Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-04 / 100. szám

Ara s hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Ege?, 1922. május 4. csütörtök, xxix. évt. 100. tt

dijtó nd*tal s*áDltá*»*i it UMtI ilSBittat Btn fogadnak «1 ’flasw«d ISO E. — Egg *>*r* MI. POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE.

Sssskesslőaég i Eger, LteSK&a.

SIsiékivaiil j Lictnml «goaJjú- aaám IS,

A gyomor és a zseb kényszerítette őket térdre, nem a hozzánk való megbánó, jóvátévő közeledés.

Ezért tárgyalunk szomszédainkkal a genuai konferencia után. Semmi másért.

Az érzelmi momentumok a történelem folyamán sohasem szerepeltek a népek politikájában.

De most, különösen nem.

Lassanként megindul a külkereskedelemben

a vérkeringés.

Aktuális gazdasági és kereskedelmi kérdésekről nyilatkozik Hegyeshaímy.

Budapest. Hegyeshaímy kereskedelemügyi miniszter Magyarország aktuális gazdasági és kereskedelmi politikai kérdéseiről a következőket mondotta :

Ami a szomszéd államokkal kötendő kereskedelmi szerződős ügyét illeti, az Ausztriával való tárgyalásokat nőm kell újra felvenni, mert azok már hosszabb ideje folynak s a kereskedelmi szerződést, mint ismeretes, aiá is irtuk már. Csupán a ratifikálás van még hátra. A kereskedelmi szerződésen kivül Ausztriával árucsere szerződésről is tárgyalunk. Csehországgal a múlt év nyarán félbeszakítottuk a tárgyalásokat, de legközelebb ujbői megkezdjük. Lengyelországgal is tárl gyalásokat kezdünk rövid idő múlva és nemsokára Varsóba utaznak megbizotta- ink. Romániával a kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat előreláthatólag a nyár végén, vagy az ősz elején vesszük fel és a közel jövőben tárgyalni fogunk árúcsere szerződésről.

Reméljüjf, hogy Jugoszláviával is hasonló eredményre jutunk, amire egyébként a genuai konferencia eddigi lefolyásából alaposan lehet következtetni, hogy a bennünket köz vetetlenül érdeklő kérdések e- gyikében sem várható döntés.

Gyönyör és zseb.

Eger, 1922. május 3.

Genuában komoly a helyzet, röpíti szerte a telagráf már napok óta, A makacs, rövidlátó, a bosszú által elvakított, másrészt rettegő franciák a németorosz szerződés szőttépését követelik. Az erős, bukásában is talpraesett hatalmas germán ne segítse a haldokló Oroszországot és ez, a volt szövetséges se támogassa az európai béke meezavarőját, a szörnyű háború «legnagyobb bűnösét,?!!

Franciaország ilyenformán elszigetelt politikáját akarja ráerőszakolni továbbra is Európa országaira. Azt a politikát, a- melynek nyomában nyomorúság, szenvedés, éhség és ragály jár; amelyekben már bőven volt részünk a trianoni béke megkötése előtt és után, egészen a mai napig. A világ kereskedelmi és gazdasági vérkeringése megszakadt s világrészek, államok élete teng-leng azóta, mert mindenütt bekopogtatott az Ínség.

Mi, maroknyi magyarok, különösen sokat szenvedünk. Szomszédaink félnek tőlünk. Nem engedik át árúinkat s nyakunkon maradnak mindazok a cikkek, a- melvekből felesleget termelt a drága magyar föld. Viszont mi sem igen kapunk tőlük semmit. Hisz’ nem követhetünk más vámpolitikai rendszert, mint amilyet szomszédaink az elszigetelő intézkedésekkel ránk erőszakoltak.

Ez a makacsság azonban kétélű fegyver. A rossz szomszédok igen könnyen elvághatják vele azokat a szálakat, amelyek az ő gazdasági életüket behálózzák. Á bénűlás jeleiről már nekünk is van tudomásunk. Egyre másra kapjuk a tudósításokat, hogy a felvidéki gyárak beszüntetik az üzemet, mert készleteiket nem tudják elhelyezni az európai piacokon. A munkások ezrei maradnak ilyenformán kenyér nélkül, mint erjesztő kovászai az elégedetlenségnek s az állami élet züllő folyamatának. így van ez Jugoszláviában és a korrupt Romániában is, hol napról- napra jobban előreveti árnyékát a gazdasági csőd.

És ha eredményekről beszélhetünk a genuai tanácskozásnál, kétségtelenül annak kell tartanunk a konferenciának azt a határozatát, amely kivánja, hogy az utódállamok gazdasági és kereskedelmi tárgyalásokba bocsátkozzanak a közvetlen forgalom mielőbbi megindítása céljából.

Nem mi voltunk az okai elszigetelt helyzetünknek, sem szomszédaink merev gazdasági elzárkózásának.

A saját bajuk, a saját káruk győzte meg őket arról, hogy nincs értelme a gazdasági öngyilkosságnak.

A politika az elhangzott beszédek hatása alatt áll.

Bethlen gróf és Klebelsbsrg gróf beszédének jelentőségét és sikerét még ellenzéki oldalról is kénytelenek elismerni.

Bttclapest. A miniszterek ős a nevesebb politikusok vidéki kőrútjaikról már mind visszaérkeztek a fővárosba. De a politika és a közvélemény még ma is az elhangzott beszédek hatása alatt áll. Különösen Bethlen István gróf miniszterelnök egri és Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter soproni beszéde az, mely a közvéleményt behatóan foglalkoztatja és amelynek jelentőségét és sikerét ellenzéki oldalról is kénytelenek elismerni. Az eddigi jelentések arról tanúskodnak, hogy a kormány és az Egységes-párt programm- ja változatlanul erős és győzelme a legbiztosabb. Az egységes pártok a kanapé pöröket megszüntették és iparkodnak koalícióra lépni egymással.

Merényletet kíséreltek meg az argentínai fökonzul ellen.

Bukarest. Május 2 án az argentínai főkonzul ellen merényletet kíséreltek meg. Egy jól öltözött férfi beállított a főkonzulhoz, akinek bemutatkozott, azután szó nélkül revolvert vett elő és a konzulra lőtt. A golyó azonban célt tévesztett. A lövés zajára elősietők lefogták a merénylőt és átadták a rendőrségnek,

A főispánok beszámoló-értekezlete.

Budapest. A főispánok a mai nap folyamán a miniszterelnökségen a szokásos heti értekezletre ültek össze, melyen beszámoltak a kormánynak a törvényhatóságok területén történt eseményekről.

A módosított lakásrendelet legközelebb a minisztertanács eié kerül.

Budapest. Bernolák Nándor népjóléti miniszter elnöklésével folytatták a lakás- rendelet megvitatását. Bernolák közölte a megjelentekkel, hogy még a hátralévő 25- ik szakaszt a mai napon teljesen letárgyalja. Szükségesnek tartja ugyanis a rendelet kiigazítását ős úgy tervezi, hogy a módosított rendeletet a legközelebbi minisztertanácson bemutatja. Ez a minisztertanács fog dönteni, a rendelet életbelépésének idejéről is.

Viharos tüntetés a berlini Városháza előtt.

Berlin. M. T. I. A városi képviselő- testület a városi alkalmazottak ős munkások egész követelését elutasította, mire ezek tömeges tüntetést rendeztek a Városháza előtt, minek folyamán viharos össze ütközés volt a tüntetők és a rendőrség között. A városi képviselőtestület üléstermébe a tömeg behatolt és nagy rombolást vitt véghez. Az összeütközésben 10 ember megsebesült A városháza előtt csak késő este állott helyre a nyugalom.