Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-26 / 21. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Ismét kevesebb lett barátaink ssáma. Lord Bryce meghalt. — Andrássy válaszol Bethlennek. — A ^ nemzetgyűlés ülése. Budapest, 1922. január 25. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti). Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József 10 ó. 40 perckor nyitja meg. .Napirend előtt Szádetzky Lajos szólalt föl. Megemlíti, hogy tegnap érkezett a szomo­rú gyászhír Londonból: a magyarság e- gyik nagy barátja, lord Bryce, meghalt. Bryce lord egyike volt azoknak, akik a íordok házában a magyarság sorsára fel­hívták az érdeklődést. A trianoni béke igazságtalanságát hirdette. Azt mondotta, hogy ha Anglia tudta volna, mi készül Párisban, felrázta volna a közvéleményt Magyarország iránt. Javasolja, hogy a nem­zetgyűlés adjon kifejezést gyászának s az angol Felsőháznak fejezze ki részvétét. Bánffy Miklós gróf, külügyminiszter kifejezést adott annak a veszteségnek, amely Magyarországot a lord elhalálozá­sával érte. Szádetzky indítványához hoz­zájárult. Bottlik alolnök a Ház nevében fejezi ki részvétét. Andrássy gróf ezután, mivel zárősző nem volt, reflektál Bethlen beszédére. Vé­leménye szerint egy legitimista miniszter- elnök, aki felségsértőst követ el, nem ren­delkezik azzal az erkölcsi joggal, hogy a kormány élén maradjon. A politikára vonatkozóan megjegy­zi: végzetes lehet az országra az, hogy az intelligens elem kikapcsolásával csak a kisgazdapártra akarják építeni az orszá­got. Az indemnitás első szakaszát elfo­gadja. Pallavicini az első szakaszhoz mődo sítűst terjeszt elő. Az idenmitásr nem hat, hanem csak három hónapra fogadja el. Bassay azt indítványozza, hogy nemzetgyűlés a feloszlatástól számított 3 hónapon belül összeülhessen. Méhely Kálmán javasolja, hogy a tisztviselői ellátás ügyében a pénzbeli rendszerre térjenek át. A pénzügyminiszter egyetért Méhely- lyel, amennyiben a tisztviselői élelmezést nem lehet állandósítani, de a javaslat a mai viszonyok között még nem időszerű. Kis hírek a nagy világból. Orosházán feketehimlő lépett föl. — Eszéken a Danica bútorgyár kigyulladt. — 140 tagja lesz az egységes pártnak. — Budapesten ismét esett a sertés ára, a mennyiben a szalámihus 58 koronára esett vissza. — Francia-belga antant készül. — 30 évre kötik meg az angol francia diplo máciai szerződést. — A pesti szállodások ismét emelni akarják a szobák árát. — Amerika és Japán megegyeztek a vitás kérdésekben. — A csehországi bérmozga­lom egész Európát fenyegeti. — A fővá­ros 6 új gyógyszertár felállítását javasolja. — A cseh elnök májusban megy Párisba. — A cseh kormány mesterségesen emeli a kurzust Zürichben. — 500 embert hall­gattak ki eddig a lisztpanama ügyében. — Akció indult meg a magyar származású bécsi műkincsek megszerzésére. — Lloyd George szerint világcsőd réme fenyeget. — Bratianu külpolitikája Németországhoz való közeledést fogja jelenteni. — Lón donra ismét óriási köd ereszkedett. — Anderson Elza svéd pilótanő 400 méter magasból lezuhant és szörnyet halt. — A román kommunisták ellen most kezdődött meg a főtárgyalás Bukarestben. — Gróf Sforza olasz külügyminiszter párisi nagy­követ lett. — Svájcban három angol tiszi tét elborított a lavina. * 7 A-közigazgetási tanfolyam féléve f. hő 26 án zárul. A második félév február hó 7 ón kezdődik. Külföldi hírek. Aranykényszerkölcsönt vetnek ki Németország­ban a nagytőkésekre. — Gasparri bíoornok lesz a pápa? — Eddig 300,000 ember zarándokolt XV. Benedek ravataláhiz. — Cevignolában a kom­munisták megtámadtak egy baptista temetési menetet. Egei’, 1922. jan. 21. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti). Berlin. A berlini lapok a centrum- pártiak és a 6zociáíisták tárgyalásai kap­csán részletesen fejtegetik az egyes társa­dalmi osztályok felfogását. A polgári pár­tok általában hajlandók olyan irányban engedményeket tenni, hogy a nagy vagyo­nok és nagybirtokok tulajdonosaira arany­kényszerkölcsönt vessenek ki. A szocialis­ták is hajlandók az aranykényszerkölcsönt elfogadni, de kikötötték, hogy azt a marxi eszmék előfutárjaiként tekintik. A magán- tulajdon köztulajdonba való vételének el­ső lépése a kényszerkölcsön, amely után az állam nem fizet kamatot csak akkor, ha pénzügyi helyzete lényegesen megjavul. Róma. Beavatott helyről úgy értesü­lünk, hogy a Conclave számolt azokkal az új áramlatokkal, amelyeknek hatása az egyháznál is mutatkozik. Álta'ában a bí­borosok XV. Benedek politikájának hivai s ezt a politikát Gasparri bibornokban látják megtestesülve s igy Gasparrit vá­lasztják meg Ratti-val és Merri Dell Vál­lal szemben. Róma. A Szentatya ravatalához óriá­si tömegekben zarándokol a nép. Eddig mintegy 300,000 ember járult Szent Péter templomába, hogy a halottat megtekint­hesse. Róma. A velencei prefektus meglá­togatta a pápa Velencében élő nővérét, Persico grőfnét és a kormány nevében részvétét fejezte ki. Róma. Cerignolában a kummunisták egy baptista temetési menetet megtámad­tak. A baptisták — állítólag — revolver rel védekeztek. Az összeütközésnek egy halottja és négy sebesültje volt. San Sebastian, jan. 24. (Havas.) Zita királyné ide érkezeit, honnan Portugáliá­ba utazik. Páris. (Havas.) Lord Ourson és Dalia Torretta február elején tárgyal Poincarre- val a keleti kérdésről.. megtisztúlfr érzelemmel lehet fölemelkedni. Guido Rent madonnája agyonfinomult ideál; már nem is tudja, hogyan éreztesse földöntúli mivoltát. Az ünneplő angyalok Eerego pedánsan pózol a nagy jelenethez; egyik másik azonban nem tudja elfojtani kíváncsiságát és hátranéz, hogy vájjon mit szól ehhez a misera plebs. És mit csinál­hatott Michelangelo indulatoktól viharző lelke e szelíd témából ? Az atlétaasszony hatalmas lendülettel nyúl hátra gyerme kéért, az erőtől duzzadó bambino pedig komoly öntudattal adja át magát az anyai szeretetnek. — (Egy ilyen kis függőkép nem is bírta meg Michelangelo gigászi e- rejét; neki hatalmas falsíkokra, menyie­tekre volt szüksége, hogy túlfűtött fantá­ziája kitombolhassa magát.) Mert minden festői mondanivalónak megvan a maga mérete. A kép méretével együtt él és hal. Davids de Heem hollandi mester lehelletfinoman kidolgozott csend­élete megnagyítva otrombává, semmitmon­dóvá lesz : Elveszti lelkét. Viszont Michel angelo sixtusi menyezete lekicsinyítve zűr­zavaros gilisztahalmaz; a piciny emberek heroikus mozdulatai nevetségesek, mintha Gulliver utazásának illusztrációját látná az ember. Pedig eredeti mérésében maga a megsemmisítő monumentalitás, a földön­túli erők viharzása. Igaz, hogy’ itt a téma is fontos. A sixtusi kápolna menyezetére, Krisztus földi helytartójának baldachinja fölé nem lett volna szerencsés dolog csend­életeket festeni; viszont, ha valaki ebéd­lője, vagy szalonja falára Jónás próféta ötszörös életnagyságú alakját függesztené fel: — ismerősei furcsákat gondolnának róla. Amit festünk, a téma, nem olyan lé­nyegtelen, mint azt némeiy festői irány hivei gondolják. Annyi bizonyos, hogy nem minden téma festői, amit megfestenek. Mert az összes művészetek összefüggés­ben, rokonságban vannak egymással. A műzsák mindnyájan édes testvérek, és ha valaki szerelmes az egyikbe, már csax a- zért is meg keli a többieket ismernie, hogy tévedésből egy másiknak ne udvaroljon, mert az nem fogja megérteni és könnyen kosarat ad. —- Hogy ad abszurdum hason­latokat mondjak: nem volna okos dolog bárányfelhőket márványba faragni, a ke­rék forgást lefesteni és a napsütést elzon­gorázni. Különösen probleínatikus a festészet uek az irodalommal és költészettel való érintkezése. Úgyszólván ekkörül dúl az esztétikai harc századok óta. A festészet­nek a költészet és a szobrászat a közvet­len szomszédjai ős innen van, hogy a ha­tárkérdések olyan izgatőak. Ha vegignéz- . zük a műtörténelmet, megfigyelhetjük a művész litkos küzdelmeit a megrendelő vei. A mecénás, akár az állam, az egyház, vagy az arisztokrácia, akár a mai polgári társadalom, rendesen irodalmi témák meg­festését kívánja a piktoroktól; nem min­den században akad egy II. Gyula, aki azt mondja Michelangelónak: «Fess, amit akarsz !» • Főleg a történelmi festészet játszik itt hamis szerepet, sánta illusztrációja lé­vén valamely eseménynek vagy vezér­cikk. vagy színdarab; ecsettel előadva. Egy csataképről a világ legjobb hisztorikusa se tudja megállapítani, hogy miféle csatát ábrázol; legfeljebb az archaeologiai szerel­vény ad némi útbaigazítást, hogy az ó- korban, vagy a jelenkorban történik. Kü­lönösen Jackes-Louis David fellépése óta jutott abszolút uralomra az «8szme», hős zá még a legkonvencionálisabb formában. A Szabin nők elrablása c. képe, nem te­kintve azt, hogy valószínűen nem olyan il­ledelmesen történt az eset: hideg, lélekte­len pózhalmozás, amely még a színpadom sem elégítene ki. David irányát a németek igazi ala possággal fejlesztették tovább. Cornelius, Owerbeck, Kaulbach képein a szín, a for­ma s egyáltalán az egész festés másod- rangú dolog, a fő a filozófiai, vagy teoló­giai eszme, amit a legagyafúrtabb allegó­riákban ad elő. Persze az akció és reakció örök tör­vénye szerint a piktúrában is bekövetke­zett a pálfordúlás. A nagy eszmekultusz után alig pár évtizedre a festői realitást, a formát és színt visszahelyezték jogaiba, úgyannyira, hogy egyszer csak mindenki színt, vonalat, levegőt, napfényt vadászott, nem törődve azzal, hogy témája egy sze­métdomb, vagy ócska rongyok. Hiába! Fontos probléma a téma és a nehézség éppen abban van, hogy festői legyen. Ez ellen vétenek még a legna­gyobbak is. A félreértés az irodalmi és festői kép­zelet óriási különbségén alapszik. Irodai- ' mi képzelet alatt értem a tárgyi fogai-

Next

/
Thumbnails
Contents