Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-14 / 133. szám
2 EGEI NÉPÚJSÁG 1922. június 14. Mi újság a Felvidéken? Szent-lványi József Benes génuai szerepléséről. — Hlinka nyilatkozik. — Elnyomják a magyar iskolákat. — „Ifiagyarul már csak a disznók beszélnek.“ • Eger, 1922. junius 13. Szent-Ivány József cseh nemzetgyűlési képviselő a külügyi vita alkalmával nagy beszédet mondott, amelyben Benes génuai szereplését és Csehország külső j politikáját bírálta. A beszéd érdekesebb részei a következők : «Benes jelentésében — amit előttünk tett — most is elhallgatta mindazokat a balsikereket, amelyek érték, mert politikai hasznot akar húzni a génuai szerepléséből. Génuában a tradiciós cseh politikát folytatta. Óvatos volt és figyelte, hogy melyik irány jut diadalhoz, hogy aztán ahhoz csatlakozhassák. Benes á\ francia ál láspontot tolta előre, melynek célja az eredménytelenség mocsarába sülyeszteni a konferenciát. Benes megemlítette, hogy a nagyhatalmak bizalmatlanok Csehszlovákia irányában. Állítása szerint azért, mert az ellenséges propaganda kitalálta azt a legendát, hogy a nemzeti kisebbségek jogait megcsonkítják. Nagy bátorságra vall legendának nevezni a belállapotok igazi képét é3 legendának nfé’vezni azt, ahogy a kisebbségek helyzetét a valóságnak megfelelően festik. Pedig erről a kérdésről ma már az egész világ beszól. Benes beismeri, hogy a kisállamok életszükséglete a valamely nagyhatalomhoz való alkalmazkodás. így tesz Csehország is, amikor a francia érdekeket szolgálja. Utal arra a titkos szerződésre, amely szerint Csehország kötelezte magát arra, hogy Németország megszállása esetén 5 — 6 millió embert küld Németországba. Végül a szónok utalt arra, hogy Benes ismét hangoztatta azt, hogy a kisantant meg erősödött. Csak szóval; valósággal azonban ném. A miniszterelnök azt is hangoz tatta, hogy korai volt a génuai konferen cia, azért nem ért el eredményeket. Nem igaz. Azért volt eredménytelen, mert olyanok is részt vettek benne, mint a csehszlovák delegátusok, akik nem gyógyítani, hanem újabb sebeket akartak ejteni». s* A Prágai Magyar Hírlap tudósítója beszélgetést folytatott Hlinkával, aki az autonómiáról és a pittsburgi szerződésről a következőkben nyilatkozott: <Az a hír, hogy a szlovák néppárt politikát változtatott, csak a kormánysajtó jámbor óhaja. Mi addig harcolunk, míg ki nem vívjuk a népek önrendelkezési jogának érvényesülését. Nem igaz, hogy visszavontuk volna a génuai konferencia elé terjesztett memorandumunkat. Minket nem lehet kielégíteni holmi nagy megye- reformokkal, szánkat nem lehet Srobár zsupánságával betömni, a pittsburgi szerződés alapján állva, követeljük az önálló tót belpolitikát. A prágai parlamentet nem ismerjük el ránk nézve kompetensnek, mert nincs joga a mi belügyeinkbe avatkozni. A csehszlovákizmus fogalma hamis, ez csak a csehek fejében születhetett meg. Ez a fogalom 1918-ig ismeretlen volt. Ad dig csak csehek és tótok voltak. Ha meg tudtuk őrizni tőtságunkat a magyarok a- latt, meg tudjuk ma is. Gyámságot nem ismerünk el magunk fölött. A mi kultúránk merően elüt a cseh kultúrától. A pittsburgi szerződés alapján állunk. Ezt irta alá Massaryk és Benes. Akkor még testvérek voltunk, ma ellenségek. Az autonómiáért vívott harcunk meddőségét az agráriusok és a szociálisták cirkulusai idézték elő. Mihelyt mi erélyesebben követeljük jogainkat, ők azonnal felkínálkoznak a kormánynak és állásokért, anyagi előnyökért kontrakarirozzák törekvéseinket. Génuai memorandumunkat is úgy akarták ellensúlyozni, hogy azt állították rólunk, hogy mi Szlovenszkő lakosságának csak 3°/o át tesszük, míg a lakosság többi része autonőmiaellenes. Persze, ez arcátlan hazugság. Amerikában szavazás volt az autonómia ügyében; a szavazások 78%-a az autonómia mellett esett. Hogy mi is bebizonyíthassuk a nép hangulatát, követeljük a megyei és községi képviselőtestületi választások megejtését. Ebbe azonban a csehek nem mennek bele. Tótok voltunk, tó-* tok akarunk maradni. A kormányválság nem érdekel, csak akkor, ha olyan kormány jön, mely teljesíteni fogja követeléseinket. Tótország a tótoké. Nem tűrjük, hogy míg a tót intelligencia nem jut álláshoz, addig Kassára 15 ezer cseh tisztviselőt hozzanak. Mi a ruszinokkal jó barátságban akarunk lenni, de üzenem nekik, hogy egy talpalattnyi földet sem engedünk át nekik. * Körmendy-Ékes Lajos és Lelley Jenő dr. 2—2 interpellációt nyújtottak be a prágai nemzetgyűlésen. Ezek közül érdekesek a következők : Körmendy-Ékes Lajos a szlovenszkói és ruszinkói magyar iskolák ügyével foglalkozott, ahonnan teljesen kiszorítják a magyar nyelvet. A tanügyi hatóságok az anyanyelvet teljesen önkényesen állapítják meg, innen van, hogy a magyar gyermekeket cseh, vagy szlováknyelvű iskolákba kényszerítik. A vallás és a név itt az irányadó. Ivajdanoban pl. a tanügyi hatóságok magyar anyanyelvű tanköteleseket nem ismernek el magyaroknak azért, mert gör. kát. és zsidó vallásúak voltak. Murgas Karel kassai igazgató és Si- mecsk Gara tanfelügyelő több száz magyar gyermeket íratott át a magyar iskolából a szlovák iskolába a szülők akarata ellenére azért, mert nevük szláv hangzású volt. A zsidó vallásnak egész más szerepe van, ha a szlovákság érdeke kívánja s ha azzal a magyarság kárára lehet operálni. Ennélfogva ma az a helyzet, hogy Kassán 400 tanköteles nem jár iskolába azért, mert szülőik őket elszlávo- sításnak kitenni nem akarják! A másik interpellációja az iskolaalapítás és iskolafenntartás ügyében hangzott el. Itt is az elnemzetietlenítés a főcél. Lelley Jenő dr. interpellációjában azt panaszolta fel, hogy MalatinszkyY ince nagy- sallői jegyző az ottani csendőrőrmester és felesége előtt úgy nyilatkozott, hogy «magyarul már csak a disznók beszélnek». Ezért ugyan feljelentették, de semmi baja nem lett a kereskedő-segédből lett községi jegyzőnek. Az egri tanintézetek tornaünnepsége. Eger, 1922. junius 13. Az áll. főreáliskola, érs. tanítóképző intézet, kereskedelmi iskola és az áll. polg. fiúiskola a III. negyedi Levente egylet közreműködésével folyó év június 15-én, Űrnapján, d. u. fél 4 órakor a Move-Ese érsekkerti sporttelepén évzáró ünnepélyt rendez. Műsor: Felvonulás. Himnusz. I. Közös tagszabadgyakorlatok katonazenére. II. Tornapad. (Főreál VI. oszt.) III. Futóversenyek. a) 60 m. (alsó osztályok), b) 100 m. (felső osztályok és Levente egylet.) IV. Játékok. (Főreáliskola.) V. 4X100 m-es stafétafutás, a) a polgári és főreál alsó osztályai között, b) kereskedelmi isk., tanítóképző, III. negyedi Levente-egylet ős főreál között. VI. Cserkészek botgyakorlata katonazenére. VII. Egyéni versenyek: a) távolugrás, b) magasugrás, c) sulydobás. Ugyanekkor játékok (képző, kereskedelmi, polgári fiúiskolák és III. negyedi Leventeegylet). VIII. A főreáliskola mintacsapatának gyakorlatai a magas nyújtón. IX. Kötélhúzó 10-es csapatverseny a) polg. és reál alsó oszt., b) képző, kereskedelmi, Levente-egyl., főreál. X. Társasgyakorlatok (főreál.) XL Football (képző, főreál). XII. Díjkiosztás. Szózat. Elvonulás. Helyárak: Számozott ülőhely 30 K, ülőhely 20 K, állóhely 10 K, deák és katonajegy 5 K. A jegyek árához 10 °/o-os vigalmi adó járul. _______________ S zínház és Művészet. Taifun.- Irta Lengyel Menyhért. Rendezte Andai Ernő. ... A taifun, melynek pusztító dühe végigrohan Japánon, átgázol Európába is. A szerelem taifunja az emberi szenvedélyek örvényébe dönti kiszemelt áldozatait. S ebben az örvényben már megbékélve pihen egymás mellett a fehér és a sárga. S fölöttük gyászdalt zokognak az örök emberi szenvedések hullámai. Kovács Lulu (Kerner Hona) megrázó tragikai erővel, szinte a «fenségesig» emelkedve, játszotta meg magateremtett alakjának veszendő sorsát. Dénes Rózsi (Hampel Teri) ebben a szerepében aratta eddig a legnagyobb sikert, mert valóban «nő» volt. Andai Ernő (Tokeramo dr.) egész egyéniségéből a keleti filozófia megnyugvása sugárzott ki s még kitöréseiben is a sárga ember vére lüktetett. Földessy Sándor a csupaszív bo hémíró tartalmas, közvetlen interpretálója volt. Berlányi Jenőről (K’oba Jasi) dicsérettel kell megemlékeznünk. Szentiványi Béla (Hironari) kis szerepéből a húsból és vérből való gyanakvó japánit (a tör vény száki jelenet) formálta meg. A nyugodt játékú Baranyai és a kisebb szereplők is jók voltak, különösen Dénes József, az ügyész, akiből még nagy drámai színész lesz. A színházi iroda hírei. Hatodszor kerül színre szerdán az Ördögh báró, az egri színház szenzációs sikerű újdonsága a premier nagyszerű szereposztásában. CsütörtÖKÖn este Jókai Aranyember őt jásszá a színház kitűnő drámai együttese, ólén Czakó igazgatóval, mint Krisz- tyán Tódorral. A Hamburgi menyasszony pénteki bemutatóját már teljesen készen várja a kiváló operett együttes. Nagyszerű jelmezek, gyönyörű magyaros muzsika ős bájos romantikus szöveg teszik értékessé a budapesti Várszínháznak ezt a legnagyobb sikerű operettjét, mely nálunk Nagy Pál rendezésében, a címszerepben Papp Manóival kerül színre.
