Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-17 / 135. szám
Ära hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Sget, 1922. június 18. vasárnap. XXIX. évf. 136. ss. Egri Jlépujjág lieOs«Mti ü|ak postai ssAUitissia SiSasSs Miévi alWsstéstnsa fogadónkéi g W»««*d éwo ISO K. — Bgg 8QK. Az általános választójog. Eger, 1922. június 17. Megdöbbenve olvassuk vármegyénk alispánjának jelentését, melyet legutóbb terjesztett a törvényhatósági gyűlés elé. Megdöbbenve s egyszersmind érdeklődéssel azért, mivel számadatai nagyon is erősen igazolják azt a politikai felfogásunkat, hogy a választói jog nagymérvű kiterjesztésére még nem érett meg ez az ország. Évtizedek óta folyik a leghevesebb agitáció azért, hogy minden felnőtt embernek szavazati joga legyen. A liberális és szélsóséges politikai irányzat nem akar számolni avval, hogy a jog csak kötelességekből fakadhat. Követeli tehát a szavazati jogot mindenki számára. Követeli még azok számára is, akik semminemű érzelmi és érdekközösségben nincsenek evvel az országgal, a magyar állammal. És csak a két forradalom után értjük meg világosan, hogy Tisza István miért volt olyan makacs ellenzője a választói jog nagymértékű kiterjesztésének. Csak most kezdjük látni kézzelfogható bebizonyítását annak, hogy még azok is ellene fordultak ennek a lehetetlen politikai gondolatnak, akik pedig oly erősen kardoskodtak mellette éveken át. A magyarság, akármit mondanak is, még nem érett meg arrs, hogy a nemzet minden nagykorú tagjának szavazati jo got adjon. Sőt tovább megyünk : nem is kívánja egyetemlegesen, hogy ezt a jogot megadják neki. Hiszen ha kívánatosnak tartaná, élne is e jogával. Már pedig mit tapasztaltunk a mostani választások alkalmával ? Azt, hogy Hevesvármegyének 69.718 névjegyzékbe vett választója közül csak 40.050 szavazott le, vagyis az összes szavazóknak 57 szá zaléka. 43 % nyi szavazó tartózkodott a szavazástól. Ez világosabban azt jelenti, hogy minden 100 szavazó közül csak 57 szavazott, míg 43 nem tartotta szükségesnek, hogy éljen evvel a legszebb állam- polgári jogával. Részletesen kimutatva Hevesvármegye hét választókerületének (a kápolnai kerület ugyanis egyhangúan választott) idevonatkozó adatait, az alábbi képet nyújtjuk : Kerület: szavazó: szavazott: “/óban: egri 10922 7700 70 «/« gyöngyösi 12235 6650 54 % hatvani 7290 4114 56 °/o pásztói 6327 3681 58 »/o hevesi 6085 4509 70 % pétervásárai 14722 5842 30 °/o tiszafüredi 12137 7554 62 % Látszik ebből, hogy még csak 7 szavazott minden 10 választó közűi, azokban a kerületekben is, amelyekben legnagyobb volt az érdeklődés. De ilyen kerület csak kettő volt. Négy kerületben csak 5—6 szavazott minden 10 jogosult közűi, egyben pedig csak három. Ha még ehhez vesszük, hogy ki-ki helyben, fáradtság nélkül s —ünnep lé vén — anélkül gyakorolhatta legszentebb állampolgári jogát, hogy a munkáját mulasztotta volna: tisztában lehetünk vele, POLITIKAI NAPILAP. Felelős uerkesatö: BREZNÄY IMRE. SstrkcMrtfttég i Eget, Líccre. liailökiyatiii Lleenmi Bgoaiu Felefon széni It. hogy a közönyösség, az érdeklődés hiánya volt a távolmaradás oka. Ne feledjük végűi: még a titkosan választó kerületekben is 10—20 százaléknyi szavazó tartózkodott attól, hogy véleményét a mérlegbe dobja. Pedig ott kötelező volt a szavazás! Világos ezekből, hogy nálunk nem tágítani kell a választási jogot, hanem inkább szűkíteni. Minek akarják rátukmálni a jogot arra, akinek nem kell ez a jog s ha megkapja, akkor sem él vele? Közvetlen kocsit Egernek. Vasúti kérdések. Eger, 1922. június 17. Megszoktuk, hogy valahányszor az Eger-budapesti közvetlen kocsi kérdése szőnyegre kerül, annak járatását mindig és következetesen ugyanazon indokok alap- ján"utasítják el. Erre való tekintettel akár szóról szóra leközölhetném az ezen ügyben, az elmúlt év folyamán, ugyan e lap hasábjain megjelent közleményemet. Mégis, bár az ott felsoroltakat részben ismételni vagyok kénytelen, nem lesz érdektelen, ha a felhozott elutasító indító okok komolyságának megvilágítására a jelen tapasztalataiból fogok némi következtetést levonni. Múlt évi közleményemben kimutattam azt, hogy ha egy nappali és egy éjjeli vonatpárhoz kapnánk közvetlen kocsit, akkor az a huszonnégy órán belül történő fordulási időre és arra való tekintettel, hogy az egyik vonatpár Miskolczról indul, illetve Miskolczra érkezik s így Füzesabonyig illetve Füzesabonytól egy kocsit nélkülözhet ; a Mávnak csak egy, azaz összesen egy kocsi-többletet okoz. A közlemény szerint »közvetlen kocsik járatása még ez idő szerint nem lehetséges, mert a június l én életbe lépő új menetrend a Máv. összes kocsijait annyira lefoglalta, hogy egyelőre még a szükséges tartalékoláshoz és előre nem látható eshetőségekre szükséges pótlásokhoz sem tud a Máv. a javításos kocsikból elegendő futóképes kocsit gyűjteni*. S most a mai állapotokra térek át: az előbbiek ellenére Budapestről és Egerből különvonatokat indít a mikófalvai Passió- játékokra. Évvel, azt hiszem, a nélkülözhetetlen egy kocsi hiányát kézzel fogha- tőan bebizonyította az Államvasutak Igazgatósága. Nem lehet közvetlen kocsit adni Egernek, mert akkor mások is kérik. Ez a második és utólsó érv rövid kivonatban. Ez oly megcáfolhatatlan igazság, hogy kénytelen vagyok előtte térdet és fejet hajtani. Való és igaz, hogy ez a körülmény be fog következni s ez az érv oly hatalmas, hogy nemcsak megdönteni nem lehet,J de ez alapon örök időkre le kellene mondanunk jogos kívánságunk teljesítéséről. Csupán az az egy kérdés eldöntetlen előttem, hogy miért okoz oly nagy gondot a Máv. Igazgatóságnak, ha mások is kérik a közvetlen kocsit. Egy magyarázat van reá, nevezetesen az, hogy ez esetben a kérelmeket nem lehet kaptafára húzva elintézni. Ez esetben minden kérelem egyéni elbírálást kíván s ez némi munka-többletet okoz. Ha pedig ezt a kérdést minden esetben igazságosan bíráljukfmeg, akkor rá kell jönnie a mélyen tisztelt Igazgatóságnak arra, hogy ma Csonka-Magyarország városai közül egy sincs olyan, amely lüktető kereskedelmi életénél, lakosságának intel ligenciájánál s végre utasforgalmánál fogva több jogot formálhatna a közvetlen kocsira, mint épen Eger. Egy városa van még e Csonkaországnak, amely talán távolságánál fogva nagyobb joggal tarthatott e kényelmi intézkedésre igényt. Ennek kívánságát azonban már kielégítették. Az általános választások előtt pár nappal olvastam a fővárosi lapokban, hogy Budapest-Wien között Sopronon át közvetlen kocsit helyeztek üzembe. Evvel az intézkedéssel Sopron megkapta a közvetlen kocsit, mert hiszen inkább úgy fogható fel a kérdés, hogy Budapest Sopron és azonkívül Sopron-Wien között közlekedik a közvetlen kocsi, mint Sopronon át Budapest Wien között; mert akkor, a mikor Királyhidán át direkt vonatok közlekednek rövidebb s így olcsóbb útvonalon, a természet szépségeiben gyönyörködni akaró utasok száma nem lehet oly nagy, hogy ezen az irányon át a közvetlen kocsi forgalmát indokolttá tenné. Evvel eljutottam oda, hogy most már a saját indokai alapján kérem a Máv. Igazgatóságától a közvetlen kocsit,miután már Sopron városának megadta s így, mi kérelmünkkel nem vagyunk úttörők. Sajnos, nekünk nem volt miniszter képviselőjelöltünk, de van egy igen agilis és városának minden érdekét szívén viselő egységes párti képviselőnk, aki, — meg vagyok győződve, — tekintélyének teljes súlyával fog fellépni, hogy ezt, a teljesítésig nyugvópontra nem jutó kérdést megvalósítani segítse. Ringelhann Béla oki. gépészmérnök. Stészel Sándor utólsó útja. Eger, 1922. június 17. Ma szombaton kisérte Eger utólsó útjára Stészel Sándort, kinek a lelkiüdvéért reggel 9 órakor ünnepélyes gyászistentisztelet volt a rendház templomában. Régen volt Egerben olyan fényes, olyan bensőséges temetés, mint a Stészel Sándoré, az Irgalmasrend egri priorjáé és a rend definitoráé. Már 4 óra előtt ezrekre menő gyászoló közönség vette körül a ravatalt, melyet az Irgalmasrend házának keleti szárnya mellett, a templom főbejáratával szemben állítottak fel. Meghatott lélekkel állottak a ravatal körül az egyházi, katonai és polgári előkelőségek, akiknek érdemes névsora hasábokat tenne ki. A koporsót éppen úgy, mint a halottas kocsit, gyönyörű koszorúk borították, mint a kegyelet, hála és szeretet kifejezői.
