Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-29 / 170. szám
1922. július 29. szombat. XXIX. évt. 170. sz. n**xmMa* ««5a* «sAJtttt*»«*-.«4tm is iilivf «jUMtaetést min fogadunk sú a«gi«d inrt 200 £. — Kg® kér* 70 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. SsesfesiuttCtoéB * &Q*9t .'Uisaw». lisdáMntali Líceumi n|omii«*$ Telelő» «sík? IS. •«I HB&T.I ik Az a bizonyos sulyok. Eger, 1922. július 28. Nem arról a sulyokról van sző, melyet a jőravaló magyar asszonyok hasz nálnak a mosásnál, hanem arról, amelyet . . . elvetnek. É tekintetben a magyar nemzetgyűlés szociáldemokrata pártjának tagjai mindenki elöl elviszik az elsőség pálmáját. Nincs az a Hári János; nincs az a megcsontosodott öreg vadász, aki nagyobbakat tudna mondani, mint ezek. Hogy azután állításaikban egy hajszálnyi igazság sincs: az mellékes. A fő az, hogy hatásos legyen a bizonyító érv és használjon azoknál, akik nem látnak tovább az orruknál. Sőt azt sem látják, mert orrukat a vezetőség tartja a markában s annál fogva vezeti őket. Lássunk egy pár ilyen szemelvényt, egy pár elhajított sulykot az utolsó napok nemzetgyűlési krónikájából. Kéthly Anna szerint a kisdedóvók verőikéi megmételyezik a gyermekek lelkét. Ugyancsak ó mqndja (de bizonyára maga sem hiszi), hogy Szabolcsmegyíben 43 ezer iskolaköteles gyermek van és csak 931 részesül oktatásban. Éppen azért, sze rinte kár volt 73 szabolcsi tanítót elbocsátani. (Mi úgy véljük, hogy a 931 iskolába járó gyermek mellé igazán elég a megmaradt egy-két száz tanító.) Batitz Gyula azt a merész állítást kockáztatta meg a nemzetgyűlés teljes nyilvánossága előtt, hogy a kommunizmust nem a szociáldemokrata párr, hanem a polgárság csinálta. (Ezt már többször is hallottuk a szélsőbalról. És csodálkozunk, hogy akadhat komoly férfi, aki a tényeket így el meri ferdíteni. Igazán szeretnénk már ennek a vakmerőén odavetett állításnak a magyarázatát is hallani.) Nem utolsó ebben a sorban Hékelt Ede, aki most azt hirdeti, hogy Magyar ország sokat köszönhet az «emigránsok»- nak a konszolidáció terén. Éppen ezért haza kellene hozni ezeket az okos embereket. Ugyancsak ő mondja, hogy a magyar főiskolai fiatalságnak csak egy százaléka tanul, a többi nem dolgozik. Az is a Hébelt állítása, hogy a magyar bírák megbízhatatlanok, mert elfogultak és függenek a kormánytól. Ellenben a kémeket olyan apró eltévelyedett embereknek tartja, akiket nem volna szabad bántani. . . Propper Ferenc szerint a magyar bírák kész ítélettel mennek a tárgyalásra. És így tovább. Repülnek a sulykok. Egyik a másik után. Sokszor csapatostul. Nem gondolják meg ezek a nagyot- mondó politikusok, hogy az efféle gondolatok, odavetett «igazságok» csak arra jók, hogy a külföld előtt befeketítsenek bennünket ? Ezek csak arra jók, hogy a hiszékeny, nem eléggé tanult elméket félrevezessék ! Lehet, hogy meggondolják. Sót valószínű, hogy ezért csinálják. Hisz’ éppen Budapest. A mai nemzetgyűlés ülését Gaál Gaszton d. e. 10 órakor nyitotta meg. Az indemnitás tárgyalásánál első felszólaló Bogya János: — A mai magyar nem zet nem vonható kérdőre a háborúért. Bennünket az általános világ-helyzet sodort bele. A háború után bekövetkezett következményekért azonban felelőssé tehetők az egyes osztályok és elemek. Nem fegyverrel győztek le bennünket, hanem propagandával. Olyan helyzetet sikerült teremteni, amely megbontotta a belső frontot. Remélem, hogy a szocialisták belátják, hogy eszközeik voltak a külföldi internacionalista erőknek. Aki szociális téren építő munkát akar elérni, mindenek előtt hazáját keli szeretnie. (Úgy van, úgy van.) A belső ellenség még ma sem szűnt meg. Figyelemmel kíséri, hogy a szociáldemokraták részéről folyik a harc. Amíg ők a nemzetet támadják, ellenségeink. Magyar propaganda-központ Bécsben. | A bécsi sajtó rágalma Bécs. (M. T. I.) A bécsi magyar kö vétség a Wiener Allgemeine Zeitung június 28 iki számában «Magyar propaganda-központ Bécsben» címmel megjelent, állítőan Oxfordből származó, hír minden szavát koholtnak nyilvánítja. Bécsben éppúgy nincs propaganda-központ, mint ahogy a követségnek nincs sajtó osztálya. A követségnek nincs egyetlen hivatalnoka sem, aki az oxfordi hírben említeti nevet viselné. Egy hasonló nevű lenne, de a nevek és adatok összekeverése mutatja az ilyen természetű hírek minden értékét és kritikát nélkülöző felelősségét. A lap azt állítja, hogy Magyarországon egy ál «Ada- verul» jelenik meg, melyet Bécsen keresztül terjesztenek. Erről sem a magyar hivatalos helyeknek, sem a magyar követségnek nincsen tudomása. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» Batitz mondotta egy minapi ülésen, hogy ha a nemzetgyűlés nem is hiszi el az ő állításaikat, odafönn (t. i. a karzaton) elhiszik. És ez'a fő. Minél rosszabb véleménnyel van rólunk a külföld; minél több embert lehet félrevezetni itthon: annál könnyebben borul fel a rend. És a zavarosban könnyű halászni. Ellenségeinkkel szemben pedig védekezni jogunk van és védekezni is fogunk. A kormány iránt nincs bizalommal, így az indemnitási javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Szakács Andor: Beszédében támadja a kormányt azért, mert a régi kisgazda-párt programmját képező általános titkos választó-jogot nem alkotta meg. Statisztikai adatokat olvas föl a mezőgazdasági munkások sanyarú helyzetéről. Igyekszik kimutatni, hogy a földmunkások évi keresete 3 mm. búza, amikor egy közepes számú földmunkáscsaládnak évi gbbonaszükséglate 12 q. A rokkant üggyel foglalkozva, kívánja, hogy a rokkant ügyek intézését utalják a honvédelmi minisztérium hatáskörébe. Csodálkozik azon, hogy a nagybirtokosok semmit sem törődnek a szegény néppel. Az indemnitást nem fogadja el. a (Az ülés tart.) , Kis hírek a nagy világból Magyarország : A posta, telefon és tele- gramm díjának emelése 100 és 1000°/» kö zött fog váltakozni. — Bélyeg helyett biok’.rendszerrel akarják ellenőrizni a forgalmi adót. — A főváros üzeme a félbarna kenyér árát 54, a fehér kenyérét pedig 60 koronára emelte föl. — A főváros űj tüdőbeteg gondozókat létesít. — Budapesten növekszik a lőhús fogyasztás. — Skalkán nagygyűlést tartottak a tót katolikusok. — A sőhiány megszűnik. — A budapesti pékek a félbarna kenyér kgr. iát 70, a barna kenyérét 66 koronában állapították meg. — Milton Nobles fíladelfial geológus szerint Budapest környékén, pár hónapon belül, 70 vulkán fog kitörni. (Reméljük, hogy az Eged csöndben marad. Szerk.) — A kecskeméti rk. nagytemplom új orgonája két és félmillióba kerül, melyet az egyházközség gyűjtésből szándékozik ősz szehozni. — Hajdúböszörményben kiütéses tífusz lépett föl a cigápyok között. Megfelelő kezelés mellett mind fölgyőgyul- tak, de a kórház négy ápolónője megkapta tőlük a betegséget s mind a négy belehalt. — Szarvas környékén,a nagy hőség miatt, éjféltájban kezdik az aratási munkát, mely reggelig tart. A belső ellenség még most is kísért. A mezőgazdasági munkások sanyarú helyzete. W
