Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-28 / 120. szám
Ars hétköznap 2 K, vasár? és ünnepnap 3 K. f932. május 28. vasárnap. XXIX. évi. 120. %í Él|ak poRtai ssálUtiRRil s fiseés félévi «IdflxttéRtatiB tagadónk «1 tw9 1.SO W. — Bgg fcév* SOE. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNHT IMRE. Sseckesatőtig i Egt*, &íc*nku Miaáákhratal i Liccnmi ago&ási ftlefoa isim 11. Világnézetek harca. Eger, 1922. május 27. A történelem gyakran megismétli önmagát. Nemcsak korok, hapem események és azok következményei is időről-időre azonos módon jelentkeznek. Tapasztaljuk ezt a mostani egri választásnál is, mely mindjobban kezd hasonlítani az 1918. júniusában lezajlott választáshoz. Akkor is a függetlenségi és 48-as zászló alatt tömörültek a Vass János hívei. Ennek zászlóját bontották ki. És támogatására siettek: a szociáldemokraták, a radikálisok s mindazok az elemek, amelyek a rend fölborítására tö rekedtek. Akárcsak most, amikor láthatjuk a torlódó eseményekből, az Erlach Sándor támogatását ajánló-plakátokból. Ma is azok az egri párt vezérei, akik akkor voltak. Ma is azok a pártok sorakoznak a «48» támogatására, amelyek akkor verték a vasat mellette. S mindjobban megerősödik a véleményünk, hogy ha Erlach Sándor 1918-ban és 1919-ben tanúja lett volna az akkofi egri választás után következő eseményeknek : bizonyára nem lép föl; vagy ha már föllépett, — nem hívja segítségül azokat, akik nyakunkra hozták a két forradalmat s a proletárdiktatúrát. Világnézetek harca folyik most Egerben és az országban. Éppen úgy, mint 1918 ban. És jellemző a magyar közéletre, hogy négy év alatt mindent elfelejtettünk: a vért, a könytengert, az ország tönkretételét . . . Jellemző, hogy ismét tömörülhetnek s részt követelnek az ország sorsának intézéséből azok a pártok, amelyek a sír szélére juttatták az országot. A világnézeteknek eme harcában mindenki a keresztény magyar királyság ellen van, — aki nincs mellettünk tettekkel, szavazatáíjal^J^.. \fl mikófalvai Golgothán. Vakítóan sütött a délutáni nap. Ezüstösen izzóit a szerpentin út, amelyen a mikófalvai Golgothára igyekeztünk. Porfelhő vágtatott a forró szélben. A mellékutakon bibliai ruhákban sietett föl a statisztéria a gyülekezőhelyig, mely a jeruzsálemi szín jobb oldalán voit, az úgynevezett Chidroni kapu mögött. Boldogok voltunk, mint a gyermekek, akik előttünk szaladgáltak ; visszatáncoltak hozzánk e mindig azt kérdezték, ott leszünk e már? Társaságunkban voltak Anonymék is, akik Cseh-Szlovákiából utaztak le" Mikófalvára. — Németországi utunkat halasztottuk el, — mondotta Anonym asszony, — hogy a passió játékokat megnézhessük. S most elképzelheti, mennyire bánt, hogy az ünnepi játék a jövő hónap 4-én lesz. Az uramnak már vissza kell utaznia holnap. A domboldalon csillogó vértű római katonák kapaszkodnak föl. Napbarnított arcú, szálas legények haladnak el mellettünk. Hónuk alatt van a jelmez. — Adjon Isten, — köszönnek. — Adjon az Isten, -r- fogadjuk az jtiit aKar a Hwcjzllay-, Kisgazda-,földműves- is polgári pírt? Eger, 1922. május 27. Azt akarja, hogy Csonkamagyaror- szágból újra Nagymagyarország legyen! Azt akarja, hogy béke, rend és nyu galom legyen az országban, mert a termelő munkának ez a föltétele! Azt akarja, hogy megélhetése legyen minden becsületes magyar embernek, aki dolgozni akar! Minden bajunk kútforrását, a trianoni békeszerződést, békés úton kívánja megváltoztatni, hogy az antant hadisarcokat ne követeljen tőlünk! Azt akarja, hogy krisztusi erkölcsök alapján épüljön újra egész társadalmi, gazdasági és állami életünk ! A drágaságot letörni s az uzsorát és a kisemberek kiszipolyozását minden lehető eszközzel meg akarja akadályozni! Azt akarja, hogy a földreformot, melynek törvénybe iktatása a párt érdeme, minél gyorsabban hajtsák végre s a házhelyeken építkező kisemberek az építőanyag beszerzésénél támogatást kapjanak ! Országos földbirtokpolitikai alapot kíván létesíteni, hogy ebből a hadirokkantak, özvegyek és felnőtt árvák a föld vételáránál kedvezményben részesüljenek! Tiltakozik minden rekvirálás ellen, amit más pártok akarnak ! Meg akarja a- kadályozni azt, hogy a gabonatermést rek- virálják és maximálják! Ellenben gondoskodni kivan olcsó lisztről a szegényebb osztály részére! Az adózás terén a forgalmiadó mielőbbi eltörlését s igazságos, arányos és egyenes adórendszert akar! A háborúiban szerzett több milliós uj vagyonokat külön vagyonváltság alá akarja vonni ! Az iskolában a vallásos és hazafias nevelést és az életre való gyakorlati tani tást akarja keresztülvinni; továbbá lehe tővé akarja tenni szegénysorsú szülők ta- nulógyermekeinek ingyen való magasabb iskoláztatását !• A mezőgazdaság fejlesztése érdekében a gazdasági oktatás, a nemesített vetőmagvak ős műtrágyák népszerűsítését akarja! A kisipar megerősítése érdekében az ipartörvény végrehajtását kívánja! Azt akarja, hogy a tisztességes kereskedelmet ne háborítsa a láncosok és uzsorások erkölcstelen üzérkedése! A külső államokkal a kereskedelmi szerződések megkötésével minél nagyobb gazdasági és kereskedelmi forgalmat akar létesíteni! A szeszfőzdék és a kisüstök közt^gj szabadversenyt akarja fenntartani! A közigazgatás reformját kívánja megalkotni a nemzeti és korszerű követelmények szerint! A közmunkák nagyarányú megindítását, közutak, csatornázások éz belvíz- lecsapolások létesítését akarja, hogy a munkanélküliség megszűnjék ! Egységet akar létesíteni a földművesnép, az iparosok, a munkásság ős az értelmiségi osztályok között, hogy lelketlen agitátorok osztályharcot ne szíthassanak! Pénzünk értékét az állami kiadások terén takarékossággal, másrészt az ipar, kereskedelem ős termelés erőteljes fellendítésével akarja elérni! Gyapjú termésünket itt benn akarja feldolgoztatni szövetté, hogy olcsóbb lenyen a ruha, viszont újból utat akar biztosítani a magyar bornak a külföldre, hogy pénzünk ezzel is javuljon. Nemzeti, független királyság legyen Magyarország, melyben a magyar nemzet minden külső befolyástól menten koronázza meg királyát! Aki békét és rendet akar s pénzügyi helyzetünk javulását kívánja, az szavazzon a Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt hivatalos jelöltjére: dr. Nagy Jánosra. üdvözlést és kíváncsian kérdezgetjük: «Hogy hívják? Mit játszik?» Megállanak egy pillanatra. Felelnek. Egy szöghajű izmos legény, Kovács Sándor, Júdás. Utána halad Annas főpap. Ez szőke, ► alacsonyabb Jűdásnál és kövérebb. Nagy Miklósnak hívják. Megismertük Ciränei Simont is, Kovács Barnabást, aki ezenkívül valamelyik apostolt játszotta. A deszkaházakból karcsú pálmák -e melkedtek ki. S a nagy melegben valóban nem kellett ahhoz sok, hogy tropikusi hangulatunk legyen. A nézőtér első soraiban mintegy 600—700 főnyi közönség várakozott. — Lehangoló, — mondotta Anonym- né, — hogy ez a Jeruzsálem így feljövet úgy hat, mintha vásári bódék tömege lenne. Alig mondotta kié szavakat Anonym- nő, a szél lekapta egyszerű fekete szalmakalapját és vitte . . . vitte. . . — Itt a büntetés, (— jegyezte meg mosolyogva Anonym. Nagy igyekezettel szaladtam a guruló szalmakalap után ős csakhamar diadalmasan loholtam föl vele a tüzesen páráző szerpentinen. Kőt óra már elmúlt, amikor a nézőtéren elhelyezkedtünk. Nagyon sok volt a falusi asszony. Ráncos, tea-sárga arcú anyókák gunnyasztottak körülöttünk, akiket vallásos lelkűk rajongó hite hajtott ide. Az első sorokban ültek a hírlapírók, meg a környék intelligens közönsége. Nem nagyon sokan voltak. S fölöttünk sugárzott az ég, melynek redőtlen kéksége úgy izzott, mint óriási fémlap; hátunk mögött, a tetőn, kalászok ringatóztak, előttünk a tavaszi távol zöld plenerje, amelyből komoran emelkedett ki a Kálváriás domb. A nyílt színpad nem váltotta ki azt a hatást, amire magunk is vágytunk. Nekünk távlatok kellettek volna, merész síkok, nagy vonalak, tömör házak, utak. És egy színpadot kaptunk. A házak stilizálása sikerült, keleties, de valahány oly kis mértékben épült, hog.y cicomával és színes ornamentikával kellett pótolni az erőt, az ősi szépséget, ami az anyagban szunnyad. Jeruzsálem itt, a nyúlt színpadon, a pompa városa ; holott tudjuk, hogy egy-
