Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-09 / 104. szám
% EGEI NÉPÚJSÁG Aztán Antal Imrének a puszta-szikszói határban adományozott földjén történt meg a beiktatás. Itt is Hellebronth altábornagy, Less Lajos plébános beszéltek, az uj földesgazdát pedig Kocsis Imre kántortanitő üdvözölte szintén magas színvonalú, sikerült beszédben, A beiktatások után a jegyzőkönyvek aláirása következett, majd ünnepi lakoma a vasúti vendéglőben. Az első pohárkö- szöniőt Hellebronth Gusztáv altábornagy mondotta Horthy Miklósra, a Vitézi Rend főkapitányára. Majd Puchlin Lajos vm. főjegyző Szmrecsányi Lajos dr. őrsek- főpásztorra, Hevesi Gusztáv a vitézekre, Magnin Alfréd pedig Puchlin Lajosra emelte poharát. Választási mozgalmak. Eger, 1922. május 8. Nagy János dr. programmbeszéde Nagytáján ós Makiáron. Vasárnap délelőtt tartotta meg Nagy János dr., az egységes kormányzópárt képviselőjelöltje programmbe- széd'ót Nagytályán. A beszéden ott volt az egész község lakossága, amely osztatlan tetszéssel hallgatta a.képviselőjelölt fejte getéseit a mai politikai helyzetről. Különösen az nyugtatta meg a választókat, hogy Dr. Nagy Jáno3 nem a szokásos a- ranyhegyek Ígérgetésével igyekezett megnyerni bizalmukat, hanem «C3ak» becsületes munkával, amelyet minden fiától ol- vár helyzetünkben a megcsonkított ország. Délben a képviselőjelölt tiszteletére Kakuk Ferenc raalomtulajdonos fényes e- bédet adott, amelyen résztvett a község számos vezető egyénisége is. Makiáron délután folyt le a pro- grammbeszéd. 4 óra előtt lovas bandérium ment át Maklárról Nagyíályára, Dr. Nagy János fogadására. A népgyűlést Kel János nyitotta meg, amely után Dr. Nagy János körülbelül másfél órán át fejtette ki programmját, amelyet a maklári választók nagy figyelemmel hallgattak végig. Erlach Sándor dr. pártonkívűli függetlenségi és 48 as jelölt, vasárnap délelőtt 10 órakor mondotta el programmbeszédét a Városház udvarán. Dobrányi Lajos nyug. kúriai bíró nyitotta meg és zárta be a gyűlést, a jelölt pedig körülbelül egy óra hosszáig tartó beszédben ismertette politikai álláspontját. A sokféle felfogású hallgatóság igen vegyes érzelmekkel fogadta a beszédet,' amely jobbára nyugodt hangúlatú és szélsőségektől mentes volt. A lsgellentétesebb kijelentésekre jöttek zajos helyeslések. Meglepő volt azután az a síri csönd, mikor valódi keresztény felfogását hangoztatta, vagy midőn a tisztességtelen kereskedelem letöréséről beszélt. Felzűgott azonban a zajos helyeslés, midőn a forgalmi adó eltörlését hangoztatta. A gyűlésről az a felfogásunk alakult ki, hogy hangulata nem tisztázta Erlach Sándor dr. eshetőségeit a választásra. haza iránt. Az ő érdemük inkább az, hogy nem kényszerből, nem parancsból végezték a tetteiket, hanem önszántukból, hazafiűi szívük sugallatára hallgatva, példát adva bajtársaiknak. A forradalmak idején, a vörös uralom alatt, megőrizték magyar becsületüket, igy ezek azok a valódi értékek, amiért ők a vitézi Rend tagjaivá lettek. Hogy most ünnepelhetjük őket, ezt Magyarország kormányzójának köszönhetjük. O volt az, aki a magyarság legdrágább erényével, az ősi vitézséggel kötötte össze a magyarság áldott földjének birtoklását. Ezeréves fennállásának titka van e két tényezőben, mit a magyar história lapjai élénken mutatnak. A Vitézi Rend célja: további ápolása a vitézségnek és a magyar föld szeretőiének, mert csak e két tényező hozhatja vissza nekünk Nagymagyarországot! A palántából gazdagon sarjadző és tenyésző növény lesz s eljön az idő, amikor az e- gész ország területén sok ilyen vitézünket megjutalmazhatjuk. Azonban áldozatkészségre van szükségünk. Eger érseke járt ebben elől jő példával, amikor birtokából 100 hold földet adományozott a Vitézi Rend céljaira. Itt meg a kereszt ós a kard találkozik: a megváltás jele a vitézség jelképével ölelkezik össze. Ezekkel a- lapozta meg az elő szent király ezt az ezeréves országot s ezek tartották fönn dicsőségben és hatalomban. A kereszt, a föld, a kard lesz továbbra is az az erő, amellyel fennmaradásunkat biztosíthatjuk ós elérhetjük nemzeti céljainkat. Kéri az érsek-főpásztor alkalmazottait, segítsék, gyámolítsák továbbra is ezeket a kitüntetetteket, hogy a föld szeretetében, ápolásában éppen olyan derekasan viselkedhessenek, mint a háborúban. Ha pedig a haza újra hív bennünket, emlékezzünk a mai napra. A haza mindenkor meg fogja jutalmazni fiainak önfeláldozását. A mély gondolatokban gazdag beszéd után Puchlin Lajos vm. főjegyző tolmácsolta Hevesvársoegye üdvözletét az ünnepelt vitézeknek. A vármegye — úgymond — élénk figyelemmel kisári a község virágzását. Örül boldogulásának és büszke rá, hogy a vármegye első vitézavatása e fejlődő községben történt. A minden nemesben elöljáró községre az Is ten áldását kéri. Antal János a község birtokosai, Less Lajos plébános, az egyház nevében üdvözölte a vitézedet, majd Hellebronth altábornagy a jelenlévőkkel elimádkozta a magyar Hiszekegyet. .. A dalárda éneke után a vitézek bir- tokbahelyezóse következett. Először a Me- zőtárkány határában lévő és Ozeglédi Péternek adományozott 20 holdnyi birtokhoz kocsizott ki az ünneplő közönség. Itt Hellebronth Gusztáv altábornagy, székkapitány Horthy Miklós nevében átadta a földet Czeglédi Péternek. «Fogadja szeretettel, őrizze meg becsülettel ezt a földet s neveljen Isten segítségével oly derék vitézeket a hazának, amilyen maga!» Aztán Less Lajos plébános megáldotta a földet és Czeglédi családját, majd Papp írónké üdvözölte az uj földesgazdát sziv- bemarkoló gyönyörű beszédben. Beszédét holnapi számunkban teljes egészében közölni fogjuk, mert kár volna, ha nyomtalanul veszne el az és szélesebb körben meg nem ismernék. Ä cserkész-avatás. Eger, 1922. május 8. Vasárnap, f. hő 7-ón, délelőtt 11 órakor volt az áll. föreáliskola és a kát. kereskedelmi iskola növendékeiből alakúit és a Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek védnöksége alatt álló «Dobó István cserkészcsapat» újoncainak ünnepélyes fogadalomtétele, amelyet kitüntetett megjele nősével Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek is. A Himnusz eléneklése után Habán Mihály dr. főreáliskolai igazgató mondott megnyitó beszédet, hangsúlyozva, hogy a cserkész-erkölcsnek mély vallásosságból kell táplálkoznia. Ezután felzúgott a cserkészfiúk ajkán: «Zúg, mint a harci trombita A Lomnic és a Hargita». fyázy Engelbert dr. kir. tanker, főigazgató mondott ezután beszédet gyönyörű magyarságával, mély erkölcsi meggyőződésével. Komoly kritikai szemmel ós menten minden ünnepi l8lkesültsógtől, mutatott a cserkószmozgalomra, mely a szabadkőművesség és az etikusok hazájából, Amerikából. Angliából indűlt ki. Aggodalmai vannak azért, — mondotta többek között. A cserkész tízparancsolat forrása az , anyaszentegyház tízparancsolata s ha az út, melyen haladni fognak, Krisztus útja lesz, a keresztviseiós nehéz útja: akkor nem kell félnie senkinek; akkor bizalommal tekinthet a jövőbe, hiszen súlyos keresztül volt a világháború csatazajos útja, melyet lövőszárok szegélyezett, gránát szakgatott föl és vőráldozatos keresztút lesz Nagy-Magyarország visszaszerzésének útja is. Stokker Kálmán raj vezető szavalata után Ficzel Antal rőm. kát. hittanár, a csapat szervezőbizottságának tagja, mondott beszédet a cserkész-tízparancsolatról, minden egyes parancsot keresztény etikai boncolókós alá vett és így magyarázta meg a hallgatóságnak ós a cserkészeknek. A beszéd után a fogadalomtétel következett. Halk vezényszavak elhangzása után a cserkészjelöltek nyitott négyszöget alkottak. Király István dr. csorkásztiszt, csapatparancsnok megkérdezte a jelöltektől, elég erősnek órzik-e magukat arra, hogy a fogadalmat, mely egész életükre szól', letegyék ? . .. Néma csönd követte a parancsnok szavait. Senki sem állt elő. Mindegyik cserkész akart lenni. A foga- dalomtőtel után a parancsnok minden cserkésznek fejébe nyomta a kalapot ós zubbonyára tűzte a liliomot. — Légy résen! Légy résen! — mondotta a parancsnok az új cserkészeknek, akik feszesen tisztelegtek. Avatás után Király István dr., költői szárnyalású, hogy ugymondjuk, vasveretű beszédet mondott. Képei, szavai úgy zuhogtak a lelkekre, mint a pöröly. Nagy Magyarország ma a cserkészek álma. Füszter István a «Cserkészfiúk» (Noszlopy Aba Tihamér) c. versét nagyon kedvesen szavalta. Az ünnepség a Szózat eléneklásével ért véget. De mégsem tehetjük le a tollat addig, míg el nem mondjuk: Mázy Engelbert dr. könnyezett, amikor a megcsonkított haza sorsáról beszélt. De talán meg- vígasztalódik, ha fülébe cseng a magyar cserkészek indulója : «Zúg, mint a harci trombita A Lomnic ós a Hargita.» A Hargita ős a Lomnic hívja a magyar cserkészeket. S ők el fognak menni!!! Az Egri Dalkör ma, kedden, este 6 órakor fontos próbát tart. Ezúton kérjük a tagokat, különösen az I. tenort, hogy a próbán megjelenni szíveskedjenek. Elnökség.
