Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-20 / 16. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, «.922. január 2C. péntek. X21X. évi. 16 **. t&fits és félévi előfizetést nem fogadónk el. áStegged évre 150 M„ — Egg hórs 60 K.. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. ^«rfeewtHseg i Eget, Liestal Eladéhitratai« Licensed ngotnd«« 'Telefon Mám 11. Diákhősök emléke. Eger, 1922. jan. 19. A márvány Szvorényi, a nagy magyar ciszterci szerzetes, kilép helyéből s tovább megy ott az ősi egri gimnázium előcsar­nokában, hogy helyet adjon a kegyelet egy másik márványának. Hatvan név lesz erre a márványra vásve, hatvan fiatal lélek neve, akik még nem is olyan régen itt szaladgáltak gond­talan pajzánsággal őraközökben a <pri- mwsz« udvaron. Hatvan fiatal lélek neve, akik itt, a tiszteletreméltó falak között tanulták a magyar históriát és tettek belőle nagy­szerű vizsgálatot fehér hómezőkön, virá­nyos réteken, kopár dolomitokon, feneket­len mocsarakban, ringó rengő búzatáblák között, helységek utcáin, bozótos erdők mélyén, hová Mars rendelte őket véres csaták során. Hatvan fiatal lélek neve, akiknek porladó, törékeny testük jeltelen sírokban, messze idegenben, Ga'icia földjén, a Do­berdő sziklái között, Volhynia mocsaras talajában, a San, a Dnyesztsr, az Isonzó partjain pihen. Az olimpiai gimnázium udvarán lévő hatalmas ínárványtáblára a régi görögök rávésték mindazon ifjak nevét, akik nagy nemzeti játékaikon testi és szellemi ügyes­ségüket megmutatták. Ez volt. a legna­gyobb elismerés, amit a haza nyújthatott kiváló jeleseinek. Évszázadok, évezredek számára szállták ezt az emléket, amellyel míg egyfelől érdemet jutalmaztak, más­részt követendő példát állítottak az utó­kor számára. Ez a hatvan ifjú magyar lélek pre- naatűruszra vizsgázott a magyar históriá­ból, a hazaszeretetből. Méltók tehát arra, hogy márványba véssék a «bizonyítvá­nyukat«, hiszen ifjú életükkel pecsételték meg azt, anflt csendes, nyugalmas órákon tanúltak az Alma Mater falai között Nagy Béniktől, Madarász Flőrisoktől, Maczki Talároktól. . . És minden idők követendő példái gyanánt, ott fognak ragyogni ezek a ne­vek : a jövő reményei, az egri ifjúság előtt. Szükség is van erre. A fojtogató le­vegő nagy eseményeket rejt magában; olyan az, mint valami befojtott tűzhányó: forr, zúg, mint valami pokolba zárt vihar. Mi lesz akkor, ha majd rés támad az égtáj valamelyike felé és ismét megindul hazánk ifjúsága a hadak útján? A hatvan ifjú szelleme sodorja őket Nagymagyarország, határaira és a már­vány Szvorényi hideg, élettelen ajka ékes áldást suttog a falakat elhagyó délceg fiúkra, szerzetes testvéreire. Az új rokkant törvény. Nemcsak rokkantsági díjat, hanem egyéb illetéket is kapnak a háború áldozatai. — Ingyen kikép­zésben részesülnek a rokkantak. — Nagyobb lesz a hadiözvegyek járadéka és a hadiárvák ne­velési pótléka. ’ Eger, 1922. jan. 19. Amint már megírtuk az Egri Népúj­ság «Kis hírek a nagy világból« c. rova­tában, Bernolák Nándor népjóléti minisz­ter már elkészítette a rokkant törvényja­vaslatot. A rokkant törvény lényegéről, céljai­ról és annak korszerű voltáról az alábbi részleteket tudta meg az Egri Népújság munkatársa: Minden rokkant magyar állampol­gár jogosűlt a rokkantsági díjra, de csak akkor, ha 20°/o-nál nagyobb rok­kantságot állapít meg a felülvizsgáló bizottság. Az új törvény nem a katonai rang szerint állapítja meg a díjakat, hanem azt a szempontot veszi irányadóul, mit veszí­tett a rokkant azzal, hogy” rokkanttá vált és milyen pozíciót vívott volna ki magá­nak előképzettsége révén, ha meg nem rokkan. Ezért az összes rokkantakat a kere­setképesség és hivatásképesség alapján három kategóriába sorolják. Az új törvény többféle illetéket ismer. Vezérelv az, hogy az a rokkant kapjon nagyobb díjat és több illeté­ket, akinek nagyobb mértékben csök­kent a keresetképessége. A rokkantsági díj mellett a hivalás- képességi pótlék, a magukkal tehetetlenek ápolási dija s a rokkantsági ellátás a főbb illetmények. Nagyon emberségesen bánik a tör­vény a rokkantak családtagjaival. A keresetképtelen rokkantaknál nem­csak a feleséget és a gyermekeket veszik; figyelembe, hanem a rokkantak kereset­képtelen szüleit, nagyszüleit, testvéreit, sőt törvénytelen gyermekeit is! Az új törvény a hadiözvegyekről is gondoskodik. A hadiözvegy hősi halált halt férje legmagasabb nyugdíjának 50 °/o át kapja özvegyi járadék címén, ezen­kívül a gyermekek 18 éves korukig neve­lési pótlékban részesülnek. A törvény módot akar adni a rok­kantaknak a kereső munkára. Ezért intéz­kedés történt arról, hogy a rokkantakat hajlamaiknak megfelelő i más életpályára nevelik az erre a célra szánt rokkant-iskolákban. Díj- talanűl képezik ki őket és tanúlmányaik befejezése céljából ösztöndíjatis kaphatnak. A temetési segély-összeget a három havi nyugdíj mértékében állapítják meg. Szegénysorsú rokkantak ingyen kapnak művégtagokat, vagyonosak pedig önkölt­ségi áron. Felhatalmazza a törvény a rokkanta­kat arra is, hogy illetményeiket végkielé­gítés formájában egyszerre átvehessék az államtól. Végűi számos, kedvezményt biztosít a rokkanttörvény a földbirtokreformmal kap­csolatosan. Ha a népjóléti minisztérium költségvetéséből futja, akkor még drága­sági pótlekot is kapnak a rokkantak. Az i új törvény a világégés magyar áldozatain i akar segíteni, amennyire ezt a csonka or- j szág pénzügyi és gazdasági viszonyai | megengedik. UHBE9HBBBHI CsotiHatnagyarorszSg áj Közigazgatási beosztása. Tizenegy vármegyéből harminckilenc. Eger, 1922. jan. 19. Addig is, amíg visszaszerezzük Nagy- magyarországot, gondoskodnunk kell ideig­lenesen .arról, hogy Csonkamagyarország megfelelő és ésszerű közigazgatási beosz­tást kapjon. Jelenleg ugyanis igen nagy térbeli különbségek vannak az egyes közigazga­tási területek között. Ez lehetetlenné teszi azt, hogy egyrészről közigazgatásunk ki­fogástalan legyen, másrészről azt, hogy a csonkaország kultúrája egységes kultúr- szinvonalban oszoljék meg az egyes terü­letrészeken. v A javaslat négy részre osztja a cson­kaországot. Ezek : a Dunántúl, a Felvidék- Hegy alja, Duna-Tisza közel, Tiszántúl. E négy rész összesen 39 vármegyére oszlik, a terület és lelekszám arányosítása foly­tán. Eszerint: Komárom vármegye Tata székhely­ivel megmaradna a békeszerződés által megcsonkított terjedelmében, úgyszintén Sopron vármegye is Sopron székhellyel. Zala vármegye még két más megyét lát el lakossággal és területtel. Ebből alakul­na Mura-vármegye Nagykanizsa szék­hellyel, amely még Somogy bői a csurgói és marczali járásokkal 471.157 holdra és 181.087 lakosra egészül ki. Keszthely szék­hellyel alakulna meg Zala-megye. Keszt­helyi, tapolcsányi, sümegi, zalaszenigróti járásából Badacsony vármegye. Bakony vm. Pápa székhellyel Vasmegyétől venné V

Next

/
Thumbnails
Contents