Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-01 / 123. szám
eSgri népújság Az egri bor érdekében.- Eger, 1922. május 31. Halássy Lajos m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelőtől, az egri szőlészeti és borászati szakiskola igazgatójától, hétfőn vettük az alábbi cikket, amelynek minden sorát, minden szavát aláírjuk s melegen ajánljuk megszivielésül az egri bortermelők figyelmébe. Borkiállítás. Bizonyára sokan lesznek-a szőlősgazdák között olyanok, akiknek tudomá sa van arról, hogy a folyó év nyarán Budapesten országos szőlészeti és borászati kiállítás fog megnyílni. Egyben biztosra veszem azt 4», hogy a szőlősgazdák mindegyike tisztában van azzal: minő nagy fontossága van egy ilyen kiállításnak, különösen az országos jellegűnek, amely hivatott az országnak a kiállításon bemutatandó anyagát oly színben beállítani, mely az országra mindenkópen nagy haszonnal lesz kapcsolatos! Végső következtetésben azt is le merem szögezni: nincs olyan egri szőlőbirtokos, aki tudatában ne lenne annak, hogy Eger hegyeiben minő kincsek rejlenek borászat szempontjából. Ezen általános és közismert tények ellenére igen szomorúan érintett — egy teljesen megbízható forrásból eredő — az a híradás, hogy az egri szőlőbirtokosok nem vesznek részt ezen a kiállításon. Nem mondom, hogy alaposan (hiszen ahhoz még nem vagyok elég régi egri lakos!) de némikép mégis ismerni vélem az egri szőlőbirtokosok helyzetét. Sajnos, eléggé tudom, hogy a napszámbérek terén a vezetőszerep jóformán kizárólagos tulajdonunk s a panaszkodás terén talán szintén első helyen állunk. Mi tagadás: a szőlőt mindannyian szeretjük, szívesen és áldozatkészségesen mívelgetjük is (azt meg nem is említem, hogy az egri ember a bort még jobban szereti). De ez mind nem elég! Nem elég büszkének lenni arra, hogy az egri bornak nincs párja, hanem azt közismertté is kell tenni! Ügy tudom, E- gerben a legtöbb szőlősgazda nem kizárólagosan maga egy személyben termelő és fogyasztó. Ha pedig ez utóbbi állítás igaz, akkor nem elegendő, hogy csak a szomszédok ismerik boraink jóságát, hanem azt ismertté kell tenni messze vidéken is. Ennek a célnak elérésében pedig a legolcsóbb és legalaposabb hirdetési mód, a — kiállításon való részvétel! Igaz ugyan az a közmondás, hogy a jó bornak nem kell cégér, de viszont az is tény, hogy csak az ismert jő bornak nem! Hogy pedig borainkat nem ismerik még az ország minden részén sem, arra legjobb bizonyíték az a tetemes mennyiségű borkészlet, ami még mindig pincéinkben hever. Ennek egyedüli oka pedig az, hogy az egri ember jó szőlősgazda, de nem jó — borgazda. A jó borgazdától nem csak azt várjuk, hogy tiszta, egészséges stb. bora legyen, hanem legyen üzleti érzéke is! Ne rejtegesse borát véka alá, hanem mutogassa, kínálgassa. S ugyan tudja valaki jobban és többnek mutogatni és kínálgat- ni a borát, mint az ilyen kiállításon!? Aztán talán, ha már a napszám terén stb. vezető szerepet töltünk be, nem illő, sőt jogosult, hogy ott, ahol versenyre kell kelni; ahol drágán termelt borunkkal dicsekedni lehet: ott is az elsők között legyünk ? Szerintem nem hogy részt nem veszünk, de követelnünk kellene, hogy ezen a kiállításon a legnagyobb és a legelső hely a mienk legyen! Eger vidéke van olyan fontos borvidék, hogy mi ezt méltán elvárhatjuk, de viszont tőlünk is méltán elvárhatja ország-világ, hogy borainkkal ott legyünk és pedig a lehető legtekintélyesebb formában. Őszintén mondva, nem is hiszem, hogy az egri szőlősgazdákban ne lenne annyi önérzetes büszkeség, hogy a kínálkozó győzelmi pálmát ki hagynák ütni a kezükből! Még nem késtünk el. A cselekvésre még van idő. Fölkérem tehát mindazokat a szőlősgazdákat, akik akár szőlő-, akár bortermésükkel óhajtanak rősztvenni a kiállításon, hogy forduljanak mielőbb az országos szőlő- és borgazdasági kiállítás központi irodájához, Budapest, VI., Podma- niczky-utca 49. szám. Színház és Művészet. Luxemburg grófja. Lehár kedves muzsikájú operettjét, a «Luxemburg grófján-t hozta színre teg- uap a Városi Színház. Színrehozatal, játék, siker és rendezés tekintetében a Luxemburg grófja az első operett Egerben, amely a legteljesebb elismeréssel találkozott. Ez az elismerés szól elsősorban Papp Manóinak (Didier Angela), aki diszkrét és előkelő játékával, ragyogó toalettjeivel besugározta az egész színpadot. Játszott szív- vel-iélekkel, igazán és hatásvadászatot kerülő művészettel. Játékát, melyen mindig az egyszerűség és kereseílenség szordiuő- ja volt, lelkes tapsokkal jutalmazta a közönség. Marczinka Vica (Vermont Juliette) kedvence az egri közönségnek. Bohókás, pajkos szubrett, aki minden szerepében «a kis Vica». Orbán Viola (Kokozov grófnő) mint mindig, most is elsőrangúan a- lakííott. Nagy Pál (Luxemburg grófja) az elegáns boavivant, játéka, éneke (bár az operett zenéje nem egészen «fekszik» a hangjához) nagyon tetszett. — Ifj. Latabár Kálmán (Bazilovics Bazil herceg) volt e színházi est hőse. Latabár önmagát múlta felül alakításával és a közönség tapsviharral fogadta mindig, amikor a színpadra lépett. Wessely Pál derűs játéka szintén tetszett. Külön ki kell emelnünk a Marczinka Wessely duettet (gimbelem- gombolom), melyrffek finom tánca igazolta, hogy sikert mindig a «szép» tánc arat és a közönség nem követel színésztől artista-produkciókat. A kórus jól énekelt és ügyesen «helyezkedett». A zenekart, mely már szépen összejátszott, Szánthó karnagy vezényelte. A «Marsall« fő női szerepét M. Dinnyési Juliska erős rekedtsége következtében Megyeri Olga, a «Heidelbergi diákélet«- ben nagy sikert aratott művésznő játssza. A színházi iroda hírei. Molnár Ferenc nagysikerű újdonsága, a «Szinház», amely a Magyar Színházban már 150-ik előadás felé közeledik, csütörtökön (A bérlet) és pénteken (B bérlet) kerül bemutatásra a városi színházban, Andai Ernő rendezésében. A főszerepeket Megyery Olga, Tarnay Margit, Dénes Rózsi, Földessy Sándor, Andai Ernő, Baranyai László és Szentiványi Béla játsszák. Szombaton, 3 án és vasárnap, 4-őn este a nagy sikerrel bemutatott Ördögbáró kerül színre. Vasárnap délután 4 órai kezdettel a Luxemburg grófja kerül színre. HÍREK. Eger, 1922. június 1. Új apát. Sznirecsányi Lajos dr. egri érsek tegnap avatta apáttá házi kápolnájában Erdős András jászberényi plébánost. Gyászhír. Hollókeői Holló Mihály nyug. pőcspetriiplébános, az egri főegyházmegyei papság nesztora, május 31 én, délelőtt 11 órakor, csendesen eiszenderült az Urban. Temetése június 2-án (pénteken) délelőtt 10 órakor lesz Király-utca 9. szám alatti lakásáról. A pásztói pótválasztás. A belügyminiszter rendelete értelmében Pásztón a pót- választást június 5 én tartják meg. A «Rokkant-nap». Június hó 4 én és 5 én «Rokkant nap» lesz Egerben. Negyedikén és ötödikén urnagyűjíés lesz az utcákon. S ötödikén délután népmulatsággal fejeződik be a Rokkant-nap, melynek prograramját legközelebb közöljük. A Katolikus Férfiak Ligájának első szom baíi szokásos konferencia-beszéde, a pünkösdi ünnepek miatt, június 10 re, a jövő szombatra halasztódik. Az új füzesabonyi segódjegyzö. Füzesabonyban a rendszeresített Illik segéd jegyzői állásra Sziráky József oki. jegyzőt választották m9g. Halálozások. Máthé József, a Magyar Tanítók Szövetségének elnöke, akit a miniszter az ország tanítóegyesületeinek újjászervezésével bízott meg, hétfőn meghalt a budapesti Vöröskereszt-kórházban. Marosvásárhelyről kellett az oláh megszállás kor menekülnie. Még nincs egy éve, hogy Egerbeu járt s június 20 án az egri tanítók gyűlésén tartott beszédéről az Egri Népújságban részletesen megemlékeztünk. Szerdán temették a Farkasréti-temetőbe. — Részvéttel vettük a gyászjelentést, hogy Knau Gábor földbirtokos, takarékpénztári igazgató, kereskedő, Heves vm. th. bizottságának tagja életének; 55. évében meghalt Hatvanban. A színügyi bizottság ülése A színügyi bizottság ma délben 12 órakor Bayer Hen rik v. tanácsos hivatali helyiségében ülést tart. Ezentúl minden csütörtökön, déli 12 órakor lesz színügyi bizottsági ülés, melyre külön nem hívják meg a színügyi bizottsági tagokat. Kinevezés. Az egri m. kir. pénzügyigazgatóság Semperger Dezső pénzügyigazgatósági napibéres hivatalszolgát az egri kir. pénzügyigazgatósághoz, az egyéb altisztek csoportjába való sorozással, altisztté nevezte ki. Ma rakták le a kioszk alapkövét az Érsekkertben. A Forgalmi R.-T. az Érsekkertben megkezdte az építkezést. A Move tennisz pálya mögött épülő kioszk alapköveit ma rakták le. Amint értesültünk, a kioszk 20 m. hosszú ős 13 m. széles lesz és hat hét alatt — ha akadályok nem hátráltatják a munkát — fölőpül. Fölhívjuk az utazóközönség figyelmet arra, hogy a saját kényelme érdekében is, különösen a mai naptól már reggel 5 ő 30 p.-kor induló személyvonathoz, melynek Füzesabonyban úgy Miskolczra, mint Buda pestre kedvező csatlakozása van, menetjegyeit lehetően a «Város; Menetjegyiro- dában» (Nemzeti Hitelintézet) váltsa meg, hol azok már előző napon délelőtt is kaphatók, hogy evvel a kora reggeli órában, mikor a legtöbb utas csak kevéssel a vonat indulása előtt érkezik ki a pályaudvarra, jegypénztárunknál a tolongás elkerülhető legyen. Állomás főnökség.
