Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-24 / 141. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 24. Gépgyár műhelyére is átterjed a sztrájk, valamint — ezzel kapcsolatban — a ke- resztónyszociálisták is mozgalmat indítanak. A Generáli Biztosító Intézet tisztviselői addig nem hajlandók munkába állni, míg a követelésüket nem teljesítik. A Gyáriparosok Országos Szövetsége ma ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy június 24-én felmondanak minden famunkásnak, hogyha közben nem fognak ismét a dologhoz. A bérmozgalom annyira komoly, hogyha fordulat nem következik be, akkor holnap 14.000 ember fog sztrájkolni a fővárosban. Budapest. MTI. Ma éjfél után egynegyed 1 órakor a Sörház-utca 3-ik számú házának kapujában nagy dörrenés hallatszott, amit óriási robbanás követett. A robbanás akkora volt, hogy a kaput helyéből kitépte ős a házak ablakait 200 méter körzetben betörte. Ember-életben nem esett kár, A robbanás zajára a kö zeli őrszobából rendőrök siettek a hely színére, ahol megjelent Regele Károly rendőrfelügyelő, aki megtette a rend fenntartására szükséges intézkedéseket. Lukovich Lajos, az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgatója, az egyesület székháza ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban a következőket mondotta: — Azok után az események után és azok után a merényletek után, amelyeket a liberálisok és a szociáldemokraták az elmúlt időben, különösen pedig a választások alatt a keresztény irányzat hirdetői ellen elkövettek, nem jöhetett következetes8bb lépés, mint az, hogy a nemzet leg- intranzingesebb társadalmi egyesületének, az Ébredő Magyarok Egyesületének a székházát felrobbantsák. Az eset nem lep meg, ha visszagondolok arra, hogy tegnapelőtt a szociáldemokraták vörös szekfűvel jelentek meg a nemzetgyűlésen és akkor, amikor a kormányzó úr Őfőméltősága a nemzetgyűlést ünnepélyesen megnyitotta, ők Somogyi Béla sírhalmánál tetamrehí- vást rendeztek. — Ilyen körülmények között igazán nem lep meg, hogy a harmadik napon az Ébredő Magyarok Egyesületét robbantották fel. Egyenlőre csak az a megjegyzésem sz esethez, hogy végre a keresztény társadalomnak tárgyilagos bizonyítéka van arra, hogy a nemzetrontők milyen munkát végeztek eddig is. A magyar társadalomnak ez az eset megmutatta, hogy mi a kötelessége. A zöldség-, baromfi- és tejpiac heti vásárja. — Egyre nő a drágaság. — Eger, 1922. június 23. A nagy szárazság idején, avval érveltek az egri kofák a piacon, hogy minden olcsóbb lesz, csak legyen eső. Azóta volt eső nem is egyszer, a konyhavetemé nyék' szapora fejlődésnek indultak, a piacon zöldségféléktől roskadoznak az árúsíló- i asztalok, mégis drága minden, sőt drá- j gább, mint a nagy szárazság idején volt. Maguk a kofák sem tudják megmagyarázni ezt a kóros tünetet, ők is drá- ; ga pénzen vásárolják össze a zöldséget a termelőtől. Legfeljebb azt mondják, hogy drága a hús. Úgy látszik, hogy a zöldségpiac tőzs- í déje a húsospiacon van s a kofák a húsos- ; piaci Zürich után igazodnak. Egy csomó zöld bab 30 K. Míg újság volt, 20 K ért is meg lehetett venni. Most, hogy bőviben van, 10 koronával följebb sétáltatták az árát. Igazán érthetetlen. A főzeléknek való köszméte literje 50 K. Ezelőtt 40 K ért is lehetett kapni, de úgy látszik újabban fölkapaszkott az uborkafára. Pedig nem egészen vág a közmondás, mert az uborka viszont olcsóbb, húsz koronát esett. Ma már 30 koronáért adtak egy uborkát. Az új zöldség 6 korona, zöld borsó literje 40 K, a régi krumpli puttona 340 K, új krumplit még nem árulnak putton- számra. Csomója 40 K. A tök is megjelent a piacon. Kilója 20 K. Egy csomó hagyma 5 K, saláta (egy drb) 3 K. A baromfipiacon alig volt kereslet. Az árak így alakultak: csirke 100—400 K, tyúk párja 400 K, új liba 150—400 K, idei hízott liba 800—600, egy éves hízott liba 1000—1400 K. A tejpiacon sohasem szilárdak az árak1 í A tej ma 18—20 K-ért kelt. A vaj kilója 300— 320 K, a tejfel literje 100 K, a túró csomója 7—8 K, a tojás darabja 8 K volt ma a heti piacon. A tejpiacnak jellemző sajátsága, hogy a falusi termelők mindent drágábban adnak, mint a kofák. Idestova a mesebeli mérföldlépő csizmával sem tudunk a drágasággal együtt haladni. Bár ne tudnánk ... Itt hagyna bennünket a drágaság. Színház és Művészet. Varázskeringö. Operett 8 felvonásban. Irta: Dörmann F. és Jacobson Lipót. — Zenéjét szerzetté Strauss Oszkár. — Rendező: Nagy Pál. Poetikus meséjű operett a Varázskeringő, melynek a német uralkodó hercegi udvarokat gúnyoló, csípős szatírája van. Strauss Oszkár, a mély lírájú keringők királya, halhatatlanította a darabot s míg a neve él, a Varázskeringőt is megoltalmazza a feledéstől. Papp Manci (Franci) nagyon bájos üde, és közvetlen volt ebben a szerepében. Bánffy Anni (Helena hercegnő) méltósággal játszott. Énekszámaival fénypontja volte színházi estének. — Orbán Viola (Friderika) most is sok tapsot kapott. — Nagy Pál (Niki) ambícióval játszott és énekelt. — Latabár Kálmán (Joachim herceg) kacagtató volt most is, de kissé közönséges volt alakításában az uralkodó herceg. — Wessely Pál (Lothár gróf) humoros alakítása és tánca sok tapsot kapott. Szép tenorja van s ha egy kicsit tanúina, a hangjával is vinné valamire. A kisebb szereplők is jók voltak. — F. hő 23 án — pénteken — ismét telt ház előtt játszották a Varázskeringőt. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» Kis hírek a nagy világból. Külföld. Vihar volt az olasz szenátusban a francia nagykövet egy jogtalan közbelépése miatt. — A szófiai parasztkongresszus felhatalmazta a bolgár kormányt a parasztdiktatúra kikiáltására. — Benes egyetemi tanár lett Prágában. — A szovjet nem mond le a szocializált külkereskedelemről. — Take Jonescu meghalt. — Temesvárott új gör. kel. püspökség lesz. — Zöld káderek irtják Oroszországban a helyi direktóriumokat. — Nyilvánosságra került az 1917-iki zürichi német- amerikai béketárgyalás anyaga. — A szovjet-delegátus repülőgépen megy Prágába. — Albániában olaszellenes hangulat van. — Milliós pénzleletet találtak ruthén földön, mely a Hunyadiak korából való. — Szervezkednek az erdélyi piaristák. — A Vezúv tegnap éjjel működni kezdett. Magyarország: A minisztertanács letárgyalta a gabonarendeletet. — Július 1 én kezdődik az európai diákcsere. — Császár Elemér dr. lett a tanárvizsgáló bizottság felnöke. — A Teleky-téri csőcselék revolverrel fenyegette meg a Munkás- biztositó keresztény tisztviselőit. — Újabb bérmozgalom indult meg a budapesti gyárakban. — Ex-lexre van kilátás. — A postamesterek küldöttsége járt a pénzügyminiszternél. — Holnapra várják a magyar osztrák megállapodást. — A kormány megvizsgáltatja a kanadai magyar telepeket. — Megegyeztek a vasipari munkások és munkaadók. HÍREK. Eger, 1922. június 24. Személyi hír. Illetéke« helyről értesültünk, hogy Ruffy Pál népjóléti és munkaügyi államtitkár, közbejött akadályok miatt, egri útját elhalasztotta. Nagy iános a munkaügyi bizottság elnöke. A nemzetgyűlés mai ülésén Nagy János dr.-t, Eger város nemzetgyűlési képviselő jét a munkaügyi bizottság elnökéül választották meg. Adományok. A szentferencrendiek tein- lomának javítási költségeire Dr. Ambrus István prépost, kanonok 10 ezer, Hámán András apát, kanonok 5 ezer, Ridárcsik Imre prépost, kanonok 5 ezer koronát á- dományozott. Köszönet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Eger város tanácsának 3000 K, az Egri Takarékpénztár r. t.-nak 500 K, Dr. Hevesi Sándornak 200 K, a m. kir. csillagvizsgáló-intézet újjáélesztési alapja javára tett adományáért köszönetét és elismerését nyilvánította. A minoriták templomáért. A minoriták temploma Egernek egyik legszebb, legértékesebb műemléke.' S e műemlék megmentése Eger városának hazafias és a ke- gyeletes múlt megbecsülésére intő kötelessége. Két derék egri zsidó polgár megértette fölhívásunkat és ők is hozzájárúltak a templom javításának költségeihez. Pol- lák Fülöp 2000, Schwartz Soma 500 koronát adományozott erre a kegyeletes célra, özv. Bartha Istvánná pedig 200-at. Eger város társadalma tehát lassanként megmozdúl és valláskülönbség nélkül rój- ja le adóját Eger műtörténelmi becsű templomával szemben. Az Egri Önk. Tűzoltó- és Mentő Egyesület majálisa. Régi szokás szerint, az Egri Önk. Tűzoltó-Egyesület Péter-Pál napján, f. hó 19 én, az Érsekkertben majálist rendez. Előtte való nap, este 7 órakor, nagy támadó díszgyakorlatot tart, melynek mindig ezrekre menő nézője van. Az idén a támadás a Városi Színház ellen irányul. A díszgyakorlatot másnap kővető majális évtizedek óta Eger város legjobban sikerült kerti mulatsága, amelynek egyik nevezetessége az ízletes halászlé. Most azonban a halászlé elmarad. Drága a hal. .. fit a^artáH robbantani az Eme Sorház-utcai székházit.
