Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-27 / 22. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. geí, 1952. Január 27 péntek. IX iví. 22 »s. dijak «ősta: üssailitaas«- í.iitsé» félévi előfizetést acm fogadunk el. SetT*l*d évre 160 S. — Egg 9órs 60 *£. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N AV IMRE. s £y«i, Lzcen&t. HTliiSébfWtíl i Líceumi agomdau Telefos s*átF ti. Erkölcsi mocsár ez a szerencsétlen, megszabdalt Magyar- ország. Akárhová lépünk, akárhová né­zünk : mindenütt fenyeget bennünket az ő halálosan ölelő, gyilkos hínárjával. Rossz gazdák vagyunk. Mamlaszok és tunyák. Nem törődünk a földünkkel, melyet már teljesen átitatott a bűzös, hasznavehetet­len ingovány. Nincs bennünk önérzet. Nincs bennünk erő. Nincs akarásunk. Nem izgat­nak a közelmúlt rettentő tanulságai. Nincs Napunk, amely áldott, jótékony melegével kiszárítaná a csonkaország rothadó feké­lyeit; hogy felszabadulna a vadvizesső, zaombékossá vált drága magyar főid és becsületesen tisztességes életet adna a Gol­gota útját megjárt magyar nemzetnek. Alig néhány hete, azon keseregtünk, hogy Eger város földmívrsnek keresztelt szőlőmunkás népét kirekesztették a ható­sági ellátásból. Felsőbb helyen azzal ér­veltek, hogy nincs elegendő liszt a ter- ruónybali konvenciót is élvező «földmíve­sek» számára. Mi nagyon furcsának tar tottuk ezt az indokolást. Először azért, mert az egri nép úgy­szólván kizáróan napi bérért szőlőmunkát végez. Nincs tehát abban a helyzetben, hogy nagyrészük aratási munkát kapjon. A szomszéd vármegyék községeinek mun kássága ugyanis nem igen tűr maga közt idegent, addig, amíg saját községeinek la­kossága terménybeli járandóság fejében munkát nem vállal. Munkásfölösleg azon­ban mindig van, tehát az egrieknek ilyen irányú törekvése jobbára hiábavaló. Másodszor azért, mert a kormány nyilatkozata szerint vannak liszt tártaié kok, így egy kis jóakarattal juttathatott volna abból az egrieknek is. És ilyen «rosszmájú» tűnődések után vesszük a hírt, hogy az ellátatlanok liszt­jéből mintegy 600 vaggonnal, egy Sor rentő-kávéházbeli díszes társaság révén, úgynevezett «szabadforgalom*ba került. A rendőrség által szerzett adatok, szerint a magyar állam kára eme közgazdasági tevékenység folytán 200 millió! Megdöbbentő dolog ez, mert olyan szegé nyék vagyunk, mint a templom egere. És annyi a bajunk, a gondunk, mint a ros­tán a lyuk! És hányszor voltunk mi már így?! Hányszor hánytorgattunk fel ilyen dolgokat!? És mindig hiába! A karaván halad, mi pedig a homokba dugjuk a fe­jünket! Nem tanulunk,mindent elfelejtünk ! De hát mi lesz velünk, ha ez mindig így lesz ? Hová jutunk, ha napról napra mélyebben lépegetünk az ingoványbán ? Olyan kérdések ezek, amelyekre az em •mberi ész kielégítő feleletet hiába keres ! Itt csak az akasztőfa segít. Ez talán megrettentené a gazokat. I A pénzügyminiszter a Ház megkérdezése nélkül többé nem hitelez a Hangyának. Törvényjavaslat készül a létszámfeletti tisztviselők elhelyezéséről és a tisztviselői létszámról. — Szilagyi szerint a Hangya résztvett egyes politikai pártok támogatásában. — Rubinok szerint Szilágyi vádja kortescelokat szolgai. részt vett politikai pártok támogatásában (Az Egri Népújság tudósítója jelenti), j Budapest, 1022. január 26. A nemzetgyűlés mai ülését Vall őrá- i kor nyitotta meg Bottlik alelnök. Napirend: ez indemnitás részletes tárgyalásának folytatása. A Ház a 18. §.-t Bornolák és Ereky módosításával fogadja el, a 19.-et pádig az előadó módosításával. A 20. szakasznál sokorópátkai Szabó Ist­ván határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a vallás és közoktatásügyi minisz­ter felhatalmazást nyer arra, hogy az ideiglenes tanítókat rendes tanítókká ne­vezze ki. Vass a maga részéről is kéri a javaslat elfogadását. A Ház így határoz s a törvény 21. szakaszáú! sokorópátkai Szabó határozati javaslatát fogadják e!. A 22. szakaszt eredeti szövegében fogadják el. A 23. szakaszhoz Schlachta Margit szól hozzá, aki határozati javaslatot nyújtott be a létszámfeletti tisztviselők elhelyezé­sére vonatkozóan. A pénzügyminiszter kéri a Házat, hogy mivel erre a kérdésre vonatkozóan a kormány már utasíttatott törvényjavaslat készítésére, rae'y már a napokban minisztertanács elé is kerül, to­vábbá nyomtatás alatt van ez a törvény- javaslat is, amely a tisztviselői létszámról intézkedik —• ennélfogva a Ház tekintsen el a módosítástól. A Ház így határoz. A 25. szakaszhoz Kállay pénzügymi­niszter szól hozzá. Bejelenti, hogy felha­talmazást kér a vámőrség szervezetének és a tisztviselői létszámnak megállapítá­sára. Az antant kívánja, hogy törvényho zásilag intézkedjünk ebben a kérdésben. A 27. szakasznál Baumann Emil, majd Rassay Károly szólal föl. Felhívja a Ház figyelmét arra, hogy a lapokban közlemé­nyek jelentek meg arról, hogy az állam részesedést vállalt az altruista célú ma­gánintézeteknél. Ettől ő sem zárkózik el, de mégis szeretné tudni, mily határig tör­ténnek ezek a támogatások. Kéri a pénz­ügyminisztert, válaszoljon, igaz-e, hogy a Hangyának újabb hitelt akarnak adni? Ha igaz, akkor ezt csak a nemzetgyűlés hozzájárúlásával tegye meg. Kállay pénzügyminiszter: A Hangyával tárgyalunk jelenleg a betétek megszünte­téséről. Ezek helyébe hitelt kell a Han gyának nyújtani. Hogy mi módon, azt még nem tudja, de a Ház nélkül nem fog intézkedni. Szilágyi Lajos csatlakozik Rassay fel­szólalásához. Hire járt, hogy a Hangya Nevezetesen a régi földműves és kisgazda­pártot támogatta. Ezért a támogatását a Hangyának rossz szemmel nézi, mert ve­szélyezteti a választások tisztaságát. Rubinok István visszautasítja Szilágyi vádjait. Felszólalása kortescelokat Bzolgál. Á kisgazdapártnak nincs szüksége pénz beli támogatásra. A 29. szakasznál Mikovinyi szólal fel és kéri a birák és ügyészek státuusának rendezését. Főleg a 3. fizetési csoport bő víttessék ki. A 29. szakasznál Bernolák javasolja, hogy a községek és törvényhatóságok rendeletileg kötelezhetők legyenek bizo­nyos illetékek beállítására a jótékony in­tézmények segélyezése céljából. Végül Mayer János új szakasz beik­tatását kéri, amely az országos földbirtok rendező bírói állásokról intézkednék. El­fogadják. A Kúria döntése Kerekes Mi­hály ügyében. Budapest. A budapesti büntető tör­vényszéken ina hirdették ki Kerekes Mi­hály képviselő előtt a Kúria ítéletét, amely szerint a legfelsőbb bíróság jóváhagyta a kir. Táblának azt az ítéletét, amely Kere­kes Mihályt 3 hónapi fogházbüntetésre Ítélte. Az elitólt képviselő büntetésének le­töltésére haladókot kapott, mert a nemzet­gyűlés utasította az igazságügyminisztert arra, hogy Kerekes számára amnesztiát eszközöljön ki. Magyar kommunisták gyűlése Bécsben. Bécsbői jelentik, hogy Engi Lajos, a Návayak kegyetlen gyilkosának kivégze sével kapcsolatban, gyűlést rendeztek a bécsi «emigránsok». A bécsi szociálista sajtó azzal harangozott be ennek a gyű­lésnek, hogy Engit mártírként állította a közvélemény elé. A gyűlésen heves tárna dások hangzottak el ama orosz kommu­nisták ellen, akik a fogoly kicserélési ak­cióról szóló megállapodást a magyar kor­mánnyal megkötötték. Mert míg néhány hónapi fogházra Ítélt kommunisták is van nak a kicserélési listán, addig sok, őlet- fogytiglani fegyházra Ítélt munkás hiány­zik a listáról. Erélyosen követelték azok felelősségre vonását, akik az aláírásnál ilyen könnyelműen jártak el.

Next

/
Thumbnails
Contents