Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-27 / 143. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. £g*r, 1922. június 27. kedd. XXIX. évt. 143 stfíp/7 Jlép ujj ág vasasé«* *tSS«íi s»saiai a**iíitó*S4i ^íís és Eélévi «lőfisetést s«n íogadnnk «5. j évs« 170 X. — Sgg kör» 60 X. • POLITIKAI NAPILAP. Felelőssaerkesziő: BREZNHY IMRE. paupera pmtic interpellációja a JlipszaVa egyiH ciHH^ről. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A mai nemzetgyűlést fél 10 órakor nyitotta meg Szcitovszby Béla al- elnök. Bejelenti, hogy megalakult a kérvénybizottság, melynek elnöke Németh Vince, jegyzője pedig Hedri Lőrinc lett. Nem alakult meg az összeférhetetlenségi állandó bizottság, valamint a víz-sza ki bizottság sem. Az elnök ezután fölhívja az egyes bizottságokat az osztályok megalakítására. Jelenti továbbá, hogy Ernszt Sándor Budapest 3-ik kerületi mandátumáról lemondott. Az elnök ezután jelenti, hogy Hevesmegye Gyöngyös-kerületi képviselőjének dr. Bozsik Pálnak, a mandátuma ellen panaszt adtak be. A Ház a bejelentést tudomásul veszi és a bizottsághoz utasítja. A Ház ezután áttér az interpellációkra. Usetty Ferenc, Proppar Sándor a Népszava elkobzása ügyében interpellálnak. Pa- upera Ferenc felolvassa a Népszava cik kőt, ami miatt az elkobzás történt. Felolvasás közben a Ház több oldaláról köz beszólások hangzottak el. Szabó József a szociálistáb felé fordulva: Az internálást a szociáldemokraták találták ki. Az ön védelemre szükség van, általában az ösz- szes internáltak érdekében mindent elkö vetnek a kormánynál, de eddig eredménytelenül. Paupera folytatja a beszédét, de a nagy zajban nem hallani. Szcitovszky al- elnök mindig csenget. Paupera megúnja interpellációját és kérdi, hogy van-e a kormánynak tudomása arról, hogy a Nép szava tegnapi számában írt cikk miatt a lapot elkobozták. Az interpellációra az igazságügyminiszter válaszolt. Kijelenti, hogy nem volt tudomása a Népszava elkobzásáról, de megvizsgálja az ügyet. A kivételes hatalomra vontkozőan megállapította, hogy ezeket a törvényeket olyan időpontban hozták, amikor ő sem háborúra, sem szociális forradalomra nem számi tott. Viszonyaink következtében a törvények megváltoztak. Igazi béke még most sincs. Továbbra is szükséges, hogy a békét a nemzet és a társadalom érdekében megszilárdítsuk. A Ház a válasz fölött nem hozott határozatot. Most Bodó János szólalt fel. A házszabályok értelmében kifogást emel Szeder Ferenc hódmezővásárhelyi és békéscsabai mandátuma ellen, mint hogy a nevezettről megállapíttatott, hogy két évi egyhelyben való lakását nem tudja bizonyítani. Elnök bejelenti, hogy vitának és határozathozatalnak e tárgyban nincs he lye, mert ebben a kérdésben az illetékes bizottság fog dönteni. Ezután az összeférhetetlenségi bizottság tagjai letették az esküt. Majd Eőrffy Imre a házszabályok módosítása tárgyában terjesztett be interpellációt. Ő már az I. nemzetgyűlésen be akarta nyújtani, mert szerinte tényleg szükség lett volna a házszabályok szigorítására. Felolvasta And- rássy nyilatkozatát az 1912-iki házszabályok életbeléptetése előtt mondott beszédéből. Andrássy akkor kijelentette, hogy a legközelebbi választások alkalmával ve$se*keäst6sig i Ege?, Líceum* Ktaiáhivatalt &.í««bhb! ggess?á«í Telttea saáss ii* szély fenyegeti a parlamentet, mert a szociáldemokraták erősen mozgolódnak. A parlamenti munka erejének biztosítása céljából a kormány megtett minden intézkedést. A kormánypártnak, a nemzet többsége képviselőinek kötelessége és joga, hogy ne engedje kiszolgáltatni a parlamentet a tehetetlenségnek éa elzüllésnek. Kéri a Házat, hogy az indítványt vegye tárgyalás alá. A házszabály szigorításáról szóló indítványt a Ház nagy többsége elfogadta a tárgyalás alapjául. Elnök bejelenti, hogy a házszabály szigorításáról szóló indítvány tárgyalására külön indítványt fog tenni. Kis hírek a nagy világból Külföld :Hivatalnöksztrájkkészül Auszt- rikában. — Anglia nem tart a Hohenzol- lernek trónrakerülésétől. — Rathenau német külügyminisztert meggyilkolták. — Véres verekedés volt a cseh képviselőházban. — Elnyomták az amerikai bányászsztrájkját. — Összeesküvés áldozata lett Wilson tábornok. — A cseh parlamenti kormány egybeforrasztotta a magyarokat és németeket. — Megkezdődött Ausztriában a vasút ős pősía sztrájkja. — 30 millió arany rubelt sikkasztottak el az orosz propaganda pénzből. — Take Joneskut pénteken temetik. — Az angol király vaj- szállítőja vaj helyett margarint küldött a királynak. Magyarország: Nem hosszabbítják meg az árűmintavásárt. — A külföldiek hajlandók megkönnyíteni a főváros tartozásainak rendezését. — Fölemelik a képviselők fizetését. — A kormányzó kormánytanácsosi és kormányfőíanácsosi címet alapított. — Fejenkint 300 ezer koronát örökölnek a 48-as honvédek. — Csődöt mondott a tisztviselő-nyaraltatás. — Az Akadémia Rathenau. A «Gesammelte Schriften» itt van előttem. A harmadik kötet: «Von kommenden Dringen», A jövő dolgai, teendői. A jövő: út és cél; helyesebben: cél és út. így fogja föl ezt Rathenau is. Beszél a társadalom, az erkölcs, az akarat útjáról és e háromban minden benne van. ó a német nép akaratát akarja beleterelni a német nép jövőjébe és ennek sikerétől teszi függővé: vájjon a nagy te- herprőbát kibírja e Németország, nem szakad-e ketté a hatalmas germán híd, amely a jobb jövő állapotába visz át. Rathenau bízott a nőmet népben. Hit te, hogy egységes akarat mellett — övé a jövő. Bízott abban, hogy a nőmet akarat energiáját — sikerül egy útra terelni. Nagy mechanizmust látott az emberi organi záciőban s szerinte evvel az egy célra törekvő gépezettel sikerűi átjutni a túlsó partra. Rathenau, mondják sokan : a németek békebeli Hindenburgja volt. Álljunk meg e mondatnál. Németország a háború elvesztése u- tán is nagy. Nagy, mert nagy fiai vannak. Nagy volt a háború mérkőzésében, mert volt ‘Hindenburgja, Ludendorffja, II. Vilmos császárja. Nagy volt a németbirodal- mi egység megalkotásakor, mert volt vaskancellárja. Ma is nagy bukása mellett, mert vannak nagy emberei, akik kivezetik a zavarból. Országok, birodalmak és nagy, világraszóló intézmények megalkotói csak lángelmék lehetnek, kiknek agyában megszületnek a merész tervek; akiknek megadatik a hozzávaló erő, végrehajtani, testbe ölteni — a nagy gondolatot. A történet filozófiája ezt igazolja a históriai időktől kezdve napjainkig. Ellenben ott, ahol a századok nem szülnek nagyokat: ott a birodalmak, országok, nemzetek lassan letűnnek a történelem színpadáról. Erre példa Ausztria és Itália története. Mi, magyarok, vergődünk. Vergődünk, mert a 8 milliós magyarság nem tudott szülni oly lángelmét, ki szellemének fényével reflektorként világítana a jövőbe s megjelölné a társadalom, az akarat útját; volna benne ihlet, prófétai jellem, hatalom, 8 milliót ráterelni a boldogulás útjára. Fájdalom, még Benesünk sincs, olyan kaliberű emberünk, mint a cseh külügyminiszter, aki az osztrák copfos diplomácia kijátszásával összefoldozta Csehszlovákiát, létrehozta a kisántántot, elszakította tőlünk Lergyelországot, a féktelen Poincarét összehozta Lloyd George zsal, detronizáltatta a Habsburgokat, megnyerte az oroszok rokonszenvét és jő valutájával gazdasági krízis elé állította a magyar jegybankot. Nincs és nincs nagy szellemünk, nincs magyar Mózesünk, amint a háború alatt nem volt magyar Hindenburgunk; nincs ravasz Benesünk sem, nincs Kossuth-, Széchényi- szellemű politikusunk. Szürkék, nagyon Bzürkék vagyunk.
