Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-24 / 19. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Ffjer, 1322. január 241. kedd. X -IX *vi. »9. as. &n Xm: iüé&xái&nl di|*t post«? «ulUtinu .jilfSüS* ** félévi eíófisetésí nesss íogsdnnte el. Mt&93«<d évr* 150 8. — J?pp hóra 60 K. •• POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN ÄY IMRE. I SzerkesztAaéy« %«*, Liceiiis. üaddkivittai i Líceumi agom«*^ Teí*foo «»süß 11. I XV. Benedek, j 1854—1923. ________I G yász; mindig csak gyász és sohasem öröm az osztályrészünk. . . XV. Benedek nincs többé! Fegyverben volt a világ népe, amikor jött, Égett egész Európa s a perzselő lángok átcsaptak messze keletre is. Mindenütt siralom, mindenütt pusztulás; ágyúk dörgése és rémes rombolása, süvítő golyók milliárdjai között aratott a Halál. A gyűlölet lett úrrá a szürke Föld népén. Fogcsikorgatva, mint a vérszopó ordasok, törtek egymásra népek, nemzetek. És ebben az áldatlan, rettentő pokolban — a loggián, a leterített pápai címeres lobogó előtt, a camerlango mégis nagy ö- römet hirdetett az örömtelen világnak. Habemus Pápám! Della Chiesa biborno- kot, Bologna hírneves érsekét pápává választotta a szent konklá vő s aki XV. Benedek néven akarja kormányozni az Egyház hajóját. Megválasztása a Mindenható irányítása, isteni erők inspirációja volt. Fejedelmi főre került a hármas korona, amely súlyos, végtelenül nehéz, amikor egy zsongó méhkas az egész világ. Előkelő származása, amellyel előkelő tehetség éő lelki tulajdonságok párosultak, — megnyugtatta a keresztény világot. Della Chiesa Giacomo, a büszke ge- nuai őrgrőfok sarja, 1854. november 21-én született Genuában. Atyja József őrgróf, anyja Migliorati Janka volt. Elemi és középiskolai tauulmánysinak befejezése után a genuai püspöki szemináriumban a böl csészén előadásokat hallgatta. 1875 ben a polgári jog doktorává avatták. Apja ügyvédnek szánta, de ő egész másként képzelte el élete célját. Pappá lett. 1878-ban föl is szentelték s a Szent Péter-iemplom- ban mondta első szent miséjét. Ezután még felsőbb tanulmányokat végez, amelyeknek befejeztóvePJacobini bíboros-államtitkár mellé osztották be gyakornokul, majd 1882-ben Rampolla bíboros, madridi nun- cius mellé került titkári minőségben, mely alkalomból XIII. Leó titkos kamarásává nevezte ki. Pályáját ebben a minőségében alapozza meg és haladása tüneményes ezután. 1900-ban püspök, 1907-ben bolognai érsek, 1914-ben bibornok lesz. ő volt a konklávé legfiatalabb tagja, — mégis ráesett a bíborosok választása. Különben mindenki a Gondviselés választottjának tartja és hiszi, hogy ... «a diplomata művészetével, az egyházjogász nagy tudásával fogja kormányozni az j ! Egyház hajóját a világtörténet háborgó vizein, ahol az ecclesia militans Örök lelki missiójával a biblikus idők csodájához hasonlóan a montőjobbot nyújtja az elmerülő emberiségnek.» A katolikus milliók e- zekben a vészterhes időkben, akkor, amikor meghasonlott egymással az egész emberiség,— reménykedve tekintenek a diplomata pápára, mert politikai, kulturális, szociális gondviselést várnak tőle. X. Pius, az eucharisztikus pápa, az ősi hit mélyítésének, erősítésének hatalmas oszlopa, megalapozta a lelki kultúra fejlesztését, amelynek nagyszerű eredményeit az űj pápától várta a katolikus világ. Ő adta ezekhez az egyházpolitikai védelmet, amely nélkül az egyházi restauráció aligha járt volna jelentős sikerrel. Új hagyományokat támasztott fel a Vatikán foglya. Demenico Ferretát nevezte ki államtitkárának, a többszörös pápa- jelöltet. Az ő általános tiszteletnek és becsülésnek örvendő személye szemmelátha- tőan emelte az űj óra tekintélyét. Vele és más egyházi jelesekkel jelölte ki az új pápa uralkodásának irányát: erősíteni, tovább mélyíteni a hitet, amely egyedüli forrása a sokat szenvedett emberiségnek. Lelke vérzett az emberiség szerencsétlenségének láttára. A rengeteg nyomo rűság, rokkantak ozrei, teli kórházak, síró özvegyek, elhagyott árvák, a kultúra egyre pusztuló alkotásai nagy gondolatot ébresztettek lelkében, amely gondolat vissz hangot keltett az egész világon. A krisztusi szeretet nevében kérte a hadakozó feleket, hogy nyújtsanak békejobbot egymásnak. Mélyen meghatva fogadták a bűnös Európa nemzetei a pápai szózatot. Lelkében titkon mindegyik óhajtotta a békét, de az egymás iránti gyűlölet annyira fel volt már csigázva, hogy azt megszüntetni a Szent Atya sem volt immár képes. Hogy is tudta volna, amikor a világ- politika legveszedelmesebb méregkeverői az Egyháznak is a legnagyobb ellenségei voltak, — akik a minden néven nevezendő különféle érdekeltséget nem tekintve, — csak nem alázhatták meg magukat legnagyobb ellenségük, az Egyház és annak látható feje előtt! A tisztét mély átérzóssel viselő pápa azonban nem nyugodott. Minden módot és minden alkalmat megragadott arra nézve, hogy közelebb hozza egymáshoz Káin u- tődait. S midőn látta a megrögzött makacs Ságot; amikor látta a rettentő pusztítás és nyomorúság nyomán évezredes nemzetek, népek összeomlását s midőn látta a romokon az emberiség kannibáljait: fájó lélekkel nyújtotta ki kezét az elmerülő népek felé. Mi is eleget éreztük jóságos kezének meleg szorítását. Nunciatűrát szervezett Budapesten, amelyből csakhamar a nyomorultak, betegek, szenvedők irgalomháza lett. Sok ezer magyar anya, gyermek, árva, rokkant áldja XV. Benedek atyai gondoskodását. A keresztény világ gyászol s vele a kicsiny, Csonkamagyarország. Fájdalmunk nagyobb, részvétünk mélyebb mint más nem zetekó. Mert úgy érezzük, hogy a legjobb barátunkat, támogatónkat, segítőnket vesztettük el benne. Mindig benne láttuk az igazság fényét, minden reménységünk felé fordult legválságosabb napjainkban — ás sohasem rajta múlott, hogy nem segíthetett! Te fehérlelkű aggastyán, királyok királyának helytartója, könyörögj érettünk és ne vondd meg segítségedet tőlünk oda- fentről sem! * XV. Benedek haláláról már a vasárnap reggel megjelenő fővárosi lapok hirt adtak. A híradás azonban korai volt, mert pápa őszentsége vasárnap reggel 6 órakoö halt meg. Végső akarata az volt, hogy testét ne balzsamozzák be. A halott teljes pápai oruátusban van kiterítve, a pápai trónte- remben, honnét szerdán a Szent Póter- templomba viszik s ott ravataloszák föl két napra. Gasparri bibornok államtitkár, mint camerlengo hivatalosan értesítette XV. Benedek haláláról a külföldi államok kormányait ős a diplomáciai testületeket. Szmrecsdnyi Lajos dr. érsek vasárnap es te vette a hivatalos telegramm értesítést s már hétfői kelettel hosszabb latinyelvü körlevelet bocsajtott ki. Három napon át úgy a főszékesegyházban, mint a város többi templomában és az egyházmegye összes templomaiban meghúzzák a harangokat. A gyászistentisztelet szerdán (25 én) délelőtt 9 órakor lesz a főszékesegyházban Eger gyásza a pápáért. XV Benedek, az egyházfejedelem halála alkalmával, Eger is gyászba öltözött. A rezidencián s a ka- nonoki épületeken megjelent a gyász-lo bőgő. A mai naptól, f. hő 23 ától, kezdve 3 napon át délelőtt és délután félóráig tartó harangzúgással hirdetik az egri harangok a gyászt. F. hő 25 én, szerdán, a halál harmadik napján, ünnepélyes gyász szertartás lesz, amelyen a hatóságok, iskolák is megjelennek.
