Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-29 / 145. szám

?MUll SCilüfatSS&i és félévi «léflsctést nem tagtdauk el iS-igged éné 170 X. — 2gg bóra 60 X. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE. SKttgkcszföaág i Eger, LIccwa, Kiadóhivatal i Líceumi sgoads. féiefoa szám 11. Ä titkos választás. Eger, 1922. június 29. Nagy lón pedig a fölháborodás a li­berális berkekben, mikor a kényszerűség­ből kiadott választói rendelet csak Buda­pesten, annak környékén és a törvényha­tósági jogú városokban hagyta meg a tit­kos szavazást. Minden más kerületben nyílt szavazás döntötte el a mandátumok sorsát. Beszéltek terrorról, a vélemény sza­bad nyilvánításának korlátozásáról, a ha­talom bosszűjáról stb. stb., amelyek, sze­rintük, mind amellett szólnak, hogy ki ki szabadon, vagyis titkosan adja be szava­zatát a politikai mérlegbe. . . Most már azután tisztában lehetünk, hogy miért kellett a titkosság. A válasz tások eredménye világosan megmutatja, mert hiszen csaknem minden titkosan sza­vazó kerületben 1918, vagy éppen 1919 felé billent a mérleg nyelve. A szociálde­mokrata és a radikális elemek, valamint a liberálizmus hívei valamennyien olyan mandátumot kaptak, amelyet titkosan vá­lasztó kerületek juttattak a kezükbe. Igaza van tehát vármegyénk alispán­jának midőn legutóbb a törvényhatósági bizottság elé terjesztett jelentésében ezt mondja: «A titkosan szavazó városokban sokan kerültek be destruktiv elemek, élénk igazolásául annak, hogy nemzetünk nem érett meg a . . . titkos választásra, tehát — titkosság esetén — nemzetünk újra a vesztébe rohanna.» \ Nem akarunk itt ismét előhozakodni avval, hogy az a bizonyos titkosság — mint Szeged egyik kerületében nyilván bebizonyosodott — nem is annyira titkos, mint gondolnánk. S ezt is ki lehet játsza­ni nagyon szépen, csak a módját kell tudni. Azt a föltétien hitelességű igazságot sem akarjuk fölemlíteni, hogy a magyar ember nyílt jellemével nem fér össze a titkosság. Ám tessék kinek-kinek nyílt si­sakkal állani a szavazatszedő bizottság elé s nyiltan megvallani: mit tart az or­szág érdekében valónak! Melyik politikai párttól reméli az ország sorsának jobbra fordulását: vallja meg nyiltan. És vallja meg állampolgári felelős­ségének tudatában. Ne feledjük ugyanis, hogy minden szavazatnak, minden egyes véleménynek sulyg. va<a az ország politikai mérlegén. S erre való tekintetből joggal várhatja a nemzet, hogy ez alól a felelősség alól senki ne bújhasson a titkosság álarca mögé. A bekövetkezhető eseményekért minden e- gyes embernek vállalnia kell a felelőssé­get ország-világ előtt. Hiszen a szavazás, a nemzetgyűlési képviselők választása igen fontos közjogi ténykedés, amelynek nyoma marad a nemzet életében! Aki te­hát mélyítette ezt a nyomot: vállalja a reá eső résztjee csak az érdemből, hanem a felelősségből is. Hiú álokoskodás az, hogy mindunta­lan a nyugati államok példájára hivat koznak. Azoknak az államoknak polgárai politikai tekintetben kiműveltek. Azok mennek a maguk politikai iskolázottsága után; azokat nem téveszthetik meg nagy­hangú frázisok, üres jelszavak. Azok tud­ják, hogy mit cselekszenek, holott nálunk igen souan nincsenek tisztában még a pártok lényeges, alapvető elveivel sem. Annál kevésbbé képesek arra, hogy az árnyalatbeli különbségeket észrevegyék s így a jót a rossztól, a helyest a helyte­lentől, az üdvösét a károstól megkülön­böztessék. A Magyar Nemzeti Szövetség Egri Körének múlt éve. Eger, 1922. június 29. Ez tulajdonképen a Területvédő Liga volt, amelyet azonban ántánt-parancsra föl kellett oszlatnunk. így most már mint Nemzeti Szövetség szolgálja az irredenta gondolatot. Igaz, hogy nálunk nem kell szolgál­nia szóval, mert a mi közéletünk, a mi társadalmunk, hazafias és közművelődési egyesületeink minden életnyilvánulásában ott van a Nagymagyarország gondolata. Inkább csak arra szorítkozik tehát, hogy az irredenta gondolat fenntartásához és az integer Magyarország gondolatának kül földi terjesztéséhez és erősítéséhez előte­remtse a — pénzt. S e tekintetben az egri Kör, helye­sebben tevékeny elnöke, Molnár Kálmán dr,, szépen teljesítette kötelességét. Mint a minap tartott választmányi és közgyűlés elé terjesztett 1921. évi szám­A mostani választások beigazolták hogy a magyar választójogi törvényt csak nyílt szavazás alapján lehet és szabad megalkotni. Ebben a kérdésben éppen úgy bűn lenne az engedékenység, 'mint a választói jog általánosságának kérdésében. adásból kitűnik: 53.514 K 38 f volt a be­vétele, kiadása pedig 415 K 50 f, mely csekély összeg a tagsági díjak beszedető- sére és egyéb adminisztrációs költségekre ment. Adományokból majdnem 30 ezer koronát gyűjtött (Makiár község maga 10 ezer koronát adott), tagsági díjakból 8860 K folyt be, míg előadások jövedel­méből 14.330 K 50 ft kapott (jórészt a Mű kedvelők Körétől). A Központnak a múlt év jövedelme bői 48.629 korona 60 fillért küldött be az egri Kör. Örvendetesen vette tudomásul a köz­gyűlés Fógel Zoltán dr. pénztáros száma­dását s a fölmentvényt számára megadta. Mikor ezt a beszámolót közreadjuk, az lenne az óhajtásunk, hogy a Magyar Nemzeti Szövetség egri Körét ezután is •támogassuk olyan áldozatos szeretettel, mint eddig. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» A cseh légionáriusok kassai nagygyűlése. Nem akarnak a Felvidéken magyarokat és németeket tűrni. Eger, 1922. június 28. A cseh légionáriusok Kassán nagy­gyűlést tartottak, amelyen a legféktelenebb gyűlölettel foglaltak állást a felvidéki ma gyár, német és tőt lakosság nemzetiségi öntudata ellen. A Kassai Újság részletes tudósítást közöl a légionáriusok gyűlöletéről. A cen­zúra több helyen törölte a közleményt, azonban a napvilágra került sorok is jel­lemző, ránk nézve biztató adatokat tárnak fel a felvidékieknek, a csehek szemében méltán félelmes magyar hűségéről. A légi­onáriusok jellemző jajkiáltásaiból a követ­kezőket közöljük: Jancsó légionárius így beszólt: Szlo- venszkó tele van magyar hivatalnokokkal, akik színleg szlovákoknak nevezik magu­kat, de akiknek magyar mentalitása eddig egyáltalán meg nem változott. A szlo venszkói magyar sajtó kihasználja a köz társaság demokratikus gondolkodását és minden eszközt felhasznál arra, hogy a köztársaságot megkárosítsa. Nem fogjuk tovább tűrni, hogy ősi magyar, német el­lenségeink így viselkedjenek a köztársa­sággal szemben. Ha velünk tartanak, tá­mogatjuk, ha nem, akkor kiseprűzzük őket. Simecsek Gara tanfelügyelő: A ma­gyar-német mentalitású lakosságot felszó­lítjuk, hogy hagyja abba irredenta érzel­mű viselkedését, mert további politikáju­kat nem vagyunk hajlandók eltűrni. - A magyarok, németek demokrácia helyett anarchiát akarnak s ebben támogatják őket az átvett hivatalnokok, akik Tisza, Apponyi és Bánffy receptjei szerint dol­goznak. A hivatalok egy része egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a kassai lakosság többsége, körülbelül 60 % a tiszta csehszlovák. A pénzügyigazga­tó magyarul levelez, mintha csak Debrecen­ben volnánk. A városi hivatalokban bot­rányos állapotok uralkodnak. Néhány hi­vatalnok egyáltalán nem hajlandó a fe­lekkel még csak beszélni sem. A híres magyar kultúra nem volt elég erős arra, hogy ezeket a hivatalnokokat megtanítsa a szlovák nyelv elemi szabályaira is és ha államnyelven beszélnek, az csak olyan <povedálás>. A papok a legnagyobb mér­tékben államellenes szellemben nevelik a szlovák népet. A kassai plébánián egy szlovák pap sincsen. A papnövelde éppen olyan, mint Apponyi idejében. A kassai üzletek gyalázatos szlovák nyelvű felírá­sai, plakátjai, továbbá a provokatív utca­feliratok azt mutatják, hogy Kassán meg­érett az idő a közbelépésre. Mulgács Károlynak meg a zsidók vi­selkedése nem tetszik, akik a magyar de­res elől menekültek Szlovákiába, mégis pártolják a magyar kultúrát. A múlt év­ben például egy Szepsi-úti zsidó bornagy­kereskedő lakásán tették le a magyar ta­nulók a miskolczi gimnáziumból az érett­ségit. A gyűlés végül több határozati ja­vaslatot fogadott el.

Next

/
Thumbnails
Contents