Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-05 / 101. szám

Ára: hétköznap 2 K, vasár* és ünnepnap 3 K.

igcr, 1922. május 5. péntek. XXIX. év?. 101. s*

liftest#*! dljsk pestet uilUtáMel lifiss £i téliirt elftest#*! nem fogadunk el. I Sftfafeá évi* 180 K. — Bgp hét* 50 K. — |

Ä szellemi árdrágítók.

Eger, 1922. május 4.

A Kúria, a legfelsőbb magyar bíróság, a napokban egy rendkívül érdekes döntést hozott, amelyben kimondotta, hogy a szellemi munkás is követhet el árdrágítást.

Tehát az orvos, az ügyvéd, az építész, a mérnök, a tanár, a művész és más egyéb szellemi munkából élő egyén, szolgálataiért csak annyit kérhet, amennyi ellenszolgáltatás a tisztesség és méltányosság határát túl nem haladja.

Minden munkás méltó a maga béré re. A szellemi munkás is megkövetelheti azt, ami tudása, tanulása, hosszú küzkö dése után megilleti.

Nálunk Magyarországon sohasem fizették meg méltóképpen a szellemi munkát. Már a háború előtt is 1—2 koronáért futkározott az orvos a falu, a város egyik végétől a másikig, éhbórért beszélte ki a tüdejét a néptanító, nemkülönben a tanár, s a közhivatalnokok, az irodák testetölő levegőjében, nevetségesen kevés ellenszolgáltatásért intézték emberek sorsát. Csak a szabad pályán működó szellemi munkásoknak volt valamivel jobb sorsuk, nevezetesen a mérnöknek, az építésznek, az ügyvédnek, néhány neves orvosnak, akiket mindenkor is irigyelt a szellemi munkásság az a része, amely az úgynevezett • fix»-ből tengeti életét.

A szellemi munkásoknak mai kereseti viszonyait is ismerjük. A közalkalmazottakkal könnyen végezhetünk, tudjuk, hogy ez az értékes társadalmi tényező teljesen a tönk szélére jutott, teljesen el pusztult a fantasztikus árhullámzás tengerében. A szabad pályán működő szellemi foglalkozásúak: tehát az orvos, az ügyvéd, a mérnök, az építész, a művész, munkájukat az életviszonyoknak megfelelően szabályozták részint maguk, részint azok az erkölcsi testületek, amelyek körébe tartoznak. Az ellenérték, amit megszabtak, jóval fölülmúlja ugyan a kötött szellemi pályákon lévők fizetését, mégsem igen volt ez ellen senkinek szava, mert hiszen sok körülmény az ezekénél magasabb munka díjat tesz indokolttá. A nyugdíj hiánya, özvegyi és gyermekellátásról való gondoskodás, betegség, amely az illetőt foglalkozásának gyakorlásában megakadályozhatja, mind olyan körülmények, amelyek nagymértékben befolyásolják a szabad pályán levők igényeit.

Azonban a szív és a kari becsület általánosságban mindig gátat vetett a szabad pályán működők munkadíjai mértéktelen megállapításának. Az a hírneves orvos, akiben az emberek ezreinek bizalma

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő; BREZNAT IMRE.

Ss®?fre*«$d*éff i Eger, Licesnu KisiőSsivstsI i Licetsral BE&miai ftlefCR 8SáE9 ff,

összpontosul, nem hagyhatja cserben a válságos állapotban lévő beteget — azért, mert szegény és az operáció díját nem tudja méltőképen megfizetni. Éppen úgy a bajban lévő ember, mint utolsó reménységét, keresi föl a híres fiskálist, hogy az kutassa ki azokat a körülményeket, amelyek szerint pörös ügye kielégítő elintézést nyer. Ilyen esetben is tehát a vagyoni állapot lelkiismeretes mérlegelése lehet az irányadó az ügyvédi honorárium kiszabásánál, bármilyen emberfölötti munkát végzett is az ügyvéd.

Azonban a szabad pályán működő szellemi foglalkozásúak is emberek. Közöttük is akadnak tehát gyarló lelkűek, sőt

olyanok, akikben nincs szív, nincs érzés a mások bajai iránt. Lehetnek olyanok, a- kiknek semmi az eskü, a becsület és tisztesség, hogyha a zsebről van szó. Tehát csak megnyugvással lehet venni a Kúria döntését, amely szerint a szellemi munkások is lehetnek árdrágítók. Ez a megállapítás azonban ne fájjon az Orvos-Szövetségnek, ne az ügyvédeknek, ne az Építészek Egyesületének! Hiszen ők maguk Ítélnék el legjobban azokat a társaikat, akik kihasználva a közönség szorult helyzetét, zsarolással igyekeznének anyagi javakat szerezni.

A tisztogatás ideje elérkezett! Vissza, a meder felé.

A Ciszterci Diákok Szövetsége.

— Ma készítik elő az *Egri Eger, 1922. május 4.

Megemlékeztünk már arról, hogy a magyarországi ciszterci gimnáziumok volt növendékei szövetségbe tömörülnek s ennek keretében minden gimnáziumuk székhelyén (Pécsett, Baján, Székesfehérvárott, Egerben s pár év múlva Budapesten is) osztályokai létesítenek.

Mindegyik osztály külön tisztikarral és választmánnyal intézi ügyeit (ösztöndíjakat adományoz, jutalmakat tűz ki, iskolatársi találkozókat rendez stb.), azonban együttesen, közös munkával is törekszik nagyobb vállalkozások (diák otthon, menza, internátus stb.) megoldására. Eme közös munkának irányítása lesz feladata a budapesti központi választmánynak, amely a Szövetség elnökségéből és az egyes osztályok kiküldötteiből fog megalakulni.

Örökítő tag az, aki a Szövetség céljaira egyszersmindenkorra legalább 10.000 (tízezer) koronát, alapító tag, aki egyszersmindenkorra legalább 1000 (ezer) koronát adományoz. (Örökítő és alapító tagok lehetnek azok a törvényhatóságok is, amelyeknek területén a ciszterci Rendnek intézete van, vagy amelyeknek területéről tanulók nagyobb számban látogatják a Rend gimnáziumait.)

A rendes tag évenkint 50 koronát fizet saját osztálya pénztárába.

A tagsági díjak — egyelőre — az illető gimnázium igazgatóságának címére küldendők.

Az «öreg diákoknak» az a célja, hogy az iskolatársi és baráti szellemet az életben is ápolják. Azt akarják, hogy az alma materrel megmaradjon és erősödjék a kapcsolatuk ; hogy kedves iskolájuk szellemét az életben is fönntartsák és terjesszék.

Céljuk továbbá, hogy volt intézetükOsztály* megalakulását. — nek csiszolás, kiképzés alatt lévő szellemi értékeit istápolják már a középiskolában is, továbbá a magasabb tanulmányok végzését lehetővé tegyék azoknak is, akik erre kellő anyagi erővel nem rendelkeznek, de akikben megvan az erő és tehetség arra, hogy nemzeti tőkénk gyarapítói lehetnek.

E szép célok megvalósítására szervezkedik ma, (pénteken) délután 4 órakor az Egri Osztály is, melynek előkészítő gyűlése a főgimnázium fizikai előadó termében lesz.

Az előkészítő bizottság ez úton hívja meg mindazokat, akik az egri, vagy más városbeli ciszterci gimnáziumnak — ha mindjárt csak egy évig is — valamikor növendékei voltak. Kéri tehát az <öreg diákokat,» hogy foglalkozásra és vallásra való tekintet nélkül minél nagyobb számban jelenjenek meg.

Nyomában van a rendőrség a Ferenc- József-laktanya bombamerénylöinek.

Politikai okból követték el a második bombamerényletet.

Budapest. A Ferenc Jőzsef-laktanyá- ban történt bombamerénylet ügyében több mint 3 napos megfeszített munka után olyan adatok kerültek a rendőrség birtokába, amelyek valószínűvé teszik, hogy rövid időn belül a tettesek kézre kerülnek. A sikeres nyomozás érdekében nem közölhetünk bővebbet, csak annyit, hogy politikai okból történt a merénylet. A rendőrség egyébként, mint az első napokban, több irányban kutat. A nyomozás egy vezető személyiségének felfogása szerint az eddigi nyomok helyesnek bizonyultak. Legkésőbb holnapra sikerül kézrekeríteni a tetteseket.