Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-25 / 118. szám
mm MEPüJSAa 3 «MBdagaswrirritfiii'W nyes következményeket nem tekintve, 500— 2000 korona közti vasúti pénzbírsággal suj- tatik. Az állomások nevét ezentúl csak ott kiáltja ki a vonatszemélyzet, ahol a személyszállító vonat 4 percnél hosszabb ideig tartózkodik. Termeskocsinként, kocsitenge lyerikónt 10 első osztályú rendes árú menetjegy váltandó. Legcsekélyebb illeték 2160 korona. Külön kocsiszakasz használata esetén annyi rendes árú menetjegy váltandó, mint ahány ülőhely van a kocsiszakaszban. Külön személyvonatok menetdíjai díjsza- básszerú rendes személyvonatú menetjegyek árának alapulvétele mellett állapíttatnak meg. Mint legcsekélyebb illeték a díjszabásszerű illetékeken felül kilométe renként 360 korona, de vonatonként és vasutanként legalább 7200 korona legese kélyebb illetéket szednek be. (A Déli vasúton kilométerenként 405, illetve e vasút minimumaként 8100 korona esedékes.) A sínen járó autó különmenetekért, amennyiben az ily vasúti alkalmatosságokon csakis szolgálatban levő hivatalos személyek utaznak, kilométerenként 36, menetenként azonban legalább 720 korona fizetendő. Ha útközben megállapítást nyer, hogy a sin autóval illetéktelen egyének is utaznak, úgy kilométerenként 360 korona, de legalább 7200 korona illetéket kell fizetni. A Tribune Bánffy gróf genuai szerepléséről. Róma. A Tribune Bánffy Miklós gr. magyar külügyminiszter genuai szereplésével foglalkozik és kiemeli a magyar de legáció vezetőjének a kisebbségi kérdésben tanúsított magatartását. Az értekezlet elhatározta, hogy a magyar kérelmet a nem zetek szövetségéhez terjeszti be. A cikk végűi azonban azzal a kijelentéssel foglalkozik, melyet Bánffy külügyminiszter tett az értekezleten. A külügyminiszter köszönetét mondott azoknak a hatalmaknak, melyek a kisebbségek kérdésében segítették és ugyancsak köszönetét mondott az olasz kormánynak azért a meleg együttérzésért, amelyet a genuai konferencián tanúsított. Remélhetően egyidejűleg még foglalkozik a Tribune ezzel a kérdéssel, mert ez a kérdés valóban fontos politikai és társadalmi, de emberi szempont ból is. g híj m n—fl—BBaasg ——» «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.» — Inkább azt tessék kérdezni, mi van a kulacsban ? Bor van benne, egri viz, a mizerok pincéjéből való. Más is akad «sub rosa» — suttogja egy hang. — Ejnye, tessék már megírni: végtelenül sajnáljuk, hogy Rdssy tanár úr nem jöhetett el. Megígérem. Közben befut a vonat. Bartók tanár úr fütyül s a diáksereg megostromolja a különkocsikat. Horváth dr. főorvostól, Kalovitstól kutyafuttában búcsúzom. Az egyik kocsiban fölhangzik: «Jaaj . . . jahaj. . . útra kéhél a diák. . .» — Parancsoljon egy cigit, kinálgat udvariasan harsogva a vonat ablakából. — Köszönöm. Német márkás. Majd elszívom ebéd után. Szabó Ferenc egy litografált műsort nyom a kezembe az ózdi dísztornaver- senyről, azután ő is fölszáll. A diákok jókedvűen énekelnek. Megindul a vonat . . . Szervusztok cimborák, vigyétek magatokkal egy bús öreg diák lelkét, akinek nem jutott ennyi boldogság osztályrészül diákkorában, aki nem utazhatott együtt a tanár urakkal, átröpülve a szivet-Ielket gazdagító tájakon, mert szegény volt és csapnivalóan rossz tanuló volt. Kis, cimborák, vigyétek magatokkal a lelkemet. (J.J.) m -iumnn ti rmuir nmiii mwi nmidiiftft, mini mm aiini ■ n mim Színház és Művészet. Süssön már ki egyszer a szeretet napja. A «Heidelbergi diákélet»-et próbálják éppen, amikor bekopogtatok a színházi irodába. Micsoda pezsgő, munkás élet van itten! Lelkes ambiciő, a művészet szerelme fűti a tagokat, az igazgatóságot. Föl- dessy csillogó szemekkel jelenti ki, hogy a Szigeti-centenáriumon a Falusiak jön nek. Mindenkit meghódítanak. Szántó karnagy büszkén sorolja fel a színház opera- repertoárját. Jön a «Parasztbecsület», a «Bajazzók», a «Hamburgi menyasszony», a «Három a gavallér» (á la «Három a kislány»). Tizenkét órakor lépett be az irodába Czakó Pál színigazgató. Próbája volt. Mint mindig, most is eleven, friss. Megkérdeztem, mik az impressziói az itt eltöltött mesebeli esztendő után. A mesében ugyanis három nap már egy esztendő. — Társulatomnak és magamnak is valósággal szivéhez nőtt Eger. Mindamellett őszintén szólva egy kissé furcsállom én is, tagjaim is, hogy az a nagy erkölcsi eredmény, amelyet elértünk s melyre büsz kék vagyunk: ninca arányban a színház látogatottságával. Mosolyogva állapítom meg, hogy tőlem teljesen távol álló rossz- akaratú mende mondák okozták ezt. Magyarok vagyunk, küzködő napszámosai Csonkamagyarországnak, akik a magyar nyelv és a magyar kultúra érdekében akarunk dolgozni. Mi nem veszekedni, gyűlöl- séget szítani jöttünk ide, mi békét, nyu galmat hirdetünk a nemzeti megújhodás felé vivő országúton. Összébb hozni a lelkeket a művészetben : ez a célom, ez a célunk. S ha Eger társadalma megérti azt a nemes törekvést, támogatni fogja a színtársulatot. Erős a hitünk, hogy a széthúzások, társadalmi harcok ideje elmúlt. Ne legyen már szavunk a vihar elé kongató harang szava, hanem a Treuga Deió. Hiszen agyonrafáradtunk a gyűlölködésben. Süssön már ki egyszer a szeretet napja. Czakó igazgató a tisztviselői bérlet kedvezményről a következőket mondotta: — A tisztviselői bórletkedvezményt illetően félreértések vannak. A kedvezmény úgy a páholyokra, mint a zártszékekre nézve egyformán SÓ százalék. Bérletszünetben, vasár- és ünnepnapokon nincs kedvezmény. így nyilatkozott az igazgató. A félreértések végre tisztázódnak. Az egri színház végre is közös találkozója lesz annak az egri társadalomnak, amely már szomjazza a békességet. Nem hisszük, hogy akadna valaki ebben a városban, aki a társadalmi együttműködés akadálya lenne, akadálya akarna lenni. Ha mégis akadna ilyen, az önmagának is, meg a város békéjének is sok kárt okozna. Esetleg helyre nem hozható kárt. Leányvásár. Tegnap mérsékelt ház előtt hozták színre a Leányvásárt. A nézőközönség a legnagyobb elismerés hang ján nyilatkozott úgy a rendezésről, a játékról, diszletezésről, mint a zenekar munkájáról. S azt hisszük, hogy a közönség a legilletékesebb kritikus. * 50-szer került szíure a budapesti Várszínházban a téli szez’on folyamán az egri városi színház pénteki operett újdonsága, az Ördögh báró, amelynek külön érdekessége, hogy zenéjét Szántó Mihály, szövegét pedig Barics Gyula társaságában Czakó igazgató írta. A főbb szerepeket Papp Manci, Marcinka Vica, Orbán Viola, Nagy Pál és Latabár Kálmán játszák. A színház délutáni előadásainak kérdését sikerült megoldani, miután a színház igaz gatósága saját villanyfejlesztő telepével táplálja délutánonként a színház világító berendezését. Minden ünnep és vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja meg a t— ...r-fitn Tiirinram r -m n m, iuum mm—in—» s zínház a délutáni előadásokat. Ma, áldó zőcsütörtökön, d. u. a kacagtató táncos operette, a «Mágnás Miska» kerül színre, vasárnap délután pedig Csepreghy örök értékű népszínműve, a Sárga csikó, Czakó igazgató fellléptével. A mulatozás vége. Budapest. Ma hajnali 3 órakor egy társaság mulatott a Városligetben. Egy másik társaság, melynek tagja volt gróf Miglia Henrik is, belekötött a mulatozók- ba, mert közöttük egyik régi haragosát ismerte fel. Összetűzés közben haragosát, egy főhadnagyot, többször arcúi ütötte. Dulakodás közben a főhadnagy védte magát és kétszer rálőtt a grófra, akit mind két golyó eltalált. A súlyosan megsebesült grófot még nem lehetett kihallgatni, mert eszméletét nem nyerte vissza. A grófot egyébként a rendőrségen jól ismerik és ellene több eljárás van folyamatban. HÍREK. Eger, 1922. május 25 Az «Egri Népújság» legközelebbi száma. Áldozócsütörtök miatt, szombaton reggel jelenik meg Személyi hir. BékefiBemgár. zirci apát a tegnap délutáni vonattal elutazott'Egerből. Az apát 8 napig volt az egri ház vendége. A keresztjárónapi körmenet mindhárom nap igen szép időben folyt le s a hívők nagy serege vett részt benne. Első nap Török Kálmán prépost-kanonok, kedden Dutkay Pál apát-kanonok, harmadik nsp pedig Ridárcsik Imre prépost kanonok vezette a körmenetet s Szmrecsányi Lajos dr. érsek mindhárom nap rósztvett a körmenetben. Miniszteri biztosi látogatás. Berkes János, a gyógypedagógiai intézetek országos szakfelügyelője, a siketnémák intézete ős a kisegítő-iskola tanítási eredményének felülvizsgálására vasárnap városunkba érkezett. A képviselőajánlások megvizsgálásának meghosszabbítása tárgyában rendeletet adott ki a minisztérium. Ennélfogva ott, ahol a szavazás nyilvánosan történik, az ajánlások megvizsgálásának idejét a választási biztos a szükséghez képest, legfeljebb két nappal meghosszabbíthatja. A «régi» jogon is lehet szavazni. A minisztérium rendeletet adott ki, amely szerint azok, akik a szavazatszedő küldöttség előtt közjegyzői tanúsítvánnyal igazolják, hogy az 1918. évre érvényes kép viselőválasztási névjegyzékbe fel vannak véve ős ugyanabban a községben laknak amennyiben személyükre kizáró ok nem forog fenn, szavazásra bocsájtandók, ha az új választói névjegyzékbe nincsennek is felvéve. Az Egri Keresztény Szociális Egyesület ma (csütörtökön) délután 4 órától az Érsekkertben táncmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelmét az egyesület felsze reléseinek pótlására fordítják. Majális Feisötárkányon. A felsőtárkányi Ifjúsági Egyesület áldozócsütörtökön délután majálist rendez, amelyen egri vendégeket is szívesen látnak. Hideg ételekről és italokról a rendezőség gondoskodik. Az első cseresznye már megjelent a piacon. De még nem megy kilóra a vásár, csak — szemre. Öt szemet 2 koronáért vesztegettek. Budapesten azonban már kilóra árulják a cseresznyét még pedig 300 koronáért kilogrammját. A főzelék piacon már tököt is árultak, amelynek 250 korona volt kilója. Permetezési kisérletsk. A jövő hét elején indulnak meg Egerben a különböző permetező és porozó anyagokkal akisőrletek, amelyeket dr. Sántha Lajos kisérletügyi adjunktus és Jankó István kir. szőlészeti és borászati s. felügyelő fognak végezni a Halászy L. főfelügyelő, igazgató vezetése alatt álló kir. szőlészeti ős borászati szakiskolában. A kísérlet eredményéről annak idején olvasóinkat értesíteni fogjuk.
