Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-02 / 173. szám
Ura hétköznap 3 K, vasár** és ünnepnap 4 K. Bfes, 3922. augusztus 2. szerda. XXIX. év?. 173. sz. Egri yiépujjág t§i#z á* Stlévf »&*$ !oy zéwaiJk *> ávre 200 1. — héM 70 *. POLITIKAI NAPILAP. Felelő*szerkesztő: BREZNAT IMRE. i bg<e*, iá«««ua. Símédtahratal» iliennl s*so«*ás: mám ii. A magyar diákok. Eger, 1922. augusztus 1. Hebelt Ede dr„ Sopron nemzetgyűlési képviselője, egyébként főiskolai tanár, azt a kijelentést tette minap egyik beszédében, hogy a magyar főiskolai ifjúságnak csak egy százaléka tanul komolyan. Mit jelent ez ? Azt, hogy a leendő magyar intelligens osztályban minden száz ember között 99 lesz olyan, aki nem érti a maga dolgát. Minden száz intelligens magyar ember között csak egy lesz majd olyan, aki — mint ügyvéd, tisztviselő, tanár, orvos, biró, mérnök sib. — úgy meg tud majd felelni hivatalának, ahogyan kell. Nem vagyunk elfogultak. Tisztán látjuk a helyzetet, hogy bizony az utolsó másfél évtized sokat rontott a magyar -ifjúságon. Sokan vették be azt a maszlagot, amelyet a liberalizmus cégére alatt hintettek ifjúságunk leikébe. Roppant sok magyar ifjút kilendített továbbá tanulói pályájából a háború, a forradalom, a fogság, a menekülés. Azt is elismerjük végül, hogy a magyar faj lelki vonásai között ott van a fiatalos könnyelműség is, amely azután nem egyet zökkent ki hosszabb- rövidebb időre a munka útjáról. De azt mégis szemenszedett hazugságnak kell minősítenünk, hogy minden száz magyar ifjú közői csak egy végzi a dolgát úgy, ahogyan keli; csak egy készül komolyan az életre. Valóságos nemzetgyalázás az, mikor valaki az immunitás köpönyege alól ilyen vakmerő kijelentést mer megkockáztatni Igen: nemzetgyalázás, mart az ilyen go nősz rágalom túlmegy ám az ország határain. Hőbeit elvbarátai s a keresztény magyarság elleneseinek sajtója gondoskodnak róla, hogy ez a rágalom mint szín- igazság kerüljön a külföld elé. Hábelt Ede természetesen ama bizonyos egy százalék között volt. S bizonyára nem nézett szét sem akkor, sem most, hogy: hány derék, becsületes, vasszorgal mú magyar ifjú koplalt, rongyoskodoíc, nélkülözött, míg az élet belépőjegyét megkapta. Nem támad föl az ilyen vádasko- dónak sötét Isikiis merete, miüor meggondolja, hogy ma is hány száz, hány ezer magyar ifjú nélkülöz, koplal, rongyosko dik, szenved a jövő reményében? Hány száz, hány ezer magyar ifjú kénytelen lelkének erejéből jókora részt odaadni csak azért, hogy a fennmaradó lelki energiát saját magának ős nemzetének tőkésítve, folytathassa tanűlmányait. Ezt az ifjúságot, általánosítva, így megbántani, így megsérteni: több a bűnnél. Ezt nem menti még az az osztálygyűlölet sem, amely a Hébelt Ede pártját oly annyira jellemzi. Véget ért az indemnitás általános vitája. Á nemzetgyűlés egymásután veti el a javaslatokat. - Haller a cukorgyártás monopolizáiását kívánja. Budapest. Huszár Károly alelnök l/élí órakor nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését. A Ház mindjárt áttér az indemni- tás tárgyalására és pedig a határozati ja vaslatot fölteszi döntésre. Budai Dezsőnek a közmunka tanácsára vonatkozó határo zati javaslaslatát a belügyminiszter hozzászólása után a Ház elveti, ^nemkülönben Pickier Emil határozati javaslatát a Ferenc József Kereskedelmi Kórház autonómiájának viszaállítása tárgyában is Vass József népjóléti miniszter hozzászólása u-án. Eckhardt Tibor képviselő a négy időszaki lap: Az Est, Magyarország, Világ, Pesti Napló betiltására vonatkozó indítványát, a miniszterelnök hozzászólása után, visszavonta. Ugyancsak visszavonta indítványát Hegymegi Kis Pál. Herczeg Bélának a vetőmag nemesítéséről szőlő javaslatát a föld- mivelésügyi miniszter hozzászólása után a Ház elveti. Herczeg Béla másik határozati javaslatára kerül a sor, mely arról szól, hogy a földbiríokrendező-bizotíság határozatai ellen is legyen meg a jogorvoslat lehetősége. A földmivelésügyi miniszter hozzászólása után ezt is elvetik. Esztergályos János határozati javaslatát a vasutasok nyugdíjáról a pénzügyminiszter hozzászólása után elvetik. Szakács Andor a vagyonváltság és a földbirtok reform végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslatához a pénzügyminiszter szól hozzá. Megfelelő indokolás után kéri a határozati javaslat visszavonását. Ezzel az in- demnitás általános vitája véget ér és áttérnek a részletes tárgyalásra. Elsőnek Haller István szólal fel. A cukorkérdéssel foglalkozik és kijelenti, hogy a pénzügyminiszter tegnapi válasza őt nem elégítette ki. A cukorgyárak az árak emelésével óriási hasznot vágnak zsebre és a fogyasztőközönség kénytelen drága áron vásárolni a cukrot. Kívánja, hogy a kormány monopolizálja a cukorgyártást épp’ úgy, mint a dohánygyártást. Ezután a Ház elveti Hallernak azt az indítványát, hogy a cukorkérdést parlamenti bizottság vizsgálja meg. Erre Haller kijelenti, hogy kérelmét újból megismétli a drágasági bizottságban. A B)*Jistára helyezett tisztvi selőkkel foglalkozva, kijelenti, hogy a szak- miniszterek a tisztviselők elbocsátásánál gondosan mérlegeljék, hogy melyik tiszt viselő reaktiváihatő. Hébelt; Az igazságügyminiszter visz szautásította az ő vádjait, de ennek ellenére újból kénytelen kérni az igazságügy- minisztert, hogy a felhozott panaszokra sokkal nagyobb figyelmet fordítson. Kéri az igazságügyminisztert, tegye lehetővé, hogy a birói Ítéleteket tudományos vizsgálatoknak vessék alá, hogy ily módon visszautasíthassák az egyes támadásokat. Az igazságügyminiszter reflektál Hébelt szavaira. Kijelenti: az a kívánság, hogy birói Ítéleteket hozzanak a Ház elé, teljesen ellentétben áll az alkotmánnyal. Til takozik az ellen, hogy ily módon a Házban izgatás indúljon meg a birói tekintély lejáratására. A pénzügyminiszter Haller István beszédére válaszolva kifejti, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket hozzá intéztek, már a múltkor is megadta a választ. Ismétli, hogy a cukor ára olyan magasra emelkedett, hogy indokolta az állami illetmények fölemelését is. Az áremelkedésből nem volt haszna sem az államnak, sem a gyáraknak, mert míg a koronánk esett, a cseh korona emelkedett. A közönség elvesztet te a fejét s nagyobb mértékben vásárolt cukrot. Ez okozta a cukor árának rohamos emelkedését. Húsz milliós kölcsönre van szüksége a városnak, hogy farkas-szemet tudjon nézni a drágasággal! Eger, 1922. augusztus 1. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt fölkereste Trak Géza h. polgármestert.. Megkérdezte : remélhető-e, hogy a város szembe tud szállni a drágasággal és hogy a drágaság letörésével kapcsolatban mi a város állásfoglalása? Trak Géza h. polgármester a következőképen válaszolt: — A város mindent megtesz, hogy a közönséget a tél drágasága ellen megóvja. A Közellátási Vállalat révén nagyobb mennyiségű burgonyát, lisztet, illetve gabonái, cukrot stb. szerzünk be. A télen, \ Tisztában vagyunk avval is, hogy ennek a kijelentésnek mi a rúgója. Kisebbíteni akarja a magyarságot, le akarja szállítani a világ előtt. Azt akarja, hogy lássa a világ: milyen hitvány az a társadalmi osztály, amelynek kezébe a magyar szellemi vezetés lesz majd pár év múlva. A magyar és keresztény ifjúság — mert hiszen ezekre szólott a vád — bizonyára megtalálja a módot a maga igazának védelmére s mi itt csak azért tettük szóvá, hogy a vádaskodó nevét ne feledje el egyetlen becsületes magyar ember sem.
