Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-04 / 126. szám
EGKRI NÉPÚJSÁG 4% Elesett és Rokkant Hősök Napja. — Június 4-én és 5-én. — Eger, 1922. junius 3. Hadirokkantakat, Özvegyeket és Árvákat Foglalkoztató Otthonokat akarnak létesíteni országszerte és minden egyes csoport területén a pártfogó nélküli, ön magukkal tehetetlen hadigondozottak részére. Ez otthonok a rendelkezésre álló pénz arányában olyan sorrend szerint létesülnek a csoportok területén, amilyen mérvű anyagi támogatást biztosítanak az illető városok. Addig is, míg minden csoport székhelyén nincs Otthon: minden egyes csoportnak (a már létesített otthonokban) a csoport létszáma arányában bizonyos számú hadigondozottnak beutalására van joga. Az Otthonok megyék szerinti fölállításának sorrendjét az Országos Központi Bizottság dönti el, valamint a már létesített Otthonok fölött minden tekintetben rendelkezik a célnak megfelelően. Az «Elesettés Rokkant Hősök Napijának megtartási időpontja 1922. június 4—5. Egerben is lesz urnagyűjtós pünkösd két napján s a Hevesmegyei és Egervi- déki Jótékony Nőegylet elnöksége ezúton ismételten fölkéri azokat a hölgyeket, akiket e célra beosztott, hogy az Egri Nép újság pénteki számában közzétett sorrend szerint szíveskedjenek rósztvenni ebben az emberbarát munkában. * Pünkösd hétfőjén délután 4 órától nagy népmulatság lesz ugyancsak erre a célra. A népünnep programot ja a következő : 1. Délután 1/24 órakor virágkocsi felvonulás az állami főreáliskolátől. 2. Délután 4 órakor virágkocsi-verseny. 3. Délután ^5 órakor dísztorna, előadva az iskolás gyermekek és földmives ifjak által. 4. Délután 5 órakor gyermek szini- előadás. 5. V26 órakor fűzér-tánc és magyar szóló. 6. Színházi apróságok a színtársulat egyes tagjai által előadva. (Az 1., 2, 3. és 5. számot Medák Alajos tanító rendezi, a gyermek szinielőadást pedig Fejér Mihály ál!, elemi isk. igazgató.) Az egész ünnepség rendezői a követ kezők: Szabovics Jenő százados, Simon József, Hadobás György, Medák Alajos, Hammel Árpád, Barabás Sándor, Jakab József, Czakő Pál, Endrész József, Fejér Mihály, Kállay István és Tóth Gyula. Az egész ünnepség sikere — kedvező időjárás esetén — már azért is biztosítottnak mondható, mert hiszen a hatvan tagú védnöki karoo kWül a következők vállalták a fővédnöki tisztséget: Dr. Szmrecsányi Lajos érsek, dr. Bobon) György főispán, Isaák Gyuláné, Isaák Gyula alispán. Juhász László ezredes, dandárparancsnok és Zalán Antal ezredes, A postások ünnepe. Eger, 1922. június 3. A mai délután és este igen mozgalmas volt Egerben. Bizonyosra vesszük tehát, hogy -pünkösd vasárnapja, mely a derék postásoké lesz, méltóképen tetézi b8 a Posta- és távíró-altisztek Országos Egyesülete egri csoportjának zászlószeritelési mozgalmát. Az ünnepség sorrendje Pünkösd vasárnapján, reggel 8 órakor, gyülekezés a m. kir. posta- és táv- íróhivata! udvarán. 3/49-kor indúlás a főszékesegyházba. 9 órakor nagymise, mely alatt 50 tagú ének- és zenekar ad elő egyházzenei műveket. Utána Kriston Endre apát-kanonok megáldja a zászlót; a zászlőanya és a fővédnökök beütik a zászlószöget. A zászló- szentelés előtt ős után a Polgári Dalkör énekel. 11 órakor a főszékesegyház előtt folytatják a zászlószögek Leverését, mely idő alatt a Postások Zenekara, majd a 14. honvédgyalogezred térzenét ad. Délután 1 órakor társasebéd a Koronában, hol a Postások Zenekara játszik. 3 órakor kezdődik a népmulatság az Érsekkeríben. 4 órakor folytatják a zászlószögek beyerését a Koronában. Este 9 órakor táncestály a Koronában. A postaaltisztek zászlóavató ünnepségére szombaton érkeztek Egerbe: Szalag Gábor báró pt. igazgató, a berni postakongresszus magyarországi megbízottja, Eberhardt János és Battenberg Lajos vezérigazgatósági és Rákóczy Mihály mis- kolczi kerületi pt. főigazgató, Alkér Sándor dr. pt. igazgató, Albrecht Gyula dr. pt. titkár és Klamarcsik Antal pt. tanácsos. Az illusztris vendégeket Melna Gyula pt. főfelügyelő vezetésével az posta- és távíró- hivatal tisztviselő-személyzete fogadta. Délben érkezett meg az országos hírű postás-zenekar is Kraul Antal pt. ellenőr karnagy vezetése mellett. A zenekar, melynek valamennyi tagja posta-altiszt, pattogó indulókkal vonúlt végig a Deák Ferenc- úton. Este 8 órakor előadás előtt a zenekar a városi színházban hangversenyezett, amely után Szmrecsányi Lajos ársekfő- pásztornak, Bobory György dr. főispánnak, Isaák Gyula alispánnak, Trak Gézánó zászló-anyának és Melna Gyula pt. főfelügyelőnek szerenádot adott, melyet ez rekre menő tömeg hallgatott végig. Este 10 órakor érkezett Demény Károly államtitkár és Demkó György debreczeni pt. főigazgató. Fogadásukra a pályaudvarra megjelentek a délben érkezett vendégek, az egri postahivatal teljes személyzete és a postás zenekar. Az üdvözlések elhangzása után Demény Károly államtitkár az érsekfőpásztorhoz hajtatott. Kis hírek a nagy világból Külföld: Az ukránok visszakérik a németektől a 400 millió aranymárka hadi- sarcot. — Ma kezdődött az osztrák-ien- gyel tárgyalás. — Maxim Gorkij nem mehet Franciaországba. — Becsben 746 K egy kilo kenyér. — Az essem bányákban robbanás történt. — A fascisíák szombaton kivonultak Bolognából. — A jövő héten kezdik meg Moszkvában Tichon pátriárka bűn pőrének tárgyalását. — Az angol kormány ä legerősebb eszközökkel száll szembe az írországi zavargásokkal. — A lengyel nemzetgyűlés elvetette Ke- let-Galicia autonómiáját. — A szövetség közi bizottság tehetetlen a sziléziai eseményekkel szemben. — Ríva városának nem keli Danta-szobor. — A francia és német- gyárosok snár kibékültek. — A világ népei, a magyarok és németek kivételével, történelmi kongresszust tartanak, mely alkalommal egy cseh újság felhívja a tótokat, hogy vegyék ki Magyarország A m. kir. posta lelkiismeretessége. Adalékok a Magyar Anekdotakincshez. Eger, 1922. május 3. Könnyebb a lelkünk, ha az állam szerveit: hivatalokat, vasutat, postát szidják. Szinte megszoktuk már. Pedig például a posta egyik legtökéletesebb intézményünk. Olyan akkurátosan működik, hogy a magyar postát világszerte a leg tökéletesebbnek ismerik. A magyar posta olyan címzetteket kutat fel, olyan hibás címzésű leveleket kézbesít: amelyeknek megfejtése szinte talánynak volna feladható. A magyar postának gyerek játék az olyan küldemény kézbesítése, mint például a címzésről nevezetessé vált amerikai levélé: Humboldt Sándor úrnak, Európa. A világhírű természettudóst minden művelt ember ismerte az egész világon. Könnyű volt ráakadni. De mit szóljak •ahhoz*, hogy nekem kézbesítenek olyan levelet, amelynek címe csak az én (szűk körben ismert) nevem és foglalkozásom volt. Semmi más. Mégis eljuttatta hozzám a nálunk sokat ócsárolt magyar posta. Ha azután még hozzáteszem, hogy ennek a levélkének, melyet az ország egyik széléről Egerbe és hozzám juttatott, tartalma csak egy «B. u. é. k.»-s névjegy volt: még tiszteletreméltóbbnak tűnik fel a m, kir. Posta lelkiismeretessége. (Akkortájt ugyanis még kocsiszámra érkeztek Dobó városába is az újévi üdvözletek.) Megtette a magyar posta azt is, hogy ilyen címzésű levelet kézbesített 1862 ben : «Wohlgeb. Herrn Áldás Hazánkra. In Miskolcz». A dolog magyarázata az, hogy Ghiczy Kálmán országgyűlési elnök ezekkel a szavakkal zárta be 1861. aug. 22-én az erőszakosan feloszlatott országgyűlést: «Áldás szeretett hazánkra«. Ebből azután szállóige lett, mely «Áldás hazánkra» alakban népszerűvé vált s rányomtatták címkékre, gyujtődobozokra, sőt még levélpapirosra is. Ezt azután egy németországi kereskedőház cégnyomatnak nézte a hozzáforduló magyarnak levelén. És a miskolczi posta felkutatta a levél gazdáját. Még furcsább a következő eset. Körülbelül húsz évvel ezelőtt a kecskeméti postára érkezett egy fölötte cifra és kacagtató címzésű levél, mely az egész vá rosban nagy derültséget keltett. A következőképpen volt címezve: Monsieur Hideg Oltóviasz Fatapasz Kecskemét via Budapest (Hongrie) A postán ugyancsak nagyot néztek a címzésen; hiába törték egy ideig a fejüket, de hogy Hideg Oltóviasz nevű úr legyen a városban, arra ki sem emlékezett. Végre is egy levélhordó kapott észbe, hogy ő majd kézbesíti annak, akit megillet. És kézbesítette is, dicséretére legyen mondva. Emlékezett ugyanis, hogy egyik helyi gyógyszerész a kecskemótvidéki gazdasági és ipari kiállításon, melyet az előző nyáron tartottak, hideg oltőviaszt állított ki «Kecskeméti Hideg Oitóviasz —- Fatapasz» címmel. Árjegyzék is volt róla, de csak magyarul, melyet különböző helyre szétküldött. A levéltiordó elvitte hát a levelet ahhoz a patikushoz. A patikus csak nagy rábeszélésre bontotta föl, amikor is kiderült, hogy a levólhordónak igaza volt: a levél neki szólt. Valami lengyel bácsi rendelt benne hideg oltóviaszt. Egy másik jókedvű levelező pedig csupán a következő címet írta a levélre: Sz ... Zs .. . úrnak A «Hírős városba». A posta persze kitalálta, hogy csak Kecskemétről lehet sző és kézbesítette is a levelet. Van a birtokomban egy levélboriték, melynek ez a címe:
