Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-13 / 10. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG A kapualjból nyílt egy szűk folyosó, melynek a végén volt a kis ebédosztő fülke. A főzelék szaga illatosán terűit szét s az őtelgőz kihúzódott a folyosóra. Három apáca állt a főzelékes edények mellett. Lehet, hogy közöttük volt a főnök­nő is. Nem tudom bizonyosan. Fehér kö­tény volt előttük s egy idősebbnek látszó, bár üde arcú apáca papírost tartott a ke­zében. A papíroson a népkonyha szegé­nyeinek névsora volt. Négy szegény álldogált a szobácská­bán, három asszony és egy fiatalember. Félkegyelmű szegény. Reszketős kezű öregasszony telepe­dett le a szobácska lócájára és nyugodtan falatozta a babfőzeléket. — Késön jött — mondotta az ívpa­pírt tartó apáca. — Az ebédet már jórészt kiosztottuk. Ezek már csak kenyérre várnak. — Hányán étkeznek most a népkony­hán? — érdeklődtem. — Hetvenötén kaptak ma ebédet. Jöjjön el talán holnap. Akkor végignézheti az osztást. Nem adtam határozott választ, hiszen azért jöttem, hogy hírt adjak a társada­lomnak arról az örömről, ami itt sugárzik a szemekben, ami megfiatalítja a vénséget ős hálás köszönetét küld mindazoknak, akik a Népkonyha céljaira adakoztak. Körülnéztem. A fiatalember, aki a szódagyárban dolgozik — irgalomból, fe­hér szalvétába kötözte gondosan az ételes edényt. Egy kreol képű asszony meg ki nem fogyott a dicsórgetésből. De nem ára­dozott. Egyszerű szavakkal tolmácsolta kisleánya szavait, aki azt üzente, hogy a káposzta nagyon jő volt és mindenkinek kezét csókolja, aki az ebédet adta. Közben nagy füles kosárral tért visz- sza egy apáca. Szétosztotta a mindennapi kenyeret. S áhítattal vette kezébe a négy ember a kenyérkaréjt. Ilyen arcok csak templomokban simáinak a félhomályba. Ezért jöttem. Hallottam és láttam. Az öreg asszony az üres serpenyő fölé hajolva soppegte az asztali imádságot: Aki ételt, italt adott, v Annak neve legyen áldott. Legyen áldott! Kelebia nem igazi hatíír. Északbácska visszacsatolása. — Mit írnak a bácskai lapok? Belgrádban Magyarországot közelről érintő diplomáciai tárgyalások folynak. A határkiigazítő bizottságban Gosset ezredes azt az álláspontot kápviselte, hogy az északbácskai területeket le egészen a Ferenc csatornáig vissza kell csatolni Ma­gyarországhoz. Ezzel szemben szerb részről még ar­ról sem akartak hallani, hogy Szabadkát visszacsatolják Magyarországhoz. Miután Gosset ezredes semmiképpen sem akarta honorálni a szerb álláspontot, a szerbek megindították ellene az aknamunkát, en­nek következtében Gosset ezredest sike­rült is lehetetlenné tenniök. Ami a vitás eszakbácskai területeket illeti, ez még ma is nyílt kérdés. A határ­kiigazítást illetően a bácskai vonalon még nem döntöttek. Amennyiben a szerbeknek sikerülne megtartaniok a szabadkai vonalat, ez áll landó súrlódásokra adna okot Jugoszlávia és Magyarország között. A belgrádi tárgyalásokról jugoszláv körökben ez a vélemény: — A felsőbácskai határkérdést illető­en pozitívum még nincs. A határkiigazító bizottság csak ezután fog dönteni. A dön­tés előtt csak annyit mondhatunk, hogy a belgrádi kormány minden erkölcsi súlyát latba fogja vetni, hogy a szabadkai vona­lat megtartsa. A belgrádi véleménnyel szemben úgy tudják, hogy az északbácskai határkiiga­zító bizottság felfogása ma is az, hogy Felsöbácska nem maradhat a szerbek kezén. A szabadkai vonal nem alkalmas végleges határnak, amelynek vonala köny- nyüszerrel átugorható árok lenne. Nem valósiiható meg az a terv sem, hogy a szerbek Szabadka fölött csatornát ássa­nak határvonal céljaira. Ebben a csator­nában ugyanis soha egy csepp viz sem maradna, mert az alacsonyabb fekvésű közvetlen szabadkai határ homokos talaja ennek a csatornának a vizét magába nyelné. Kis hírek a nagy világból. A nemzetgyűlés elnöke kijelentette, hogy a nemzetgyűlés mandátuma február 16 án lejár. — 12 adődetekíiv ma reggel a fővárosban megkezdte működését. — Olaszország Németországgal kötendő szer­ződéssel fenyegeti Franciaországot. — Más- félmilliárd értékű pesti ház cserélt gazdát 1921-ben. — Az ausztriai nagynémetek nem fogadják el az osztrák-cseh szerződést. — Visszaállították a nyomdászsegélyegylet autonómiáját — A Ganz gyárban meg­szűnt a munka, mert a gyárvezetősóg el- bocsájtóttá a munkások bizalmi embereit, akik a keresztény-szocialista munkásokat nem engedték dolgozni. — 3 és félmilliárd magyar koronát követelünk Ausztriától. Franciaország politikája nem változott Magyarország irányában. — Az ország cukorellátása szeptemberig fedezve van. — A honvédelmi minisztériumban ma an­két lesz a leszerelt tisztek elhelyezéséről. — Az ostfíasszonyfai vegyészeti gyárba* nagy robbanás történt. — A Futura 1921- ben 5000 vaggon termést gyűjtött be. — Sopron díszközgyűlést tartott. — Az Aműr mellett visszaverték a bolsevikiek tárna dását. — Konstantinápolyban szobrot e- meltek XV. Benedek pápának. — A Fel­vidék egyik legnagyobb malma, a nyitrai Árpád-malom leégett. — Középeurőpából mindonnünnen nagy havazásokat jelente­nek. A belső politika eseményei. A Tomcsányi-Rakov8zky affér. — Tomcsányi jobb hátsó karján sebesült meg. — Beniczky Ödön párbajvétsóg címén föl akarta jelenteni az igazságügyminisztert. — Nagyatádi Szabó Karczagon hozza nyilvánosságra a kormánnyal való megegyezést. — Vass József kultuszminiszter lesz a veszprémi kanonok? — Nem hosszabbítják meg a nemzetgyűlés mandátumát. Budapest. Rakovszky egy interpellá­Eger, 1922. jan. 12. Budapest. Beniczky Ödön, ki ma már megjelent a parlament folyosóin, tréfás ki- fakadással fordúlt az újságírókhoz. — Az igazságügyminiszter párbajo­zott — mondotta. Megyek és feljelentem a rendőrségen. Ügy látszik azonban, hogy Beniczky I elállott szándékától. Griegerrel állapodtak i meg ugyanis, hogy a följelentést Grieger j teszi meg. Grieger meg is irta a följelentést, de j nem küldte el. Budapest. A miniszterelnök elutazása után a belső politika elcsendesült. A nem­zetgyűlésen mindjárt az ülés kezdetén meglehetős elevenséget keltett az a hír, hogy Tomcsányi és Rakovszky között ma reggel megvolt a párbaj. A párbaj nőm sok ideig tartott, mert Tomcsányi már az első összecsapásra a jobb hátsó karján megsebesült, amire a párbajt megszün­tették. A párbaj után mind a ketten megje­lentek a nemzetgyűlésben, miután Tom­csányi sebe egyáltalán nem súlyos. Budapest. A keresztény pártban az a felfogás, hogy még a héten törésre ke­rül a sor Rakovszkvval szemben. A párt csak jövő héten tart értekezletet. A szom­batra tervezett értekezlet elmarad. Ennek az az oka, hogy Bethlen visszaérkezése után szombaton tárgyal nagyatádi Szabó­val és a kisgazdák vezetőivel. Ezek a tárgyalások nemcsak a disz- szidensekkel való egyesülésre, hanem a valasztőjogi javaslatra és a főrendiházi javaslatra is vonatkoznak. Budapest. Vasárnap Karczagon nép- gyűlés lesz. Ezen a népgyűlősen nagyatádi Szabó hosszú beszédet mond és ebben a beszédben hozza nyilvánosságra, hogy a 1 kisgazdapártnak milyen mértékben sike­rült megegyezni a kormánnyal. ciőt jegyzett be a luxus adóról. Amint ké­sőbb kiderült, a cím C3ak megtévesztésre szolgál. Rakovszky a veszprémi kanonok- ság ügyében interpellál és felszólalása Vass József kultuszminiszter kinevezését célozza. Budapest. A nemzetgyűlés mandátu­ma február 16 án lejár. A kormány kény­telen rendeleti úton a Wekerle-féle válasz­tójogi törvényt életbeléptetni. Amig a ke­rületi beosztás, valamint a titkosság ügyé­ben nem intézkedhetik, a választójog sza­bályozására kénytelen lesz új rendeletet kiadni. Budapest. Úgy a kormány köreiben, mint a kisgazdapárt vezetői között bíz­nak abban, hogy a megegyezés sikerülni fog és a kisgazdapárt megadja a lehető­séget a miniszterelnöknek, hogy létrehoz­hassa a disszidensekkel való egyesülést, így aztán a nemzetgyűlés még hátralevő ideje alatt le tudja tárgyaltatni a függő­ben lévő alkotmányjogi javaslatokat. A kormány még a választójogi javaslat előtt a nemzetgyűlés elé viszi a főrendiházról szóló javaslatot, melyet holnap tárgyal a közjogi bizottság. A kisgazdáknak a főrendiházzal szem­ben vannak bizonyos kívánságai, melye­ket a kormány hononálni is fog. Ebben az esetben a kisgazdapárt hajlandó a vá­lasztójogi javaslat előtt letárgyalni a fő­rendiházról szóló javaslatot. Budapest. A kormány azt hangoz­tatja, hogy a választójogi javaslat a jövő héten a Ház elé kerül. Politikai körökben nem biznak ahhoz, hogy a javaslat ke­resztül tudjon vergődni a nemzetgyűlésen. Budapest. A nemzetgyűlés munka­idejének ideiglenes meghosszabbításába sem a nemzeti egyesülés pártja, sem a disszidensek, sem a kisgazdapárt nem e- gyeznek bele. Befejezett tény, hogy a nemzetgyűlés februárban feloszlik.

Next

/
Thumbnails
Contents