljek — teljesen mindegy, hogy ki az alattvalója. ő maga vallásos, de ezt alattvalóinál nem keresi. A különböző vallások hidegen hagyják. így van a zsidókkal is. Jelszava: Mindenki élhet Arábiában, ha az arab törvények szerint él, ha nem ká rosítja az államot és az arab bennszülötteket, tiszteletben tartja a nemzeti szokásokat, egyszóval, ha asszimilálódni tud az arab levegőben. Nálunk nem félnek a zsidótól, mert az arab a világ legjobb kereskedője. Arabokkal szemben a zsidó nem boldogul. S ezért nem is nagyon tö rekszik Arábiába, mart Arábia saját államát védi szülötteiben. Ebben különbözünk a Nyugattól, hol vau zsidó kérdés. Nálunk nincsen.

— A jövő még bizonytalan. A Kelet sorsa forr. Fölkavarta a pán-iszlamizmus, mely minden mohamedán népet egy birodalomban akar egyesíteni. De ez a cél még nagyon messze van. Közelebbi .kérdés az arabokra nézve a Ichalifátus kérdése, mely főleg a dinasztiát érdekli. A khalifátus szerint a mohamedán király nemcsak közjogi szempontból feje alattvalóinak, hanem az izlam szerint mohamedánjainak is — főpapja, khalifája. Eleget is törik rajta fejüket az arab jogtudósok.

Beszélgetés után kimentünk az udvarba.

Nádir Eigusl gyermekei a homokban játszadoztak. Várat építettek homokból. Elgondolkoztam: Két perccel ezelőtt, mi nagy gyerekek, szintén a homokban vol tunk : politizáltunk.

Amikor a kisgyerekek a «babát» (apát) észrevették, megszeppenve ugrottak fel. S illedelmesen hozzám járúlva, törökül bemutatkoztak. Az egyik fiú volt, a másik leány. A kis szőke gyerek nagyon megtetszett. Szerettem volna mellé ülni a homokba és elmondani neki:

— Ne szegyeid magad, hogy a homokban játszol. Hányszor építünk mi is homokbői várat ?! De a vár összeomlik s a lelkűnkön por, szenny, piszok marad.

Csak játsszál tovább a homokban, ártatlan lelkű kis effendim. (J. J.)

Halálos kimenetelű párbajt vívtak. Tiszafüreden.

Tiszafüredi tudósítónk jelenti telefonon: Ma, f. hő 2-án, reggel 6 órakor a Polgári Kaszinóban halálos kimenetelű párbajt vívtak Bartha Zoltán földbirtokos és Csapiár Sándor mérnök. A feltételek voltak : teljes bandázzsal, rendes vívókarddal. végkimerülésig. A feltételek tehát nem is voltak nagyon súlyosak, mert könnyű vívókardokkal való vívás közben az u.

n. végkimerülés sohasem szokott bekövetkezni.

Az első összecsapáskor Bartha Zoltán, akit szinte vakká -tett szenvedélye, nagy nekilendüléssel támadt Csapiár mérnökre, akinek kinyújtott kardjába szaladt. A kard Bartha jobb szemébe fúródott s behatolt az agy velejébe s hátul a tarkón jött ki. Bartha Zoltán a helyszínén meghalt. A párbaj oka korcsmái összeszőlalkozás volt. Felelősség, állítólag, senkit sem terhel.

Botrány a képviselőházban.

Budapest. (MTI.) Egy óra felé a képviselőhöz mai ülésén tumultus támadt a szocialisták provokáló fellépésére. Gömbös Gyula a szociálisták padsorai felé rohant, de miniszterelnök és a miniszterek közbevetették magukat, hogy dulakodás ne támadjon.

Kigyulladt a nyugati pályaudvar kupola- csarnokának teteje.

Budapest. (MTI.) A nyugati pályaudvar kupolacsarnokának teteje rna déli 1 órakor kigyulladt. Egész Budapest tűz oltósága kivonult és a tűzoltók erejüket megfeszítve dolgoztak a tűz megfékezésén.

Kis hírek a nagy világból

Külföld: Az osztrák cipőgyárosok öt ven százalékkal emelik a cspők árát úgy, hogy egy jobb cipő 200,000 koronába fog kerülni. — Budweissban néhány nappel ezelőtt nagyszabású betörést köveitek ei a zálogházban, ahonnan mintegy 250 millió korona értékű aranyat és ékszert, továbbá

10,000 cseh korona készpénzt vittek el.

— Stoika Siawow bolgár banditát Gaida row jaraboli rendőrbiztos elkeseredett küzdelem után megölte. — A londoni nemzetközi Bankversenyt Bonar Law nyitotta meg. A sakkvarsenyen resztvesz Capab lanca világbajnok is. — Paris fő útvonalait élő nagyságokról, Foch-ról, Ölemen cauról, Pótdin marsallról, Poincare-ről nevezték el. — A csataldzsai vonalon görög csapatok megütköztek az ántání hadseregével. — Németország nem képes a jóvá tóteli részletet megfizetni. — Az olasz szociálisták általános sztrájkot hirdettek ki. — Bajorországban egyesületet szerveznek a szerencsétlenül járt nemes vadaknak védelmére.

Magyarország: Derecskén a múlt hó 31 én, vasárnap délelőtt iktatták vitézi telekbe vitéz Módos Imrét. A 15 holdas vi tózi telek Lichtstein Samu birtokos adománya. — Kecskeméten mozgalom indult meg, hogy «Dólpestvármegyének» Kecskemét legyen a székhelye. — A kecskeméti gazdák 6000 ellátatlan részére 72 vág gon gabonát adnak önkéntes adó gyanánt.

— Debreczen új városházát akar építtetni ; az új városháza 218 és fél millió ko rónába kerülne. — A múlt hó 31-én Sza- kolyon iktatták be ünnepélyesen a gróf Tisza Lajos által adományozott vitézi te lekbe vitéz Molnár Lajos és vitéz rima szécsi Molnár András tiszthelyettesedet.

— Magyarországot nem fenyegeti kolera- veszedelem. — Rőthy Károly, a neves ma gyár festőművész, özvegye megmérgezte magát.

Kelet harca Nyugat ellen.

«Magyar Testvérek-tere» Konstantinápolyban. — A turáni népek szövetsége. — Az arabok és a zsidókérdés. — Az arab khalifátus és a pán-iszlamizmus — Egri újságíró

Maruffy Mohamad Saiddal.