Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-19 / 113. szám
2 mm népújság Nemzeti imánk érdekében. — Mindig énekeljük s nem tiszteljük eléggé. — Eger, 1922. május 18. Szomorú szívvel vettük és okulás végett közöljük a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Úr! Nehéz kérdés, kényes dolog, de mégis csak hozzá kell nyúlni. A minoriták buzgó és szakavatott kántoralitánia, mise végén s egyáltalán minden alkalommal a Himnuszt énekli. Vérző szívvel tapasztaltam, hogy a befejero akkordok már az — üres templomban hangzanak el. Úgy gondolom, hogy a Himnusz o- lyan ünnepi ima, amelyet csak nagy nemzeti ünnepeken, vagy a hazafias magunkba- szállás legemelkedettebb perceiben volna szabad énekelni. Ezt akarta elérni a belügyminiszternek ilyen értelmű, tavaly kiadott rendelete is. Én nem okolom a közönséget, mely elvégezvén a maga. ájta- tosságát, siet napi dolgára. A templom szent hely s helye van ott a Himnusz el- éneklésének, de az Isten szerelmére: «Ne quid nimis» és «cum grano salis»! Tisztesség adassák a hazafias gon- j dolkodású kántornak, arra kérem az igen j tisztelt és nagytekintetű Szerkesztő Urat, ; szíveskedjék ezt az ügyet megzokolni, mert j sem hazafias, sem vallásos szempontból nem kívánatos. Kiváló tisztelettel Egy buzgó olvasó.» Szívesen hozzászólunk a kérdéshez, még pedig mind a két oldalról megvilágítva. Ami a közönség magatartását illeti, nem írjuk alá a «buzgó olvasó» véleményét. Vasárnapokon, ünnepeken talán még sincs annyi dolga a híveknek, hogy azt a pár percet, míg a Himnusz éneklése tart, meg ne várhatnák. Ezt igazán megkívánhatná, megkövetelhetné a magyar nemzeti érzés, a nemzeti becsület. Hogyan várjunk mi megbecsültetést idegenektől, vagy éppen ellenségeinktől, ha mi magunk sem becsüljük önmagunkat, nemzeti imánkat. : Szeretnénk mi azt látni, hogy csak j egyetlen német is el merne hagyni valamely helyiséget addig, míg a «Wacht am Rhein»-t éneklik. Meggyőződésünk, hogy a német társadalom megvetésével sújtaná az ilyen sivár lelkű, tapintatlan németet. Az angol is tiszteletet követel a «Rule Brittannia...» számára s nemzeti önérzetét Bértené, ha valaki — különösen angol — közömbösen venné az ő nemzeti énekét s fitymálva elhagyná azt 'a termet, a- hol eléneklésére felállanak. De nem folytatjuk tovább ! Minek ? Szerintünk minden magyar férfi és nő megérdemelné nemzeti imánknak ezért a lekicsinyléséért, hogy — ha kell: gyöngéden; ha ez nem elég: nyomatékosan, figyelmeztessék elemi kötelességének becsületes teljesítésére. Mindenki elhiheti: csak egyszer kellene megtenni és rögtön kellő megbecsültetésben lenne része a Himnusznak. 'Ezt meg kell tenni abban az esetben, ha nemzeti imánk éneklését misék, litániák után ezután is fenntartják. Ha pedig ezt nem akarják tenni, akkor hagyják el a Himnusz éneklését. Ez utóbbin senki sem botránkozik meg, de az minden becsületes magyar szívnek fáj, ha azt látja, hogy magyar nők és magyar férfiak azalatt mennek ki a templomból, míg a Himnusz magasztos hangjai zengenek az Isten házában. Mind a kettő jó orvosság. Az előbbi bátrabb, férfiasabb, szebb; az utóbbiban már sok a megalkuvás, a meghátrálás, de mégis valamelyes megközelítése a célnak. Vagy egyiket, vagy a másikat — igaza van a levélírónak — meg kell csinálni, de mielőbb. Különben hova lesz Brentano Tivadarnak, az Északamerikai Unió magyarországi követének az a kijelentése, hogy Amerika a mi «dicső és nemzeti szellemünkről» beszél. Jönne csak Amerika Egerbe s látná a «dicső és nemzeti» közönséget, amely ott ! hagyja a templomot, mikor a Himnuszt I éneklik ! ! . . ÍJ^iSa&íygi^ -•>c*&0 4í$$$< «Ki*'**, &&$tZ, í?v> $$$^ •5<6<t<i Elkészült az új vasúti menetrend. Békeállapotok a Máv. vonalain. — Naponta 5 vonatunk lesz Miskolcz és Budapest között. — A gyorsvonatok sebessége 80, Eger, 1922. május 18. Általános vélemény, hogy a háború ás a forradalmak nagy pusztításait a Máv. heverte ki legelőször. Emlékszünk még rá, hogyan utaztunk a háború elején, hogyan a forradalmak alatt. Borzalom erre még rá gondolni is: hisz’ halálvonat volt majd minden vonat; teteje, lépcsője megrakva emberekkel, akik közül nem egyet lesodortak a hídfők, alagutak. . . Emlékszünk még az összetörött ablakú kocsikra, amelyekben való utazás szinte őletveszedel- mes volt. Nem felejtettük el azt a rengeteg időveszteséget sem, amiben bőven volt részünk: még a legcsekélyebb távolságra való utazásunk alkalmával is. A törvényes rend helyreállása után, úgyszólván egy csapásra megváltozott a helyzet. Már a tavalyi menetrend is jelentős lépés volt a cél felé. A most elkészült újabb menetrend pedig már csaknem teljesen bókeállapotot teremt a Máv. vonalain. Az új menetrend teljesen elkészült, a személyvonatoké 60 km. lesz óránkint. ' csupán a végrehajtási utasításokat nem | kapta még meg a Máv. miskolczi üzletva- | zetősége. Az új menetrend szerint Miskolc? és j Budapest között naponként egy gyorsvo- ! nat, három személyvonat és egy vegyes- j vonat fog közlekedni. A vegyesvonat csak | Hatvanig megy, onnan azonban átszállás- ! sál közvetlenül lehet folytatni az utazást ! a fővárosba. A gyorsvonat menetrendjét csak a sebesség fokozása változtatja. Budapest—Miskolcz között 70—80, Miskolcz — Sátoraljaújhely, illetve Hidasnémeti között 60—70 kilométert fut óránként. A most reggel Miskolczről 8 órakor és délben 1 órakor induló személyvonatokat beszüntetik, helyettük egy hajnalban és egy másik a délelőtti órában in- : dűlő vonatot iktatnak a menetrendbe a ; főváros felé. A harmadik személyvonat — | mint most is — a késő esti órákban indul el Miskolczről. A személyvonatok menetsebességét is fokozni fogják, ez 50—60 Km. lesz óránként. A részletes menetrend különben a következő a budapesti fővonalon: 1. A reggeli személyvonat 5 óra 30 perckor indul Miskolczről, V«8 után Füzesabonyból ős délelőtt 11 óra 30 perckor érkezik Budapestre. 2. A délelőtti személyvonat 10 óra 12 perckor indul Miskolczről, délben ér Füzesabonyba és délután, 16 óra 20 perckor érkezik Budapestre. 3. A délutáni gyorsvonat 14 óra 35 perckor indul Miskolczről és 16 óra után érkezik Füzesabonyba, 18 óra 20 perckor pedig Budapestre. 4. A délutáni vegye^vonat délután 15 órakor indul Miskolczről, 17 órakor érkezik Füzesabonyba és 19 óra 13 perckor Hatvanba, ahonnan 1 órán belül csatlakozás van Budapestre. 5. Az esti személyvonat 22 óra 20 perckor indul Miskolczről; 21 óra tájban érkezik Füzesabonyba és reggel 5 óra 40 perckor érkezik Budapestre. Az ellenvonatok Budapestről a következőképen indulnak: 1. Reggel 8 óra 45 perckor személy- vonat indul, amely Füzesabonyba érkezik 1 óra felé. 2. Szintén személyvonat indul délelőtt 9 óra 50 perckor is, amely 14 óra tájban érkezik Füzesabonyba. 3) Személyvonat indul 17 órakor, amely Füzesabonyba ér 21 óra után. 4) Személyvonat indul 23 órakor, Füzesabonyba őr 3 órakor. Az uj menetrendre tekintettel, módosulni fog az Eger—Füzesabonyi vasúti menetrend is, amit bizonyára idejében fog velünk tudatni a Máv. miskolczi üzletvezetősége. A villamostelep ügye holnap, szombaton kerül a képviselőtestületi gyűlés elé. - A tárgysorozat. Eger, 1922. május 18. Amint már megírtuk, a képviselőtestület rendes havi közgyűlése f. hó 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor, lesz a Városháza nagy üléstermében. A tárgysorozat 26 pontja, bár vannak érdekesebb ügyek is, nem nagyon fogja felkavarni a kedélyeket. Ezen az ülésen terjeszti elő a villamostelepet fölülvizsgáló bizottság a jelentését (1. pont), amely, ismerve a helyzetet, megnyugtatóan fog hatni. Az érdekesebb pontok a következők: Előterjesztés az esküdtek alaplajstromának összeállításához két képviselőtestületi tag kiküldése iránt. (3. pont.) A Korona bérletének ügye is tisztázódni fog. Amint hallottuk, a város a Korona mai vezetésével nagyon meg van elégedve s így előreláthatóan a régi bérleti szerződést újítják meg. (5. pont.) Az érsekkerti kioszk tárgyában jelentést tesz a bizottság. (8. pont.) A tárgysorozatban különféle javítási (patak-partfal, menház) és felszerelési költségekre az előirányzatnak 6550, illetve 42,000 koronával való túllépését kérik. Bükkzsérc szerencséje.’Érdekes és nagyfontosságú fölfedezés hírét vesszük az Egerrel szomszédos Biikkzsórcről. Egy szegénysorsú gazdaember kutat ásott a telkén s eközben pompás szénrétegre bukkant. A réteg a ház mögött levő hegy alá nyomul s vastagsága 3—4 méter. Szakértők vizsgálata szerint a szén minősége jobb, mint a salgótarjáni bányáé.
