Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-15 / 12. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. 1922. január 15. vasárnap. X*JX. évi. 12 **. 3ívS*fetási áifsfc postai szállítása* tfvts és félévi előfizetést nem fogadunk eh Segged évre 150 R. — Egg lsére 50 S. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. $z@rfcsss$68ég s Eger, Ucee». Siadéhivatali Líceumi agomda. Telefon szám 11. A jövő reménye. Eger, 1322. január 14. Örömmel halljuk és látjuk nap nap után, hogy a magyar nemzeti művelődés apostolai munkához kezdtek. Megértették a rendkívüli idők hívó szavát. A nagy- feladatokhoz megkívánt lelkesedéssel és munkakedvvel dolgoznak. A város minden részében megdobbantak a szivek, az ifjúság, a jövő reménye készül a jobb jövőre. A megértés, az egyetértés, kezd győzni a fásult lelkeken. Az ifjúsági egyesületekben az ifjúság méltó lelkesedéssel dolgozik. Műveli magát. Nemesíti szivét, lelkét, készül arra, hogy értékes polgára legyen ennek a hazának, minél könnyebben boldoguljon az életben és minél többet dolgozhasson a köznek. Az eddig parlagon hevert, kellőképen nem értékelt őserő szóhoz jut, munkába áll. A megnemesült erkölcs, tisztult felfogás teremteni készül. Le akarja rakni a jövő Magyarország megingathatlan alapjait. Olyan polgárok készülnek a jövő társadalom munkásai közé, akik embertársaikat megérteni, értékelni tudják és nem tévesztik el soha szemük elől, hogy egy nagy nemzeti cél van kitűzve elénk soda törekszünk. Nem azt lesik, hogy mi választ el egymástól, hanem azt keresik, hogy mi hoz közelebb, mi fűz egymáshoz, mi segít abban, hogy a megértésben, a szereteíben eggyé olvadjunk s úgy építsük újra roncsokban heverő hazánkat. Eger ifjúsága nap nap után tanúbizonyságot tesz orról, hogy e munkából ki akarja venni a részét. A népfőiskola hallgatói, a Koresztényezocialista egyesület, Cifra téri, Wesselényi-, Szvorényi, Kertész utcai iskolákkal kapcsolatos ifjúsági egyesületek derekas munkát végeznek. A pihenésre szánt idejüket is felhasználják. Mikor látjuk ezt az eléggé nem értékelhető munkásságot, nem tartom elégnek, hogy jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy elismeréssel vagyunk velük szemben. Oda kell eeregleniink köréjük vaiameny- nyiűnknek kor és foglalkozásra tekintet nélkül s teljes erőnkből támogatni őket, hogy lehető teljes munkát végezhessen a mi ifjúságunk. Hivatalnok, kereskedő, gazda, iparos és mindenki vegye ki a részét a támogatásból, még pedig olyan módon és mértékben, amilyen mértékben megáldotta a jó Isten szellemi és anyagi javakkal. Ne sajnáljon senki ellátogatni legalább néha, ezekbe az egyesületekbe, hogy meggyőződést szerezzen arról, ami ott történik. Nem kicsinyes dolog. Egy-egy buzdító szó, egy tanács, egy felvilágosítás, sőt a puszta jelenlét is ifjaink munkásságának támogatása. Ezek a porszemek mind anyagot szolgáltatnak Magyarország újraépítési munkájához. Ne gondolja senki, hogy ez a munka a papság, tanárság, tanítóság kötelessége csupán. Ez valamennyiünké, ők csak mint tanításra hivatottak, első sorban vállalták, jó lélekkel és gyönyörűséggel végzik az előmunkás kötelességét. De mindenkinek egyaránt érdeke és kötelessége az ifjúságot tisztult tudással, sziklaszilárd erkölessel erősíteni, hogy a megpróbáltatásokkal, az élet viharaival szembe tudjanak állani. Megrendíthetlek teremtő munkát végző ifjúságra van szükségünk, akiktől jogos reményekkel várhatjuk, hogy lesz még nagy Magyarország, lesz még egyszer boldog a magyar. Bene Lajos. Pro Patria. Eger, 1922. jan. 14. Sokan elmentek és sokan többé visz- sza se jöttek. A legtöbbjük jeltelen sírban pihen idegen országokban. Úgy körülzártak bennünket, hogy még a sóhajtásunk sem szállhat utánuk . . . De emléküket ápolni akarjuk, nevüket kőbe véssük. Hadd olvassa e neveket naponta a késő nemzedék, hadd tanulja rajtok: Dulce et decorum est pro patria móri! Az egri főgimnázium emléktáblán akarja megörökíteni hősi halált halt volt tanítványainak nevét. E célra ünnepélyeiből, előadásaiból már eddig is gyűjtött némi tőkét, ez iskolaévi ünnepélyeinek jövedelmét pedig teljesen az emléktábla költségeire fordítja. A harctereken elesett, vagy ott szerzett sebesüléseikben, betegségeikben, vagy fogságban elhalt tanítványaink névsorát nagyjából össze is állítottuk már. Hogy azonban e névsor hibátlan és teljes legyen, nagyon kérek az intézet nevében mindenkit: szomorú apákat és anyákat, gyászoló testvéreket ős jőba- rátokat, szíveskedjenek velem szóval vagy írásban tudatni hősi halottjaik nevét, haláluk helyét és idejét, hogy nevüket az emléktáblán, haláluk körülményeit pedig a hozzátartozó jegyzékben megörökíthessük. Tordai Ányos dr. Milyen egyenes adóijai tfetnei; iji az dj esztendőben? Januárban hatféle adó bevallása kötelező. ^ Eger, 1922. jan. 14. Kállay Tibor pénzügyminiszter gyorsan beváltja az adók behajtására vonatkozó Ígéretét. Már ki is adta az 1922. évi egyenes adók kivetéséről szóló rendeletét. A rendelet ugyan inég eddig nem érkezett meg az adóügyi számvevőséghez, a- zonban illetékes helyen már részletesen tájékoztatták az Egri Népújság munkatársát a rendeletről, mely általánosságban mindenben megegyezik az előző évben kiadott ilyan irányú rendelettel. Van azonban egy fontos újítása és ez az, hogy 1922-ben az új esztendőben — nem mint ez azelőtt szokásban volt — nem lesz meg a házről- házra való összeírása az adóvalloinásoknak. A rendelet értelmében adővallomást kell tenni már 1922. január havában a III. »8 a IV. osztályú kereseti adóról, a tőke kamat és járadékadóről, a házadóról, a bányaadóról és a hadmentességi adó alá eső jövedelmekről, nem tartalmaz azonban a rendelet intézkedést a jövedelem, vagyon- és fegyvéradó bevallásáról. A III. osztályú kereseti adó kivetése céljából adóvallomást kel! beadni azoknak a haszonbérlőknek, iparosoknak, kereskedőknek, mészárosoknak, henteseknek, ügynököknek, vendéglősöknek, akik foglalkozásukat 1921-b?n kezdték és erről a foglalkozásukról adóvallomást még nem adtak be. Az említetett foglalkozásúak közül azok, akik ilyen címen 1921 ben már meg voltak adóztatva, nem kötelesek adóvallo más megtételére, csupán akkor, ha erre őket a pénzügyigazgatőság felhivja. Senkit nem lehet megbüntetni azért, mert kisebb összegre becsülte jövedelmét, mint amekkkorának azt a pénzügyigazgatóság megállapította az adókivetés alkalmával, A IV. osztályú kereseti adó alá eső jövedelmek: az állandó fizetés, nyugdíj, kegydíj, tiszteletdij. Ilyeu adóvallomásokat a magánalkalmazásban álló tisztviselők kötelesek beadni. A magántisztviselőknek be kell vallaniok mind a készpénzbeli illetményeket, mind a természetbeni járandóságaikat, az utóbbiaknak becsiésszerű értékét, a drágasági pótlékot, mely j adómentes marad akkor, ha nem haladja j meg az összes illetmények félösszegét, ha I pedig meghaladja, akkor ezen a cimen az ! összes illetmények félösszegét fogják adó- 1 zatlanul hagyni. A lőkekamat- és járadékadó bevallá- I sában a járadékjövedelmet, a kamatjöve- ! delmet, a külföldön levő vagyonból, vagy az ott elhelyezett részvényekből eredő jövedelmet kell feltüntetni. A föld és házbirtokra bekebelezett adósság után járó kamatterhet bö kell vallani abból a célból, hogy annak 10 százalékát a fél javára levonják az általános jövedelmi pőtadőból. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok (részvénytársaságok, szövetkezetek) az 1921 es üzleti évben elért üzleti eredményt kötelesek az 1922 ik óv május havában bevallani. A bevalláshoz mellékelni tartoznak az 1921 ik évi mérleget, nyereség- és veszteség számlát, a nyereség feloszlását tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv kivonatot, az üzleti költségek részletes kimutatását és a tartalékalapok szaporulatának eredetét feltüntető kimutatást Végül minden házbirtokos köteles az 1921. évi IV. házbőrnegyedre kikötött ház- bérkövetelésének egész évre kikerekített összegét bevallani. Be kell vallani a szoros értelemben vett házbért és mindazt a mellékszolgáltatást, amelyet a bérlő a házbirtokos helyett, megállapodásuk értelmében fizet. A közüzemi pótléknak ős a kincstári haszonrószedésnek összegét be kell vallani az ív «Jegyzet» rovatába. A bútorzattal bárbeadott helyiségek teljes bérösszegét be kell vallani, azonban ennek csak 70 százaléka esik megadóztatás alá. 30 százalékot pedig a megadóztatás során butorhasználat címén levonásba hoznak. A házbirtokos, vagy annak valamelyik hozzátartozója által bérelt olyan helyiség után, melyért bérösszeget nem fi-
