Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-24 / 117. szám

Ára hétköznap 2 Kf vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. május 24. szerda. XXIX. évi. 117. ss Egri Jlépujjág mSEseiéel áljtó póttal »xíllltta»«! í. iém te féltei tlfifisttéat ácsa tagadunk «1. 38jstd tere 150 K. — Bgg hóra SOK. — f Érvénytelen ajánlások. Eger, 1922. május 23. Szombaton déltől lélekölő munkát végeznek a választási biztosok. A képvi­selőjelöltek ajánlati íveinek ellenőrzése ez a kegyetlen munka, amely kimerítené még a legfegyelmezettebb agyvelőt is. Ez abból látható, hogy ahol három- négy ajánlat érkezett be, ott kilencszeres, illetve tizenkétszeres ellenőrző átnézésről van szó. Meg kell ugyanis állapítani min­den ajánlatnál azt, hogy az ajánlást alá­író benne van-e a választási névjegyzék­ben, azután hogy nem ajánlott e két je­löltet, végül, hogy nem ajánlott-e egy je­löltet két ízben is. Ha most ehhez vesszük azt, hogy az ezrekre menő névsort minden ajánlatnál külön külön ellenőrizni kell, hogy azt is meg kell figyelni minden e- gyes ajánlónál, vájjon adatai (életkor, la­kás) egyeznek-e a névsor adataival: ak­kor tisztában lehetünk vele, hogy milyen roppant munka ez. Tisztában lehetünk azonban avval is, hogy milyen kockázatos az ajánlatokra. A tökéletes ellenőrző munkálat rostáján ugyanis nagyon sok ajánló aláírás esik át és lesz érvénytelen. Ezt előre láthatták mindazok, akik a fent elsorolt föltételeket figyelmesen vé­giggondolták. Előre lehetett látni, hogy még a leggondosabb ajánlatgyűjtésnél is elesik az aláírásoknak 5 — 10 százaléka. S eddigelé is vannak már adatok a várme­gyéből, hogy ahol a legnagyobb tervsze­rűséggel, a legnagyobb figyelemmel gyűj­tötték az ajánlásokat: érvénytelen lett 10—12 százalék, vagyis 2000-ből 200—240, ezerből 100—120. Gyakoribb azonban (sőt azt mond­hatjuk, hogy szinte általános) az az eset, amelynél 30—40, sőt itt ott 50 százaléknyi ajánló aláírása lett érvénytelen. Különösen a falusi kerületeknél esik el sok ajánlás] mert ott nem igen mentek utcák, házszá­mok szerint s nem igen tartották kézben a szavazók névjegyzékét. Előre látható volt tehát, hogy akinek tízezernél nagyobb kerületben csak 1100, 1150 ajánlója van, vagy éppen az 1100 at sem éri el: annak ajánlata nem üti meg a mértéket. Lehetett tudni, hogy a tízezer­nél kisebb szavazőjú kerületben, ahol a szavazók 10 százalékának ajánlata szük­séges, legalább is 14—15 százaléknyi a- jánlő aláírást kellett volna gyűjteni. 7000 szavazónál legalább is 850—900 at, 8000- nél legalább is ezret a kötelező 800 helyett. Igaz, hogy az ellenőrző munka be­fejeztével, 24 órányi ideje minden jelölt­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE. iSstikeutöiéoi Eger, Liceam. BJeáőbfoxtnl i Líceumi agomdei Telefon asám 11. nek lesz az ajánlatból hiányzó aláírások megszerzésére. Nagy kérdés azonban, hogy a letarolt területeken sikerül-e majd ele­gendő érvényes ajánlást gyűjtenie. Bizonyosra vesszük ezért, hogy a sok ajánló aláírás érvénytelenítése, visszauta­sítása miatt felzúg majd a kormányellenes lelkekből az erőszak vádja. Pedig független bíróságnak meg nem környékezhető s elfogulatlan tagjai vég­zik az ellenőrzést a tiszta igazság, a szi­gorú jog alapján. Báró Bánffy külügyminiszter nyilatkozik a genuai konferencia eredményéről. Bécs. Bánffy külügyminiszter Genuá- ből hazatérésében Bécsben fogadta a MTI. munkatársát ás előtte benyomásairól többek között a következő nyilatkozatot tette: Az atmoszféra, melyben mozogtunk, általában békülékenynek mondható. Gya­korlati eredmény azonban, melyet a kon­ferencia létre hozott, túlságos jelentősek­nek nem mondhatók. Mindvégig az orosz kérdés állott a tárgyalás előterében. Azon­ban a kereskedelem terén remélhetőleg rö­vid időn belül éreztetni fogja hatását. Mindamellett rámutathatunk egy örven­detes jelenségre, hogy a bizottságnak a munkája nem maradt egész eredmény nél­kül, dacára a külső államok elismerték az ország helyzetét, remélhetjük, hogy e- lőbbre tudjuk vinni érdekeink védelmét. Örömmel állapíthatom meg, hogy ebben a tekintetben Lloyd George, Barthau és Schanzer részéről sok ^negérléssel és jó­akarattal találkoztunk. Ez aztán lényege­sen hozzájárult, hogy egyes kérdésekben politikánkat megismerték. Elsősorban a kisebbségek kérdését tudtuk távol tartani a káros befolyás ér­vényesülésétől, másrészt megfelelő pozitív határozatokat is érhettünk el. Ezek mel­lett figyelembe vehető, még az a számos összeköttetés, amelyet a személyes eszme­csere és a felvilágosítás révén érhettünk el. Ezek az eredmények arra irányultak, hogy az osztrák parlament is újra fölve­gye a tárgyalás fonalát és lehetővé tet­tük, hogy azokkal a megértő, béküléker.y államokkal, amelyekben megbíztunk, a tár­gyalást ismét megkezdtük. A magunk ré­széről igyekeztünk, hogy ezt a kedvező hangulatot legnagyobb mértékben kihasz­náljuk. Az egri képviselőjelölt-ajánlások. Eger, 1922. május 23. Ma déli 12 órakor fejezték be az egri kerület ajánlatainak felülvizsgálását, mely- lyel 39 órai megfeszített munkában fog­lalkozott Marssá László kir. járásbirósági elnök, mint választási biztos, Szongott Ti­vadar kir. járásbirő, mint h. választási biztos és tíz tisztviselő. Összesen tehát 468 munka-órával sikerült megállapítani a következő eredményt. Nagy János dr. ajánlatában volt 2973 aláírás, érvénytelen 321, érvényben maradt 2652 ajánló aláírás. Erlaeh Sándor dr. ajánlatában volt 1384 aláírás, érvénytelen 322, érvényben maradt 1062 aláírás. Csépányi László dr. ajánlatában volt 1120 aláírás, érvénytelen 283, érvényes maradt 837 aláírás. Mivel pedig az egri választókerület­ben tízezernél több szavazó van s így legalább ezer ajánló aláírás kell ahhoz, hogy a jelölt személyőre elrendeljék a sza­vazást: Csépányi László dr. jelöltet fel­hívta a választási biztos, hogy holnap (szerda) déli 12 óráig szerezze meg a hi­ányzó 163 aláírást. Amennyiben ezt nem teljesítené, vagy nem lenne képes teljesí­teni, 28-án csak két jelöltre lehetne sza­vazni az egri választókerületben és pedig dr. Nagy Jánosra és dr. Erlaeh Sándorra. A választói névjegyzékből kimaradt régi választók is szavazhatnak. Eger, 1922. május 28. Bethlen István gróf miniszterelnök tiszteletére a Kiskúnhalason rendezett ban­kett alkalmával Szolnoky Lajos felpana­szolta, hogy a választói jogosultság meg­állapításánál az egysőgespárti polgárokat súlyos sérelem érte. Elmondotta, hogy míg a munkásasszonyok legtöbbjének van sza-* vazati joga, addig megtörtént, hogy 500 holdas birtokos feleségét nem vették fel a választói névjegyzékbe. A hadifogságból visszatért katonák legnagyobb részét el­ütötték a választójogtól, sőt azok közül, akik régi alapon választói joggal bírtak, mintegy 2000 szavazót kihagytak a név­jegyzékből. A miniszterelnök nyomban válaszolt és kijelentette, hogy amint értesült a sza­vazókat ért sérelemről, azonnal táviratot intézett a belügyminiszterhez és mtézke dett aziránt, hogy azok, akik a régi ala­pon föl voltak véve a választók névjegy­zékébe, az esetben is szavazhatnak, ha a most összeállított névjegyzékbe nincsenek is fölvőve.

Next

/
Thumbnails
Contents