Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-18 / 112. szám
2 BGBl NÉPÚJSÁG Bécs nyomora. — Hová juttatta Bécset a burkolt kommunista uralom ? — Eger, 1922. május 13. Egy évig laktam Bécsben a múlt század utolsó tizedének derekán. És sohasem felejtem el ezt az időt. Olyan boldog, megelégedett, gazdag várost, mint Bécs volt, nem hiszem, hogy lehetett volna találni. Minden ember dúdolta, énekelte: »Es gibt nur a’ Kaiser-Stadt! Es gibt nur a’AVien!» Csak egy császár-város van a világon ; csak egy Bécs van! ... Mindenütt gazdagság, fény, pompa, jókedv. Még az utca is kedélyes; óriási az idegen forgalom. Roppant méretű a kereskedelem. Ipara, művészete a legelőkelőbb színvonalon. És mi lett ebből a városból pár év alatt! Úgy megváltozott, mint mikor egy, az életerős, piros pozsgás ember valami lappangó betegségbe esik, mely leszedi arcáról a pírt, elsorvasztja az izmait, elrabolja mosolyát. A város kihalt. Az idegenek kerüiik, mint a fekélyest. Érverése, vérkeringése akadozik, mert forgalma, kereskedelme megszűnt. És ennek a nagyvárosnak milliónyi lakosa között nincs százezer, aki nem gyűlölné az odaszökött magyar kommunistákat. Hiszen ország-világ tudja, hogy a bácsi vörösökkel összefogva, ezek tették tönkre ezt az eleven várost. Érthető ennélfogva, hogy most már «nem kívánatos elemeknek» tartja őket a hatóság s tiltakozik az ellen, hogy politizáljanak, különben kitiltja őket Ausztriából. Hja, korábban kellett volna ezt tenni. Most már megvan a baj, megvan a szovjetdrágaság ! Az étkezés, már t. i. a vendéglői étkezés, fogalmat nyújt arról, hogy Bécsben milyen drága az élői. Például: egy csésze tea — — — — 300 K egy lágy tojás — — — — 600 « egy adag kenyér — — — 150 * Egyébként 100 koronán alul alig kapható valami, a színházban is 100 korona egy színlap. De menjünk az ételekre. Egy leves ára — — — — 1200 K egy főtt marhahús — — — 1300 « rostélyos — — — — — 2000 « sertés karéj — — — — — 1700 « rántott bárány — — — — 2000 « Ha pedig valaki főzeléket is akarna rendelni, ahhoz is jól ki kell nyitni a bu- gyellárist, mert egy adag sárgarépa — — — 500 « « « burgonya — — — 150 « « « kelkáposzta — — 2000 « rizskása körítés — — — — 200 « Az ital is mérhetetlen drága. Egy pohár sör például 500 korona. Ezekhez igazodik persze, helyesebben láncszerű kapcsolatban van ezekkel az árakkal minden más. A vasúti hordár díja pld. 1000 K, borravaló kisebb helyeken 500, előkelőbb vendéglőkben 1000 korona. Egy színházjegy 8—12 ezer korona, egy fiakker a vasúttól ötezer korona. Az üzletek persze élettelenek ilyen viszonyok között. Mindenki csak arra gondol: hogyan tengesse az életéi. Cifrái kodásra nem telik, sőt még a legszüksé gesebbet is csak végső esetben veszi a régente oly vidám, ma pedig annyira levert bécsi nép. Nem is csoda, hogy nem vásárol, mikor egy női kosztüm 800 ezer korona, egy férfi ruha egy fél millióig is fölmegy, egy kalap pedig 50 ezer koronáig. Egy ing ára 20—35 ezer, egy nyakkendő 8—10 ezer korona. Ahhoz tehát, hogy valaki elegánsan felöltözködjék, pár millió korona kell. Egy-egy jó ebédért a borravalóval együtt 8—15 ezer koronát el lehet fizetni, de még a közönséges polgári ebéd ára is rámegy 4 — 5 ezer koronára. íme: szociális termelésből fakad a jólét. Bécsben burkolt kommunizmus van mintegy kőt éve s idestova oda jut, ahova Szovjet-Oroszország. Meghal benne az élet, kihal a mosoly; ismeretlen lesz a kacagás. Az emberek koravén lélekkel, únottan vonszolják az életüket, amely csak tengődés, nyomorúság, vagy legalább nélkülözés. Pedig Bécsnél boldogabb, vígabb város nem volt Európában. Igaz, hogy akkor még «Kaiser Stadt» volt, nem pedig vörös főváros. —ySzínház és Művészet. A müvész-ssztal. Tegnap este a Koronában fölkerestem a művész-asztalt. Ez a cím a Korona kert- helyiségének kies sarkában lévő asztali tisztelte meg. Azért írom így, hogy kies sarokban, mert valóban /«'esik a kerthelyiség asztalutcáiból. Szerencsére Ivánfi az asztal mellett ül s bemutat a hölgyeknek. Tarnay Margit, Dénes Rózsi, Bánffy Annie. Megy a bemutatkozás, mint a parancsolat. A hölgyek mosolyognak, Ivánfi is mosolyog, Váradi Dezső mosolyog (ebben a pillanatban ismerkedtem meg vele) én is mosolygok és roppant szeretetremél- tőaknak találjuk egymást. Pár perc múlva jött Czakóné Pap Manci. Köztisztelettel fogadtuk. Hiába. Diriné. Diva is, dirinő is, bájos is, komoly is, kedves is. Alig ültünk le, hozzánk penderfilt Marezinka Vica, a társulat ennivaló, szőke kisprimadonnája és prímaballerinája. Telecsacsogta a fülemet, hogy ő mindig jókedvű (én meg nagyon szeretek fütyülni), hogy ő nagyon szereti a pénzt (én is szeretnék gazdag lenni), hogy ő mindig csak a szépet keresi (én is rajongok a szépért.) Megállapítottuk, hogy egyformák vagyunk. A fölfedezésre hozatott egy, én két üveg sört. Végül óvatosan megkockáztatta, tudnék-e ajánlani lakást. (Persze hogy nem tudok). Dénes Rózsival, Tarnay Margittal beszélgetek azután. Dénes Rózsi barna szépség. Drámai színésznő. Az Elnémúlt harangok «Floricájá» ban mutatkozik be. Tarnay Margit bájos, féiénk naiva. Az ő- letben is naiva. A Kék róka Lencsije e- gyik nagyon kedves szerepe. Bánffy Anniét márismerjük; mezzoszopránjában sokszor gyönyörködtünk. A darabok közül a Cigánybárót, a Leányvásárt és Offenbachot szereti legjobban. Czakő színigazgató is átvonűlt a színen, illetve a színész-asztal előtt. A bús távolból halk sejtelemként hangzott energikus kijelentése: — Vendéglőben nem tárgyalok ... Persze, azután kiment a vendéglőből. A kis társaság összenézett ős sóhajtva suttogta: milyen jőszivű ember ez az igazgató, már tizensokadikán is. Duci bácsi a «Csak egy kislányt» muzsikálta. Átvette a banda vezényletét. — Hej, minden pénzem ódaszőrom ma a cigánynak, — kesergett Ivánfi. — Nem sokat fogsz odaszőrni, — válaszolt megnyugtatóan Váradi. Jó tíz perc múlva az igazgatóék, Tarnay Margit, Dénes Rózsi, Szentiványi, aki akkor kukkant hozzánk, elmentek a Bo- dő-ba. Négyen maradtunk a művész-asztal mellett: Vica művésznő (nem szereti, ha művésznőnek szólítják. Ötven százalékra egyeztünk ki.) Bánffy Annie, Ivánfi, Váradi ős én. Váradi prózai natur- bursch, de csak akkor, ha nem játszik. Pesten van a felesége szegénynek. Vica művésznő őszintén meggyőnja, hogy neki az «Ördög báró» a legkedvesebb szerepe, amit az aranyos Czakő direktor írt és az a cuki Szántó zenésített. Milyen csudaszép a belépője (nem báli!): «... Tavasszal aludni vétek*. A belépő ellenére is hazatértem — vétkezni. (Móka.) Kis hírek a nagy világból Külföld : Angol csapatok szétszórták a sziléziai lengyel bandákat. — Május végén megkezdődik a magyar-cseh gazdasági tárgyalás. — Németországot kizárják a hágai konferenciából. — Károly királyt támadja az Arbeiter zeitung. — Németország visszakapja Olaszországban lefoglalt vagyona egy részét. Okiratokat és részvényeket hamisítanak Becsben az «emigránsok». — Nemzetközi vizsgálat lesz a törökországi keresztényüldözés dolgában. — Halléban kommunistát választottak az országgyűlés elnökévé. — Zita királyné anyja pert indított a fia ellen. — Chamberlain cáfolja a francia mozgósítást — Béla Henrik szerkesztésében új magyar napi lap indúl meg Prágában. — Szakítanak a bécsi keresztény8zociálisták a szociáíde mokraíákkal. — Az oroszok résztvesznek a hágai tanácskozáson. — Szombaton ér véget a genuai konferencia. Magyarország: Angol-, német- és finn- cserkészek meghívták a magyar cserkészeket cseretáborozásra. — Betörtek a Mar- kő-utcai fogházba. — Még ebben a hónapban megindűi a zöldségkivitel. — A közélelmezési miniszter szigorú intézkedéseket javasol a mesterséges cukorhiány letörésére. — Európai túrára megy a nyáron a kardvívó bajnokcsapat. — A fővárosi bankok egy milliárdot kölcsönöznek az államnak. Sport. Vasárnap megint fővárosi csapat játszik. A MESE vezetőségétől nyert értesülésünk szerint vasárnapra sikerült a jóképességű óbudai csapatot, az ÓSC-t (Óbudavári Sport Club) lekötni. Ez a csapat a MLSz. III. o. bajnokságáért küzd, tehát jóval erősebb lesz, mint a 14-én itt játszott bankcsapat volt. Az ÓSC. utolsó mérkőzéséről referáló sport lapok kiemelték a csapat fölényes játékát, igy hát az egrieknek nagyobb odaadással és lélekkel kell a küzdelembe menniök, ha vasárnap is győzni akarnak. Mint e készülődésekből látszik, (győzni pedig szeretnének) remélhető, hogy izgalmas matchben lesz részünk.
