Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-21 / 138. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 21. A balkániak végigjárták a korcsmákat s berúgva vonultak végig az utcákon, felháborító módon viselkedve. Magyarok ! Ha volna bennünk egy kis önérzet, az ilyen vérszopók Magyarországon sem enni, sem inni nem kapnának semmi pénzért! Erre nem kötelez bennünket Trianon». Elkeseredett ember tolla vethette papírra ezeket a sorokat. Igazságai a szi2 ____ v ünkbe vágnak s azt a reményt keltik bennünk, hogy a türelmünkkel visszaélő élősdiek már nem soká kukoricázhatnak velünk. Fogadjuk meg a szegedi tanácsot: se ételt, se italt ne adjunk a rabló idegeneknek. Az éhség és a szomjúság kergesse ki őket kifosztott országunkból, ha már minden becsületes érzés kiveszett szívükből mi irántunk! Ostromállapot Zágrábban. Eger, 1922. június 20. Az utóbbi időben mindgyakrabban előforduló tüntetésekre válaszul, az SHS állam kormánya Zágrábra és környékére elrendelte az ostromállapotot. Minden ösz- szejövetel és csoportosulás tilos. A mulatóhelyeken este 9 órakor van a zárőóra. Zágrábba erős rendőrosztagok érkeztek, melyeknek föladata, hogy minden államellenes mozgalmat fegyverrel nyomjanak el. A belügyminiszter feloszlatta az ösz- szes hazafias egyesületeket, a Horvát Szokott, a horvát asszonyok és a Zrínyi Katalin grófnő egyesületét. Ugyanerre a sorsra jutottak az Akadémikusok és a Dalosok egyesületei is. Mint értesülünk, ezeket az intézkedéseket a belgrádi kormány megtorlásképen alkalmazta azért, mert a horvá- tok nem képviseltették magukat a király esküvőjén és az utána következő vasárnap hatalmas tüntetést rendeztek Sztar- csavics Antal sírjánál és állást foglaltak Horvátország földarabolása ellen. Körülbelül 20 ezer ember vonult ki a temetőbe, hol proklamálták Horvátország feloszthatatlanságát. A szónokok megrázó beszédeket tartottak, majd elénekelték a horvát himnuszt. Ezren ős ezren zokogtak az ünnepség alatt, a fiatalok pe^ dig parázs tüntetést rendeztek a dinasz- ! tia ellen. — Le a királlyal! — Le a Karagyorgyevics-dinasztiá- val! Éljen az egységes és független Horvátország ! A rendőrség tehetetlen volt a tömeggel szemben; végre lovas járőrök oszlatták őket széjjel. Urbány rendőrfőnök azonnal jelentést küldött Belgrádba, ahonnan szigorú intézkedések történtek a különválási mozgalom letörésére. A rendőrfőnök azt is kihirdette, hogy a városba érkezett csendőrosztagokat, az állam biztonságáról szóló törvény értelmében, Zágrábnak kell eltartania. Ezek az események idézték elő persze az egyesületek föloszlatását is. Mindenki azt hiszi azonban, hogy ezek az erőszakos intézkedések mielőbb megtermik megérdemelt gyümölcsüket Drágább az egri zöldségpiac, mint a budapesti. Olcsóbb lett a cseresznye. Az egri zöldségpiac sokkal drágább, mint a budapesti. Például Budapesten már 50 koronáért lehet egy kilo zöldbabot ven ni, míg Egerben egy kis csomó, mely 15 dekánál nem súlyosabb, 20 korona. Általában a zöldségféle olcsóbb a fővárosban, amit az is bizonyít, hogy az egri kofák nem szállítanak Budapestre. Az utóbbi esős napok nemcsak a növényekre hatottak üdítően, hanem az árakra is. Egyik másik cikknél némi olcsóbbodást tapasztalunk a zöldség-piacon. A cseresz nye puttona, mely ezelőtt 700—800 koronába került, a tegnapi hetivásáron 500 koronáért kelt. Hajagot, fekete cseresznyét 360—220 koronáért is lehetett venni. Egy puttón ribizli 280—290 koronáért kelt. Érdekes, hogy a kofáknál egyáltalában nem tapasztalható az árhullámzás. Ók még most is 50—45—40 koronáért adják a cseresznye kilóját. A ribizli kilója 30—35 K, a köszméte literje 44 K. Nemes földi eper 15—20 dekás csomókban 50 K. Egy kosárkával 220 koronáért adtak földi epret. A zöldségpiacon az árak így alakultak : saláta egy drb 2 K, hagyma csomója 5 K, kilója 80 K, új zöldség 4 K, spárga csomója 30 K, retek 5 K, kelkáposzta egy csomó 20 K, új krumpli csomója 20 K, egy drb uborka 40—48 K, kalarábé 5 K. — A tejpiacon ma reggel 18—16 K volt a tej literje. A tojás is drágult: 9 K. Az árak egyébként tartottak. Iparművészeti kiállítás. Eger, 1922. június 20. Kuborczy Rózsika iparművész, f. hó 24 én, szombaton nyitja meg iparművészeti kiállítását a Városháza nagy üléstermében. Az Egri Népújság munkatársa fölkereste a fiatal művésznőt, hogy a kiállítás anyaga felől érdeklődjék. Kuborczy Rózsika a. következőket mondotta: — A textil-szakban dolgozom, tudja, ez felel meg legjobban az egyéniségemnek. Már kislánykoromban ellopkodtam a mamám zsabóit ős babákat csináltam belőlük. Ha a színpadon megtetszett valamelyik színésznő ruhája, otthon ugyanolyan ruhákat próbáltam varrni babáimnak. De úgy-e, ezek a dolgok a sajtót nem is érdeklik. Tehát körülbelül 100—110 darabot állítok ki, még pádig 10 diványpárnát, 18 tüllte- rítőt, 60,pamut babát, bonbonniereket, lámpaernyőket, könyvtáblákat, szóval battik- munkákat ős egy tüllruha - kreációmat. A diványpárnák anyaga északi szövet és lila moaré, stilizált őszirózsákkal, meg magyaros motívumokkal vannak kidolgozva. A babák Pierettek és Pierrók, táncosok, táncosnők, rikkancsok, nagyon érvényesülnek szalonasztalkákon. Azonkívül kiállítok egypár rajzot is: Gombaszögi Fridát (gyönyörű asszony), Darvas Lilit, Aczél Ilonát, Bajor Gizit, Pőchy Erzsit, meg Uray Tivadart. A tüllterítők rajzait is kiállítom. Egyelőre csak ennyit. Később gobelineket is fogok csinálni, gobelin-szőnyegeket ős — redikülöket. — Mondja, — kérdezte bizalmasan munkatársunktól — érdeklődnek-e Egerben ilyen munkák iránt ? S látogatott lesz-e a kiállítás? Munkatársunk megnyugtatta a fiatal művésznőt. Azok, akik értékelni tudják az iparművőszetet, azok nem maradnak távol, valamint azok sem, akik még tudnak a szépben gyönyörködni. guajsgsafairaraBaigBCgKSiaisaGasaRaaisa ea Rajcs Balázsnak megbocsát a magyar haza! Baja, 1922. június 20. Rajcs Balázs szabadkai plébános. Nem jó híre volt a háború előtt ős alatt. Azt suttogták róla, hogy nagyszerb irredenta. . . A magyar körök indexre is vették. Lehet, sőt valószínű, hogy nem ok nélkül. Azóta azonban nagyot változott a világ. Rajcs plébános álma teljesült: Nagy. Szerbia megszületett. De amint megszületett a vízfejű ország, Rajcs Balázs kijózanodott belőle. Nem kell most már sem testének, sem lelkének. És ismét irredenta lett — magyar irredenta. Sándor szerb király esküvője alkalmából adott ennek, rá nézve igen veszedelmes, ránk nézve igen fölemelő, eíégté- teles tanúságot. Rendeletet kapott, hogy Sándor esküvője napján ürmepies Te Deurnot kell mondania. Készült is rá. A templom hajójába fölállította a szarkofágot, mint azt a rekviemeknél szokás. Ezzel jelképezte elrablóit, megcsonkított hazáját, Magyarországot. .. S úgy mondott misét. Rajcs sorsáról ellentétes hírek érkeznek. Egyik hírünk szerint elmenekült Szabadkáról, mások szerint nagy népszerűsége miatt nem merték letartóztatni a hatóságok. Numerus clausus Palesztinában. London. Angol híradás szerint a zsidók Palesztinában nemcsak az iskolákban, hanem a kereskedelem és ipar terén is o Lyan szigorú numerus clausust hoztak be az arabok és keresztények ellen, hogy azok kénytelenek kivándorolni. Jellemző, hogy míg Magyarországon tajtékoznak egyesek azért, mert a főiskolákon csak számarányuk szerinti mértékben iratkozhatnak be, addig hazájukban még az ipartól és kereskedelemtől is eltiltják a nem- zsidókat. Kis hírek a nagy világból Külföld. A délkinai kormány csapatait .szétverték. — A Népszövetség hamarosan dönt az osztrák-magyar határkiigazításról — Megcáfolják a bolgár király lemondásának hírét. — Az amerikai zsidók nem támogatják Balthazárt. — Miksa császár özvegye haldoklik. — Triesztben a fas- cisták légberöpítették egy kommunista ta nítő házát. — Lloyd George ma tanács- koziü Poincaréval. — Az osztrák köztisztviselők sztrájkkal fenyegetőznek. — Felére apasztják az osztrák haderőt. — A csehek már építik a nagy dunai kikötőt Pozsonyban. — Wandervelde társaival együtt lemond védői tisztéről. — Az új osztrák jegybanknak 2 millió font lesz a részvénytőkéje. — Az olasz külügyminiszter Londonba utazik. — Párisből és Brüsz- szelből visszarendelték a lengyel diplomatákat. — Kitört a Vezúv.
