Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-21 / 138. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár" és ünnepnap 4 K. Eg«*, 1922. június 21. szerda. XXIX. ért, 138. a MdOMMtf dllak iwBtai asáUitiMti POLITIKAI NAPILAP. i^sxis féliri tISlutitiatiB logadsokll c . . .. „nr-.», a«flf«i*vn 100 E. - Egfl hóra SOK.- Felelő»szerkesztő! BREZNÄY IMRE. K^flgeaaaHaiiwii ii ■!■ htí 'ri n ni« iirwniM—MHsaaaBWMB—mtmaxm ■■■■■■■■■BBDHHBBMBBannHB Ssevkeixtfisée i Eö«»j Lleeasssu ££»4óM?atali lisenmi agoaii&i Telefon asám 11. A nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitása. ' ■ m A rend és nyugälom helyreállítása a nemzetgyűlés első és legfontosabb feladata. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés megnyitása alkalmából a budavári főtem- lomban ünnepélyes istentiszteletet tartottak, melyet Csernoch János hercegprímás pontifikáit, fényes papi segédlettel. A Deák-téri evangélikus templomban ugyancsak ünnepélyes istenitiszteletet tartottak. Délelőtt 12 órakor a képviselóház kupolacsarnokában tartották meg a nemzet- gyűlés ünnepélyes megnyitását. Erre az alkalomra a külpolitikai tekintélyek is megjelentek. A kormányzó kíséretével pontosan 12 órakor érkezett meg az Országház elé. Mellette Magasházy László szárnysegéd, akivel együtt a kormányzó az első autóból kiszállt. A második autóból Bethlen miniszterelnök lépett ki, a harmadikból Bartha Richárd tábornok, a kabinetiroda főnöke kistoronyi Denk Gusztáv vezérkari ezredessel. A kormányzó megérkezése alkalmával a zenekar a Himnuszt játszotta. A kormányzó fölemelkedett ős végig- szemlóite, amint a dísz-század előtte elmenetel. Az Országház kapujában Lukovich Aladár, a múlt nemzetgyűlés háznagya, rövid üdvözlő beszéddel fogadta a kormányzót, aki ezután a kupolacsarnokba ment, ahol az összegyűltek kitörő éljenzéssel fogadták. A kormányzó a kupolateremben a részére elkészített helyre ment, ahol gróf Bethlen miniszterelnök átnyújtotta neki a kéziratot, amelyet a kormányzó felolvasott. \ A kormányzó megnyitó beszéde. Tisztelt képviselő Urak! Bizalommal és örömmel üdvözlöm a második nemzet- gyűlés összegyűlt tagjait. Nehéz időkben, gondterhes küzdelmek között kell folytat niok azt a munkát, amelynek tekintetőben az első nemzetgyűlés megállta a helyét. Az első nemzetgyűlés lejárta nem engedte meg, hogy feladatát befejezhesse. Önökre vár tehát az a nagy munka, a- mellyel előmozdítják a nemzet haladását ezeréves alkotmányunk folytonossága felé és hogy gondoskodnak az ország su lyos gazdasági helyzetének orvoslásáról. Minden csak úgy lehetséges, ha az ország ban a rend és nyugalom végleg helyre lesz állítva. Ennek biztosítása a kormány első legfőbb feladata, mert csak ügy lehet megmenteni az erők egyesítését, melynek első feltétele a gazdasági fellendülés, a nemzet művelődésének haladása ős általában a nemzet újjáéledése. Ezen az úton kell haladni a kormánynak és nemzetnek. A cél elérésére mindnyájunknak közre kell működni. Az ország külpolitikai helyzetét tekintve, reményét látjuk annak, hogy a nagyhatalmak részéről jóindulattal fo gunk találkozni. A kormány feladata lesz a teljes ős állandó béke biztosítása és a nemzetközi viszonylatokban pedig a szomszéd államokkal gazdasági téren a szükséges egyezkedések létesítése avégett, hogy a forgalmi korlátozások lehetőségét megszüntessük ás a világ gazdasági életébe kapcsolódhassunk. Istenben bízok, hiszem és rémé lem, hogy Magyarország 2-ik nemzetgyűlése önzetlen odaadással fogja nehéz feladatát végrehajtani. Az ország nehéz helyzete és a nemzeti érdekek kívánságára a tárgyilagosságok egyek legyenek a közügy szolgálatával, fáradhatatlanul működjenek közre a szebb és jobb jövő érdekében. Nehéz munkájokra Isten áldását kérve, a nemzetgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A megnyitó beszéd után a képviselők lelkes éljezésbe törtek ki. A kormányzó ezután dísz-szemlét tart a kivonult díszszázad fölött, majd kíséretével a közönség lelkes éljenzése közben eltávozik. 241 mandátumot nyújtottak be. Budapest. M. T. I. A beadott mandátumok összeszámlálása ős a megbízó levelek felülvizsgálása után gróf Apponyi Albert korelnök fél órára felfüggesztette az ülést. Szünet után a korelnök újból megnyitotta az ülést. Bejelenti, hogy 230 nemzetgyűlési képviselő összesen 241'mandátumot nyújtott be. Felhívja az osztályokat, hogy holnap, délelőtt 10 órakor, a kijelölt teremben foglalják el helyüket, a- hol az eljárás megbeszélésére értekezletet fognak tartani. Ezután napirendi indítványt tett, mely szerint a legközelebbi ülés csütörtökön, délelőtt 10 órakor kezdődik, amelyen egy alelnököt, egy jegyzőt ős egy háznagyot választanak. Az ülés V23 órakor ért véget. Ä piros szekfű és egyebek. Eger, 1922. június 20 A most megnyíló nemzetgyűléstől a megértést, a munkát várná minden igaz magyar lélek. Várná és követelheti minden képviselőtől, hogy csak egyetlen célért fog küzdeni. S ez a cél a Haza fölemelése . .. így gondoljuk mi, hiszékeny idealisták, akik a magunk érdekeit szívesen alárendeljük az összesség érdekeinek. Ügy gondolkozunk, hogy ha boldogul a haza, a nemzet: majd csak jobbra fordul a mi sorsunk is; ha az állam szénája rendben lesz: majd csak megél csendeskén az ál lampolgár is. Sajnos, — legalább úgy látszik, — nem minden honatya gondolkozik így. A szociáldemokrata képviselők például nem nagyon siettek a nemzetgyűlés megnyitására. Tüntetőén távolmaradtak a megnyitás első részéről, mert «kegyeletes» útjuk volt. Kimentek Somogyi és Bacsó sírjához, mert ezek az ő halottaik. Azokhoz, akiket az ő elvtársaik kínoztak halálra, végeztek ki: nekik semmi közük .. . Ők ártatlanok. De azért valamennyien kitűzték a piros szekfűt. így vonúltak be a parlamentbe. Egyelőre csak így . .. Még nem piros zászló alatt. Nekik persze fontosabb a piros szekfű, mint a nemzeti lobogó . . Mást is csináltak azonban. Mikor a korelnök, Apponyi Albert gróf, fohászszerű beszédben kérte Isten áldását a nemzetgyűlés munkájára: a képviselők önkénytelenül felállottak. A szociáldemokraták — nem. Mi közük van nekik Istenhez s az ő áldásához ? Mi közük a nemzetgyűlés munkájához ? Nekik a vallásta- lanság, a hitetlenség kell. Nekik nem az kell, hogy a nemzetgyűlés eredményes munkát végezzen. Sőt.. . Az ország talpraállítását óhajtó és megerősödésére törekvő magyarságot egy egész világ választja el tőlük s a szociáldemokraták már igazán nem léphettek volna föl ellenszenvesebben, mint ahogy fölléptek. Pedig 1919 után a harmadik évre talán mégis csak máskép viselkedhettek volna. Legalább így bevezetéskőpen. Üjabb antantkiénák Szegeden. «Amire nem kötelez minket Trianon ...» Eger, 1922. június 20. A napokban vezető helyen írtunk az antantnak arról a minősíthetetlen szándékáról, hogy magánlakásokban is kutatni akar — eldugott fegyverek után. Mert ilyenek vannak még most is, csirkefogó hazaárúlők szerint! Az antant vagy fél, vagy annyira naiv, hogy hitelt ad az ilyen tizenhárom próbás akasztófáravalóknak. Pedig nagyon jól tudhatja, hogy hová lett az osztrák-magyar hadsereg fegyverkészlete, kik vitték azt el minden kárpótlás nélkül! S hogy mennyire nő az elkeseredés antanték ellen a kirablott, véreszívott országban, élénken mutatja a Szegedi Űj- nemzedék egyik cikke, mely újabb hiéna- járásról számol be közönségének. • Ma reggel a városban újabb antanthiénák tűntek fel. Állítólag görögök, 4 tiszt és 30 legénységi állománybeli, akik lovakért jöttek volna ide. Érdeklődtünk a rendőrségen, ahol azt a «felvilágosítást» kaptuk, hogy semmit sem tudnak erről; hogy nem tudják, milyen célból vannak itt.
