Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-28 / 169. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. július 28. A forradalmi lapok ügye. Eger, 1922. július 27. Köztudomású, hogy a nemzetgyűlés tegnap délelőtti ülésén Eckhardt Tibor, a dorozsmai kerület képviselője, foglalko­zott Az Est, Pesti Napló, Magyarország és Világ forradalom előtti és utáni sze­replésével. Ezzel kapcsolatban határozati javaslatot nyújtott be, melyben arra kér­te a nemzetgyűlést: utasítsa a kormányt arra, hogy Az Est, Magyarország, Pesti Napló és a Világ megjelenését szüntesse be. Erre vonatkozóan a M. T. I. munka­társának alkalma volt Ráday Gedeon gr. volt belügyminiszterrel beszólni, aki a következőket mondotta: — A magam részéről helyesnek tar­tom ezt az indítványt és kijelenthetem, hogy ez az én egyéni nézetemet is födi. Kizárt dolognak tartom azt, hogy a ha­tározati javaslat megrendelt dolog lett volna. Föltétlenül támogatni fogom a ja­vaslatot akkor is, ha ez a javaslat a Ház elé fog kerülni. Ugyancsak a M. T. I. munkatársának alkalma volt Wolff Károlyival is beszél­getést folytatni, aki azt hangoztatta, hogy a javaslatnak meg lesz a többsége, ha majd a határozati javaslat a Ház elé ke­rül, azonban nem tartja kizártnak, hogy előzőén még a miniszterelnök fog vála­szolni erre vonatkozóan. Föltételezi azon­ban, hogy mielőtt ezt a javaslatot Eck­hardt megtette, bizonyos garanciákat is kapott arra, hogy ez végre is hajtható. Ez a nemzetgyűlés nagy többségénél a tegnap délelőtti ülés folyamán észrevehető is volt. Reméli, hogy a javaslatot annak idején határozattá tudják emelni. Debreczenből Mikófaivára. Debreczenből ötven tagú társaság jön Mikófalvára a vasárnapi passió-játékok megtekintésére. A kirándűlők legtöbbnyire az ottani «Sze­pesi-Társaság» tagjai. Kis hírek a nagy világból Magyarország: A malomkartel kényte len volt a liszt-árakat leszállítani. — A Felvidék rokkantjai egyesületbe tömörül­nek. — Budapesten 4 —5 héten belüliemét fölemelik a villamos viteldíjakat. — A fő­városi kórházak helyzete javult, mert a fölszerelésre újabb 25 milliót utalt ki a kormány. — A csehek és románok kiván­dorlásra csábítják szakmunkásainkat. — A magyar ipari és kereskedelmi érdekelt ségek nem ellenzik a posta, telefon és te­legramra díjainak emelését. — A budapes­ti közvágóhidat ma ötven éve nyitották meg. — Francia lapokban az a koholt hír jelent meg, hogy Horthy Miklós kormány­zó lemondana s a nádori méltóságot töl­tenék be. — Holnap dönt a miniszterta­nács a 33 as bizottság drágasági javasla­tairól. — A kereskedelmi miniszter ebben az évben is csak 2000 uj telefonállomás szerelését engedi meg. — A MAO labda­rúgó-csapatát Észtországba hívják mér­kőzésre. — Az optálások elintézése csü törtökön a hajnali órákig tartott. — Az utóbbi napok esőzése hazánkban elég gyér volt, de igen nagy haszonnal járt. — A győri waggongyárban megszűnt a sztrájk. — Az angol diákok szünidei tanfolyama tegnap nyílt meg a budapesti Pázmány egyetemen. — A pénzügyminiszter tiltako zik a szesz árának fölemelése ellen s a szeszkartel elhatározta a zárolás fenntar­tását. — Só-eladásnál a kereskedők 40 fillért számíthatnak fel a papírzacskókért. — Nyugatmagyarország népe maga hívta segítségül a fölkelőket. — A Balaton za­lai partja már valóságos mocsár lett s egymásután mennek tőnkre a fürdőhelyek a nagy szárazság miatt. Külföld: Lundenburg cseh határállo­más egész vámhivatali személyzetét és a vasúti személyzet jórészét is letartóztatták hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. — A német helyzet válságos, mert a szo- ciálisták általános sztrájkra készülnek. — A sírásók, akik szakszervezeti tagok, meg­tagadták Rathenau gyilkosainak eltemető sét. A sírokat jénai, hallei és lipcsei egye­temi hallgatók ásták ki. — Londonban napről-napra szaporodik a válóperek szá­ma. — Palesztinában nyugtalanító a hely­zet a cionistákra. — A Vatikán és Szer­bia között konkordátumról folyik a tár­gyalás. — A bajor alkotmány felfüggesz­tését tervezik. — Olaszországban a fas- cisták és kommunisták most készülnek a leghevesebb összetűzésre. — Franciaor­szág meg akarja szállani Németországot, ha nem siműl el a német válság. — Bécs­újhelyen vonatösszeütközés történt. — Pá risból a következő új táncok indulnak «hó­dító»,útra: passetto, onduladad, girondella, cidasz, gida, pirodella és hermina. (Igazán mennyi sok «szépet» és «jót» köszönhe­tünk Párisnak! Szerk.) — A Laurentie nevű elsülyesztett hajó ötvenmillió arany­frank rakományát sikerült kiemelni. — A 22. nemzetközi békekongresszus tegnap nyílt meg 20 nemzetnek 500 kiküldöttje jelenlétében. — Az amerikai bevándorlás engedélyezésének számarányát a mun­káshiányhoz szabják. — Anglia nem en­gedi el Franciaország adósságait. — Kla­genfurtban általános sztrájk van. — Né­metországnak a Népszövetségbe való fel­vételét Anglia is óhajtja. — A cseh szoci álisták védik a kommunistákat. — München­ben döntő harc készül a szociálista dik­tatúra ellen. Színház és Művészet. Heti műsor: Pénteken, 28 án (B bérlet) «Hamburgi mennyasszony».Latabár Kálmán felléptével. Szombat, 29-én (A bérlet) «Hamburgi mennyasszony», Latabár Kálmán felléptével. Vasárnap délután 4 órakor «Drótostól, este 8 órakor bőrletszünetben «Limonádé ezredes». Szerdán este a Drótostót ment telt ház előtt, teljesen a vasárnapi szereposz­tásban. A játék állandó derültségben tar­totta a közönséget s a főszereplőknek nagy sikereik voltak. Solymossy sok tapsot ka­pott, valamint Czakó, Papp Manczi és Nagy Pál is. Kár, hogy Solymossy néha olyan tónusba téved, amely ellen az újabb, helyes irányzat harcot indított a művészet nevében. Az ilyen eszközökre igazán nincs szüksége Solymossyuak, aki valóban ki­tűnő színész. Pfarrer Irlet. A világháború szerencsétlen lezajlása óta a külföldi, de különösen «hűséges» szövetségesünkek, Bécsnek sajtója a leg különfélébb rágalmakkal igyekszik ben­nünket a külföld, kiváltképen a semleges államok előtt bemocskolni. Csonka-Magyar országot jeles szomszédaink úgyszólván légmentesen elzárták a külföldtől, mely- | nek rokonszenvét törekszenek a maguk részére megnyerni, hogy ezáltal hazánkat ! ezeréves energiájában véglegesen meg- I fojtsák. A szabad Schweiz igazságszerető né­pe, bár kételkedve fogadja ezeket a na­ponként ismétlődő gyilkos hazugságokat, mégis — mivel ellenérvet, cáfolatot nem kap — lassan lassan beveszi az ölő mér­get s nemzetünket a legsötétebb, legbar- bárabb színben látja és ismeri. Irlet Károly, a berni református szé­kesegyház lelkésze, aki a magyar nemze­tet tanulmányai s a világháborúban tanú­sított önfeláldozó, hűséges vitézsége foly tán a legférfiasabb oldaláról ismerte meg, nem törődött a bécsi s egyéb külföldi la­pok rágalmaival s a már-már ellenünk hajló közvéleménnyel: a kommunizmus letörése után hozzánk jött, hogy helyze­tünket, lelkivilágunkat stb. itt, a helyszínén ismerje meg. Hajtotta őt nemzetünk iránt érzett rokonszenve. Első tanulmánya alapján, fáradtságot nem ismerve, a legönfeláldozóbb propa­gandával törekedett a letiport magyar nemzetnek szent ügyét fölkarolni. Munká­jának legáldásosabb következménye az volt, hogy már harmadik esztendeje több ezer magyar gyermeket visz ki hazájába. Schweizben a szegény magyar gyermekek a legnagyobb szeretettől körülvéve, hóna­pokon ás a leggondosabb, a legkörülte­kintőbb lelki és testi ápolásban részesül­nek. Pfarrer Irletnek saját szavai szerint, a jövendő, integer, szabad Magyarországnak az ifjú magyar nemzedék megerősödésére, erős oszlopokra van szüksége. Most újra megjelent körünkben, egy hónapi szabadságát arra használva föl, hogy az áldásos gyermekakciót továbbra is biztosítsa. Tanulmányokat folytatott az ország minden részében, a magyarság minden rétegében, hogy megismertesse a schweiziekkel, megismertesse az egész vi­lággal, igaztalanul elszenvedett nyomorú­ságunkat, ellenségeink rút rágalmait shogy szellőztesse az antant-missziók «kiszipo­lyozó, nemtelen poloska-csipkedéseit.» Megjelent közöttünk Pfarrer Irlet szerényen, észrevétlenül azért, hogy jót tegyen. A gyermekakciónál magasztosab- bat, nemesebbet nem is tehetett. Most, hogy munkáját itten befejezi s hogy áldásos működését a magyar gyer­mekek és lenyűgözött nemzetünk érdekében fáradhatatlanul folytathassa : visszatért szabad hazájába. Észrevétlenül' jött és észrevétlenül megy, mert sem ünnepeltetni nem akar, sem azt nem akarja, hogy heteken át bú­csúztassák. Ez a kiváló, nemes lelkű ember most néhány napig városunkban tartózkodott és e rövid idő alatt a lehetőség szerint minden nemeset, szépet ős jót megnézett. Egerből a legszebb emlékekkel távo­zott el s kijelentette, hogy ami az öreg, tapasztalt magyar diplomatáknak nem si­került, azt a magyar gyermeksereg elérte kedves intelligenciájával. A magyar gyer­mekek megszerezték számunkra a schweizi nép rokonszenvét és szeretetét. Ennél szebbet ős kedvesebbet nem mondhatott nekünk. Gyermekeink Schweizben nem Pfar­rer Irletnek, hanem »Vater» Irletnek hívják. Most, amidőn körünkbül eltávozik, hajtsuk meg előtte a legmélyebb hálánk zászlóját avval a szívből jövő óhajtással, hogy népünk valódi értékét fölismerve, önfeláldozó, önzetlen, üdvös működését megcsonkított hazánk érdekében tovább is folytathassa. HálánKat ugyanis Vater Irlet irányá­ban soha sem róhatjuk le. (d.J

Next

/
Thumbnails
Contents