Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-25 / 20. szám
EG-RÍ NÉPÚJSÁG +S& .'í*?3MaÉBMIIK« I—Hí W IlilfTII tak fel a háttérben. S a gáláns nemzetgyűlésnek a magyar ipar és kereskedelem •csak akkor jutott eszébe, amikor egypár udvarias képviselő csupa előzékenységből megemlítette a magyar ipar válságos helyzetét Az ipartörvényt ímmel ámmal tárgyalták le és azután sutba dobták, pedig ugyan csak döngették az Országháza kapuit a revízió jelszavával a kisiparosok. Végre dr. Nagy Jánosnak sikerült napirendre tűzetnie az ipartörvény revíziójának tárgyalását. A kereskedelmi miniszter meghatalmazásával jelentkezett a Ház elnökénél, aki azonnal érintkezésbe lépett a miniszterelnökkel és Bethlen hozzájárult, hogy az ipartörvóny napirendre tűzessek. így az ipartörvőny ügye már a pénteki napirendre lesz tűzve, de valószínűen csak a jövő héten kerül rá a sor, mert az indomnitáshoz még vagy nyolc szónok iratkozott fel. Ha ezek elállanának a szótól, azonnal meg lehetne kezdeni a javaslat vitáját Hát lehet e elképzelni ma olyan képviselőt, aki a szótól »eláll?« A kisiparosok pedig szép nyugodtan bevárják a jövő hetet. Hisz eddig sem csináltak mást, mint várakoztak. Ők n8m olyan türelmetlenek, mint a kisgazdák. „Itt sohasem lesz béke, míg ki nem zárjuk az örökös trón igénylőket.“ A nemzetgyűlés ülése. Budapest, 1922. január 29. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti). A nemzetgyűlés mai ülését Va11 kor nyitotta meg Bottiik József alelnök. A Ház határozatképtelen, így az elnök az ülést 8 percre felfüggeszti. Az ülés megnyitása után Rassay Károly ól a zárósző jogával és megindokolja az indemnitás tárgyalása alkalmával benyújtott négy határozati javaslatot. Fog laikozik Bethlen beszédével, aki azt mondotta, hogy az indemnitás vitája temérdek kárt tett az országnak, mert megiii gáttá a külföld bizalmát. Nem akar a pécsi beszéddel és Bethlen eddigi magatartásával foglalkozni, de kénytelen szővá- tenni azt, hogy a külföld csak azt követelte tőlünk, miszerint Habsburg többé magyar uralkodó ne lehessen. Erre a kormány pozitívumot adott, amikor kijelentette, hogy a nagyhatalmak megkérdezése nélkül nem lehet senkit a trónra ültetni. Ezzel a kormány lemondott a kezdőmé nyozós jogáról. Kéri a Házat, utasítsa a kormányt, hogy terjesszen be törvényjavaslatot a Habsburgoknak a trónvárotná- nvosi jogból leendő kizárá si és az őket illető közjogi jogosítványok: t > az udvarnagyi bíróság megszüntetése tárgyában. , Máskép itt sohasem lesz béke, mig ki nem I zárjuk az örökös trőnigénylőket. A nemzetgyűlés feloszlása után négy hónapig nem less a nemzetnek képviselete. Függő kérdések nem maradhatnak. Mi lesz a választójoggal, ha ezt nem lehet a feloszlatásig letárgyalni? Felhívja Bethlen figyelmét, kövesse Tisza politikáját, aki a vegveszedelamben az általános választójoggal akarta az országot megmenteni. Rakovszky szólal fel ezután személyes kérdésben, majd Lingauer Albin. Panaszolja, hogy még most is vau levélcen zurs, sőt olyanokat is alkalmaznak itt, akik még a lopástól sem riadnak vissza. Nem lesz béke addig, míg Bethlen a helyét el nem hagyja. Támadja a kormányt a mellékkormányok miatt és szemére veti, hogy a Move és Érne kezében csak játék szer a kormány. Hiába tagadja Bethlen, de vannak mellékkormányok. Lingauer beszéde során megemlítette, hogy az antant nem küldött ultimátumot a kormánynak a trianoni békeszerződés ratifikálása előtt. Az barátságos hangú jegyzék volt. Bethlen tehát kifürkészhetetlen politikai okokból ráijesztett az egrisz í országra. Hát nem strucc-politika oz ? Ä külföld eseményei. Aláírták a román-jugoszláv katonai egyezményt. — Jobban van a svéd király. — A Journal de Geneve a karlistakrol. — Befejezték a szerb király eilen irányúit bombamerénylet ügyében a vizsgalatot. F. hó 25-én kezdik meg a nagy por tárgyalását (Az Egri Népújság tudósítója jelenti). Bécs. Belgrádből jelentik, hogy a ro- mán-jugoszláv katonai egyezményt Belgrádiján aláírták. Stockholm. A svéd király állapotában lényeges javulás állott be, úgy hogy ma néhány^őrára az ágyat is elhagyhatta. Genf. A Journal de Génévé a magyar karlistákről szólva megjegyzi, hogy milyen komplikált politikát folytatnak azok, akik a Németország felé való hűséget emlegetik. Másrészről pedig fratikofileknek mutatják magukat. Annyi bizonyos, hogy egy uj Habsburg-monarchia akadályozná meg leginkább azt, hogy Ausztria Németországhoz ne csatlakozzék. Essék. Belgrádből jelentik, hogy a Sándor szerb király ellen elkövetett bombamerénylet ügyében befejezték a vizsgálatot. A letartóztatott 60 kommunista ellen 20 gépírásos oldalnyi vádiratot adtak be, melyei már át is tanulmányoztak és a tárgyalást január 25 én megkezdik, A bíróság két vádat emelt; ez egyik a király ellen elkövetett bombamerénylet, a másik áilamellene3 izgatás miatt vonja felelősségre a vádlottakat. A vizsgálat során beigazolódott, hogy a kommunisták össze- ; keltetésben állottak Beccsel, Budapesttel : és a moszkvai szovjettel. Ez utóbbi sok ■ pénzzel látta el ökot. Kiderült az is, hogy i a vádlottak egy része szoros íösszekötte- í tésben állt Radios Johanna!, aki a horvát l | köztársasági parasztpárt vezére. A gyászoló Róma. Róma és egész Olaszország gyászban ; van. A középületeken mindenütt gyászio í bogó, ami í«t mutatja, hogy a hivatalos i Olaszország is részt kér a Vatikán és az i egész katolikus világ gyászából. Vanutelli bíbornokot, amikor bejelentette az olasz kormánynál a pápa halálát, katonai tisztelgéssel fogadták. A kormány elrendelte, hogy szerdán az ország összes iskoláiban szüneteljenek a tanítások. A Vatikánba százával érkeznek az külföld minden részéből a rószvéttáviratok. Hír szerint a Konklave február hő 20 án ül össze, hogy megválassza XV. Beusdek utódát. Fenyeget a pestis réme. A pestis legveszedelmesebb terjesztője a patkány. — Patkányirtás egész Európában. — Ml lesz Egerben a patkányirtással? Eger, 1922. jau. 24. Tudományosan bebizonyított dolog, hogy a patkányok a pestis bacillusainak leghatalmasabb terjesztői. Nap nap után olvashatjuk az újságokból, hogy éppé» ezért Európaszerte elrendelték a patkányok kötelező irtását. Ugyanis Európa nagyobb kikötővárosaiba már behurcolták a pestist, igy igen félő, hogy a közelgő tavasz, vagy nyár végigszórja pestisbacil- lussal egész Európát. Ezt pedig okvetlenül meg kell akadályoznunk. Budapest már elrendelte az ővóintózkedéseket s ebben követik a fővárost nagyobb városaink is. Az Egri Népújság néhány héttel ezelőtt szóvá tette azt, hogy Egerben is nagymértékben elszaporodtak a patkányok. Különösen a patakmelléki házak, továbbá a Vásártér lakói szenvednek sokat ezektől az utálatos férgektől. Budapest és Mis- kolcz példájára mi is kértük a város elöljáróságát, hogy tegye lehetővé a patkány irtást. Hozasson mérgeket, vagy gondoskodjék megfelelő patkányirtő szerekről. Ugyanis ilyeneket beszerezni nem igen lehet, amit kapni lehet, az pedig megbízhatatlansága mellett méregdrága is. Ismételten felhívjuk tehát a közfigyelmet a pestisbficiilus hordozó patkányokra. Irtani kell, de minél előbb, a tavassni már későn lesz ! Jelenleg Konstantinápoly Galata nevű külvárosa van megfertőzve pestissel, innen átterjedt már a kikötőre, Sztambul- ra is. Hajón elhurcolták Görögország Sz*- lonikijébe, sőt Olaszországba is, hol Szicíliában, sőt már feljebb is pusztít az e- lasz falvakban és városokban. Tehát nincs idő a késlekedésre! Zúgnak-búgn&á: a tomplomváros harangjai. Visszhangozna az erdős Bükk, h kopasz Eged lankás oldala, belevágódik olykor olykor a jő öreg Mátrába is, amelynek rengeteg erdői zúgják tovább a szomorú hírt: Meghalt a pápa. A baktai eraszkedőn ormótlan paid« szekérrel két apró ökröcske ballókái le felé. A szekéren üres hordó, néhány üres láda. A gazda pipát szí s a foga mellől gyakran odaszól a két jámbor igavonónak: «Cselő, hajsz’». Amikor elhalad mellettem, megbillenti becsülettel a kalapot és megszólít: — Ugyan kérem, mire harangoznak? — Meghalt a pápa? — A papa? Csak nem tán?... — Szinte jól esik neki, ha kőtségbevonhatj* a szavaimat. Aztán halad tovább s én néhány pillanat múlva visszanézek. Metsző, csontig ható északi szél süvölt, de ennek ellenőre a nemezsapka lekerült a palóc fejéről éa hajadonfővel szekerezett még akkor ia, amikor elfordult a katonakórház sarkán. Földrengés Kecskeméten. Keeskemét. Szombat este 7*11 órakor nyugatkeleti irányú 3 másodpercig tárté gyenge földrengés volt érezhető. A földrengés, mely az utóbbi időben gyakrabban volt érezhető a Tisza Duna közén — az Alföld mély talaji csuszamlásaival ram összefüggésben.
