Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-03 / 125. szám
EGRI NÉPÚJSÁG to A Magyarország: A minisztertanács megengedte a cukor behozatalát. — Dollár- csalást követtek el a budapesti pénzváltók. — Juriga védelmére kel a királyhü tótoknak. — Magyarország közreműködésére is számítanak a gazdasági újjáépítésben. — A választás késlelteti a gyógyszertárengedélyek kiadását. — Teleky Pál gróf főcserkész lett. — A királyné és uj szülött gyermeke egészséges. — 12 tagú küldöttség megy a prágai gazdasági kongresszusra. — Francia művészbizottság vizsgálja meg a budapesti múzeumokat. — Külföldi botanikusok érintkezésbe léptek magyar tudósokkal. — A magyar kormány tárgyal a Morgan csoporttal. — Megakadt az általános olcsóbbodás. — Fegyveres támadást intéztek a debreceni lőszerraktár ellen. Az egri postás-altisztek ünnepe. Eger, 1922. junius 2. A posta- és távirda-altisztek zászló- szentelési ünnepsége tulajdonkép már szombaton megkezdődik, amennyiben a déii t óra 50 perces vonattal érkeznek meg a vendégek s a budapesti postás-zenekar. Az állomástól a Koronába mennek úgy a vendégek, mint a fogadó bizottság, mely ezúton is fölkéri a társ-egyesületek vezetőit s más érdeklődőket, hogy a fogadtatásra szíveskedjenek megjelenni. A postás zenekart a tűzoltó örtanyán szállásolják el. Este 8 órakor szerenádot ad a postás zenekar Szmrecsdnyi Lajos dr. fővédnöknek, Bobory György dr. főispánnak, Isaák Gyula alispánnak, Trak Gézáné zászlóanyának és Melna Gyula p. t. főfelügyelőnek. * A zászlószentelési ünnep alkalmából a főszékesegyház párját ritkító egyházzenei eseménynek is színhelye lesz, ameny- nyiben Meissner Imre főszékesegyházi karnagynak sikerült erre az alkalomra a bu- dapesti postaaltisztek általánosan ismert zenekarát megnyerni arra, hogy az ünne- pies istentiszteleten közreműködjék. A posta-altisztek zenekara 28 taggal, míg az é- nekkar 24 taggal működik közre úgy, hogy az összes szereplők sz'árna, az orgonistával együtt, 56 ra rúg. Az ünnepélyes istentisztelet alatt Meissner Imre főszékesegyházi karnagy vezetése mellett, a tekintélyes számú énekes zenekar a következő egyházzenei műveket adja elő : *Ecce Sacerdos magnus», 6 szólamú vegyeskarra írta Meiszner Imre. Előadja a 40 tagú énekkar. A mű Schioppa Lőrinc pápai nunciusnak van ajánlva. A mise változó részeit, u. m.: az Introitust, a Gra- dualét a Sequentiával, nemkülönben a Com- rauniót, ez alkalommal nem koraliter éneklik, hanem — hogy a zenekari mise stílusával szervesebb kapcsolatban legyen, — Griesbacher Péter, regensburgi kanonok «Repertorium Chorale» című művéből vannak kiválasztva. Igen érdekes, modern egyházzenei kompozíciók, melyekben a liturgikus szöveg a legmerészebb harmóniai fűzésekkel van aláfestve. — Az uniszónó kart az orgona kiséri. Női szóló, női karral, majd férfi szóló férfi karral váltakozik, míg az egészet a felső és alsó szólamok hatalmas uniszónó együttese zárja be. Előadják továbbá Meiszner Imre ♦ Missa solemnis in hon. Scti Gabrielli Ar- changeli» miséjét teljes zenekari kísérettel ; Offertoriumra pedig Pogatschnigg Guido «Confirma hoc Deus*át szintén zenekari kísérettel. A magán-részeket Frank Margit és dr. Pataky István éneklik, míg az orgonakiséretet Kalovits Alajos dr. volt szives elvállalni. A magas színvonalon álló és liturgikus szempontból is kiváló egyházzenei műsorra előre is felhívjuk a komoly egyházi zenét kedvelő közönség figyelmét és érdeklődését. Megemlítjük még, hogy a nagy orgona is meg fog szólalni s így a fővárosi vendégeknek módjukban lesz a főszékosegyház országos hírű, hatalmas orgonájában gyönyörködni, melyen isten- tisztelet előtt Meiszner Imre fog klasszikus orgona-műveket előadni. * A zászlószögek tulajdonosaihoz. A rendezőség tisztelettel kéri azoknak az egyesületeknek és hivataloknak vezetőit, vagy magánszemélyeket, akik zászlőszöget kaptak, szíveskedjenek a szöget a zászlószentelés napján személyesen, vagy megbízottjuk által a főszékesegyházba juttatni, hogy a névsort megtarthassák. Hány kát. szántóföld van az egri határban? Statisztikai adatok az egri határról. Eger, 1922. junius 2. Az egri szántóföldek ugynevezet tér ménystatisztikai adatainak feldolgozásával most készült el a város. Azt hisszük, mindenkit érdekelni fog, hogy a bortermelő város határában hány hold szántóföld van. Hát nem nagyon sok. Az egri érsekségnek 80 kát. hold, az egri Főkáptalannak 499 kát. hold és 1350 négyszögöl, a ciszt. rendnek 3 kát. hold, Fekete Károlynak 17 kát. hold, Erőss Jánosnak 48 kát. hold, Legá nyi Rezsőnek 15 kát. hold, Gröber Jenőnek 12, Glósz Kálmánnak 7, özv. Horánszky Istvánnénak 13 kát. hold és 1200 négyszögöl, Strausz Sándornak 3, Preszler Zsig- mondnak 28 kát. szántóföldje van az egri határban. Összesen tehát 2384 kát. hold és 1500 négyszögöl szántóföldünk van. Őszi búzával bevetettek 555 kát. holdat, 1500 négyszögölet; tavaszi búzával 7 kát. holdat és 1200 négyszögölet, őszi rozzsal 38 kát. holdat; őszi árpával 1 kát. holdat és 400 négyszögölet, tavaszi árpával 194 kát. holdat és 650 négyszögölet, zabbal 42 kát. holdat és 900 négyszögölet, tavaszi bükkönnyel 3 kát. holdat, zabos bükkönnyel 30 kát. holdat és 1400 négyszögölet, lóherével 125 kát. holdat és 900 négyszögölet, lucernával 154 kát. holdat és 2200 négyszögölet, baltacímmel 3 kát. holdat és 400 négyszögölet, őszi borsóval 10 holdat. A statisztikai kimutatás szerint az egri határban tavaszi árpát nem vetettek. Az «Egri Ének- és Zeneegylet» ma, szombaton, d. u. pontban 6 órakor zenekari próbát tart. A vonóshangszereken játszó tagokat főltétlen megjelenésre kéri az elnökség. Színház és Művészet. Színház. tflxcudLcé*' (Három egy felvonásos. Irta: Molnár Ferenc. Rendezte: Andai Ernő.) Három egyfelvonásos. Az egyik «Előjáték a Lear királyhoz», a másik a «Marsall», a harmadik az «Ibolya». Molnár Ferenc a színház belső életét, a színész társadalmi helyzetét s ehhez a társadalomhoz való viszonyát festette le a három egyfelvonásosban. Az «Előjáték a Lear királyhoz »-ban megismerjük a színészt, aki leveti maszkját és színes rongyait a férj előtt. S a Lear-jelmezből előmagaslik a XX. századbeli «pesti ember», aki énte- len énjével rezonál a léha társadalom minden kacajára. A «Marsall» hőse, Litvay színész, valóban hős. Amikor a féltékeny báró «véletlenül» belelő, bevallja, hogy megsebesült. Megkinozza az asszonyt, akit szeretett, burkolt «tetemrehivásával» S látnia, hallania kell, hogy ez a gyáva asszony mint tagadja meg szerelmét és sülyed azok közé, akik még vétkezni is kényelmesen szeretnek. Nos, akkor, hogy magának elégtételt szerezzen, kijelenti, hogy csak — játszott. — Az élet komédia, játék s mig a golyó által ütött kis seb vérzik a válla alatt, ő kacag, kineveti a gyilkost, a feleségét, önmagát, az életet. Kikacagja úgy, ahogyan csak az tud kacagni, «aki a haláltól nem fél, de a meghűléstől igen.» — Az «Ibolya» a színház belső életét festi tömör színekkel, ina rész lendületű s kissé léha ecsetvonásokkal. Csak egy jelenetet mutat be: a színésznő jelöltek ajánlkozását. De ebben azután megtalálunk mindent: nyomort, nagyravágyást, prostitúciót, könnyűvárö- séget; csak egyet nem: művészetet. Mély filozófia, megszűrt gondolatok, félre pofo zott igazságok jellemzik a Színházat, a- mely erkölcseiben, jellemeiben tipikusan pesti. A kiváltságosak számára színházi reflektorral viiágítjalmeg: ne a művészetben, hanem a romlott társadalomban keressétek a dekadenciát. A szinrehozatal páratlanul színvonalas volt s a közönségnek nem mindennapi műélvezetben volt része. Megyeri Olga (Edith) szimpla, puha, meggyőződésnélküli tucatfeleséget alakított, akit lassan elnyelnek a szürke, hétköznapi árnyak... Nehéz feladatát szépen és sikeresen oldotta meg. «Nő» volt, nemének bűnös felkiáltójele. Tarnay Margit, Orbán Viola, Dénes Rózsi, Koppány Bözsi, Bodroghy Margit külön-külön nagyon jók voltak és ügyesen beilleszkedtek szerepeikbe. Andai Ernő (Litvai, — igazgató) alakításáról csak azt írhatjuk, hogy játékából szinte kisugárzik nagy műveltsége, ka- rakterizáló ereje. Beszól akkor is, amikor hallgat. Leiki-analizisei páratlanok. Az ő talaja a modern társadalmi dráma. Ez estén tűlnótt azokon a korlátokon, amelyek határt szabnak az alakításnak. — Föl- dessy Sándor (dr. Ernő — San Friano) szintén emlékezetessé tette a bemutatót. Komoly érték, húsból és vérből való alakjaiban a lázadozó embert, amely csak belülről forr (San Friano), utolérhetetlen művészettel játssza meg. Ssentiványi Béla (Bánáti színész — zeneszerző) méltó tagja az Andai—Földessy—Szentiványi triásznak. Forr benne a tehetség, a választót-
